utcák

Whispers of the Night


 
Üdvözöllek itt,
ahol az álmok valóra válnak!

Köszöntünk téged a Whispers of the Night szerepjátékos oldalon! Ez a világ telis-tele van lehetőséggel a számodra. Vágytál már arra, hogy a múltban játszhass, de közben a jövőt is felfedezhesd? Ha igen, jó helyen jársz. Természetesen ez nem kötelező, de a korszakok között vándorolhatsz a szabályok alapján. Elsajátíthatsz olyan tudást, amiből a múltban előnyt kovácsolsz magadnak. A sorsod a te kezedben van. Rajtad áll a döntés, hogy mégis melyik korszakba veted bele magad, és hogy milyen különleges lény bőrébe bújsz bele, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül sok faj közül válogathatsz. Csak kukkants be a világleírásba és hagyd, hogy beszippantson ez a misztikus övezet, hogy a fajleírások magával ragadják a képzeleted, hiszen csak ez szabhat határt.
Ha kérdés merülne fel benned valamivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj a vezetőség bármelyik tagjához, hiszen boldogan nyújtanak segítséget.



Oldal alapítása:
2013. november 4.



jelen vagyunk,
hogy színesebbé tegyük az oldalt!
In total there are 4 users online :: 0 Registered, 0 Hidden and 4 Guests

None

Most users ever online was 40 on Sun Oct 26, 2014 10:43 am
friss híreink,
egyenesen a nyomdából!

◭ Megújult a design, valamint az egész oldal, így érdemes áttanulmányozni az új Világleírást, a Fajleírást, illetve a Szabályzatot.

◭ Jelenleg nem áll fent semmilyen korlátozásunk.

◭ Most már Njk karaktereket is lehet kiírni, illetve alkotni.

◭ Frissült a keresem lista is, illetve ez a topik állandóan bővül, így érdemes nyomon követni

◭ Az avatar mérete nincs szabványhoz kötve, az oldal automatikusan átméretezi a képet.

◭ Továbbra sincsen megkötve a szószám, mert eddig erre nem volt szükség. Reméljük továbbra is ilyen szép reagok fogják tarkítani az oldalt.

◭ Minden kedves régi tagunknak köszönjük, hogy továbbra is velünk tartanak! Nélkületek mi se lennénk. Természetesen minden új tagot szeretettel várunk.

◭ A design Kenzy munkája, a leírásokat a Xavier, Leena, Kenzy, illetve Scarlett készítette. Az oldalon található képek google-ből származnak és azokat effekttel Kenzy látta el. Szeretnénk megkérni mindenkit, ha valami megtetszik, akkor kérd el és ne vidd el szó nélkül. Köszönjük! (:



Naplóbejegyzések
a tagok tollából...



bejegyezte:  Guest
Wed May 06, 2015 10:17 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Apr 12, 2015 4:30 pm



bejegyezte:  Mackenzy Leighton
Thu Mar 19, 2015 5:13 pm



bejegyezte:  Benjamin Mitchell
Sat Mar 14, 2015 11:32 am



bejegyezte:  Leila Monroe
Sat Mar 14, 2015 12:10 am



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 2:14 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 12:09 pm



bejegyezte:  Cairoshell Delancy
Sun Mar 01, 2015 1:30 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 01, 2015 10:23 am


Share | .
 

 utcák

View previous topic View next topic Go down 
AuthorMessage
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Sun Dec 28, 2014 6:52 pm

folyt. itt!



I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 11
✤ Születésnap : 1992-12-08
✤ Regisztráció : 2014-11-09
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Informatikus

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Tue Dec 23, 2014 9:26 pm


Adelaide & Katie

- Beszélsz itt össze badarságokat. Engem például igen is érdekel. Sőt abban is biztos vagyok, hogy a többi barátodat is érdekli. Ne legyél ennyire kishitű Adel. – dorgáltam meg kedvesen és mosolygósan.
Végtére is tudom, hogy mit beszélek. Annak idején én is jártam abban a cipőben, amiben ő, sőt talán még rosszabban is. Ennek ellenére rá kellett jönnöm, hogy vannak olyan emberek a földön akiket igen is érdekel az, hogy mi van velem.
- Tudom, hogy nem meséltem még neked, de én is voltam hasonló helyzetben, mint te és megértelek. De talán éppen ezért, tudom neked elmondani őszintén, hogy tévedsz abban amit gondolsz. – mondtam egy együtt érző mosollyal, miközben oda nyúltam a karjához és megsimítottam, amolyan bátorítólagos gesztusként.
Annak idején, mindenemet oda adtam volna érte, ha van valaki, akivel meg tudok mindent beszélni. Ha lett volna olyan, aki meghallgat, valaki olyan, akiben feltétel nélkül megbízhatok. De nem volt, neki viszont van. Itt vagyok neki én. Egy olyan barát akire mindig számíthat minden helyzetben. Bármi is történjen.
- Na látod. – szélesedett ki a mosolyom, ahogy végig futtattam tekintetem a csillogó több emeletes iroda épületen.
- Őszintén? Az attól is függ, hogy kinek dolgozol. Nekem azt hiszem, piszok nagy mázlim van azzal, hogy Matt lett a főnököm. Mert, hát… vannak olyanok, akik folyamatosan túlóráznak meg hazahordják a munkát aztán ott is azzal foglalkoznak. Nálunk ilyen hál istennek nem szokott előfordulni, vagy legalább is nagyon ritkán. Szökő évente egyszer. – válaszoltam lelkesen, hiszen tényleg szeretek itt dolgozni. Szeretem magát a helyet is ahol dolgozhatok, de azt még inkább, hogy kinek dolgozhatok.
- Egy perc és visszajövök. – mosolyogtam egy fokkal talán lelkesebben, mint az embernek kellene, ha a főnökével találkozik. De mit tehetnék, ha imádom azt a lökött pasit.
Pár perccel és egy jó pár dorgálással később Amikor visszatértem hozzá, ha lehet ilyet mondani akkor még jobbkedvűen mint előtte. Nem tehetek róla, de amikor Matt és én csipkelődünk egymással az mindig feldobja a napomat. Nem tudom miért vagyunk egymásra ilyen hatással, de őszintén szólva nem is érdekel. Hiszen ez így van jól, még akkor is ha valójában ellenségeknek is kellene lennünk.
- Ohh igen. Biztos a Shiraz-ra gondolsz. Egész jó hely és tényleg nincs is olyan messze. Szóval nekem megfelel. – mosolyogtam rá Adel-ra, majd egy fél pillanattal később már a járdán sétáltunk az imént említett étterem felé.
Egészen furcsa, hogy pont azt az éttermet nézte ki, ahol mindig össze szoktunk ülni a barátokkal. Talán ez is egyfajta jel. Lehet, hogy be kellene avatnom az életembe. A piszkos kis titkomba, ami talán sok mindent meg is magyarázna neki abból, hogy miért viselkedem vele úgy, ahogy.

Tag: Adelaide - Words: 430 - Clothes: Ezt látod rajtam!
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Sat Dec 20, 2014 10:42 pm

Katie & Adel

Nem tudnám megmondani, de valami fura érzés fogott el Katie közelében, mintha valami megfoghatatlan dolog lenne az egész, de mégis mintha valami változott volna az utolsó találkozásunk óta. Egyszerűen már nem éreztem ugyanolyannak a dolgokat, de nem olyan értelemben, hiszen még mindig barátságos volt velem és ezt se értettem soha, hogy miért ilyen kedves velem. Azt hiszem ez a fajta kedvesség fura volt számomra, mert talán a szüleimtől kaptam utoljára ilyen törődést, de az se mostanában volt.
De talán senki se teszi és senkit se érdekel, hogy valójában mi van velem. - mondtam neki őszintén és kicsit bántam, hogy már kimondtam ezt az egészet. Mindig is szürke kisegér voltam, akit senki se látott meg vagy egyszerűen csak keresztül sétáltak rajtam, mintha szellem lennék vagy akinek nincsenek érzései, de azt hiszem az fájt a legjobban, hogy a saját testvérem hagyott cserben. Az a személy, akire azt hittem mindig számíthatok. Túl nagy volt a világ és én pedig túl kicsit ahhoz, hogy megtaláljam a helyemet benne. Nem akartam nyavalyogni se neki és talán emiatt éreztem úgy, hogy jobb lett volna, ha lakatott teszek a számra, mert nem szerettem volna elrontani semmit se.
Jogos kérdés. - mondtam neki mosolyogva és újra az épületre pillantottam. - És milyen itt dolgozni? Bár téged elnézve boldognak tűnsz és olyannak, aki szeret itt lenni. - mondtam neki még mindig apró mosollyal az arcomon, mert egy részt azt se tudtam, hogy ez jó ötlet e, hogy én ide akarok jönni. El akarok szakadni az iskolától és esetleg egy saját életet kezdeni. Lehet, hogy számomra az van megírva, hogy örökké az iskola falain belül kell maradnom. Őszintén nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy a medál, ami nálam van az még veszélyt hozhat a fejemre és az iskola falai között nagyobb biztonságban vagyok. Nem is egy igazi medál, sokkal inkább csak egy darabja annak, ami meg van csinálva nyakláncnak, de van valami fura benne és erre minél hamarabb rá kell jönnöm, mert a végén talán túl késő lesz ehhez.
Egy-két lépést hátrálni kezdtem, amikor megjelent az ismeretlen férfi. Talán én már mindig ilyen leszek, ha ismeretlenbe botlok, akkor lehet kicsit hátrálni fogok egészen addig, amíg nem tudom, hogy biztonságos e a terep. Másrészről meg nem nagyon akartam őket zavarni, mert szemmel láthatóan ismerik egymást és mindenkinek szüksége van egy kis magánszférára, meg ott van az a tény is, hogy pofátlan se akarok lenni és hallgatózni se szeretnék. Azért még én is tudom, hogy mi az illem. Így miközben vártam feltérképeztem az utcát, illetve kívülről az épületeket. Valahogy nem igazán tudtam magamat elképzelni egyikben se, mármint úgy, mintha itt dolgoznék. Ehhez én túl egyszerű vagyok, míg Katie igazán tudja, hogy miként kell öltözködni és barátságos is, így biztos vagyok abban, hogy mindenkit képes levenni a lábáról.
Láttam a közelben egy éttermet és egész jónak tűnt. Esetleg menjünk oda vagy van más ötleted? - kérdeztem tőle kíváncsian, majd pedig szép lassan elindultam mellette. Szerettem volna beszélni vele mindenről, minden olyan dologról, ami miatt káosz uralkodott bennem, de féltem attól, ha esetleg rázúdítom, akkor őt is el fogom ijeszteni és akkor már tényleg mondhatom azt, hogy egyedül vagyok a nagyvilágban.
▷Music: - ▷ Note: cuki ▷ Words: 520
©️



I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 11
✤ Születésnap : 1992-12-08
✤ Regisztráció : 2014-11-09
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Informatikus

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Mon Dec 15, 2014 8:25 pm


Adelaide & Katie

Őszintén szólva, cseppet se számítottam rá, hogy pont vele fogok összefutni, de ha már így alakult, akkor miért is ne ragadnám meg az alkalmat? Végül is nagyon kedvelem és talán ameddig velem van, addig nem eshet baja. Vagy legalább is remélem, hogy így van. Bár ebben a városban soha sem lehet semmiben biztos az ember. Mondjuk, ha egy boszorkánnyal van dolgod, akkor általában nem különös, ha furcsa és megmagyarázhatatlan dolgok történnek a közeledben. Legalább is nekem ez a véleményem, de arról, hogy egy utazó erről mit gondol azt nem tudhatom. De ha nem muszáj, akkor még nem fedem fel a titkomat előtte. Jobb az óvatosság.
- Adel, minden lényeges, ha valaki érdeklődik irántad. – mondtam ezt amolyan, már-már testvéri megdorgálással.
Valójában tényleg érdekel, hogy mi van vele. Ez nekem amolyan pótcselekvés féleség. Az, hogy velem mi a helyzet, soha nem izgatott igazán senkit. Most pedig, hogy felnőttem és vannak barátaim akik szeretnek és akiket én is szerethetek, olyan érzések szabadultak fel bennem amelyekről nem is tudtam, hogy megvannak bennem. Ha jellemeznem kellene mostanában a viselkedésemet akkor azt mondanám, hogy egészen anyáskodó tudok lenni, főleg ha olyanokról van szó akik közelebb állnak a természetfeletti erőkhöz.
- Persze. Nagy, csillogó és elegáns. Mégis hol máshol dolgozhatnék? – mosolyogtam rá a velem szemben álldogáló lányra, miközben folyamatosan az arcvonásait tanulmányoztam.
Nem tudom, hogy a hihetetlen boszierőmnek köszönhető vagy szimplán egy belső megérzés, de elég jó emberismerő vagyok. Úgyhogy nagyjából azzal is tisztában vagyok, hogy Adel titkol előlem valamit. Lehet, hogy valami olyat ami nagyon fontos és félelmetes, de az is lehet, hogy csak egy apróság ami nem létfontosságú. Viszont addig ameddig nem mondja el magától én, nem fogok kérdezősködni. Ha úgy érzi készen áll, akkor majd elmondja. Addig meg ráérek, nem? Végül is nem nagyon van ma már más dolgom.
- Ez szuper. Akkor ezeket lepasszolom a főnökömnek és a tiéd vagyok egész délután. Mára úgy sincs több dolgom. Meg amúgy is megérdemlek annyit, hogy egy ritkán látott barátommal töltsek egy kis időt. Nem? – vontam fel játékosan az egyik szépen ívelt szemöldökömet miközben megpillantottam Matt autóját amint éppen besorol a New York bonyolult úthálózatának egyik leállósávjába.
- Nahát… - pillantottam meglepetten az órámra, mialatt Matt kiszállt az autóból és elindult felém.
- Bárcsak mindig ilyen pontos lennél. – mosolyogtam rá huncutkásan, miközben felé nyújtottam az iratokat.
- He he, nagyon mókás. Amúgy meg egy istennő vagy. Mondtam már? – mosolygott jókedvűen, miközben a végig engem bámult.
- Nem… Még nem mondtad, de ezentúl gyakrabban szeretném hallani. Ja és a nap hátralévő részében nem jönnék vissza, de telefonon elérsz, ha kellenék. – rebegtettem a szempilláimat, remélve, hogy nem lesz kifogása a terveim ellen.
- Hogy-hogy? Csak nem randid lesz? – méregetett egy kissé gyanakvóan.
- Hát úgy is fogalmazhatunk, de amúgy nem. Meglátogatott egy régi ismerősöm és elég régen találkoztunk, szóval… - motyogtam, miközben Adel felé biccentettem.
- Na jó, de ne szokj hozzá, mert általában szükségem van rád a nap 24 órájában. – motyogta miközben a vállam felett hosszasan tanulmányozta a tőlünk nem messze álldogáló lánykát.
- Jó, jó. Ígérem, jó kislány leszek. – cukkoltam játékosan egy kicsit.
Ez nálunk amolyan baráti piszkálódás. Nem is igazán tudom mi ez, de már régóta meg van. Akad aki azt mondja előjáték kettőnk között, de van aki csak amolyan „testvéri” civakodásnak titulálja. Hát nem tudom, de már annyira megszoktuk, hogy furcsa lenne ha nem lenne meg ez a „rituálé” kettőnk között.
- Meg azt is, hogy vigyázni fogsz magadra. – keményedett meg a hangja.
Egyből tudtam, hogy valamit meglátott, amitől működésbe lépett a hatodik érzéke. Azt nem hiszem, hogy már ránézésre meg tudná mondani, hogy ki a nagy és gonosz természetfeletti.
- Jól van már, de indulj, mert el fogsz késni. Megint. – dorgáltam meg, miközben egy szúrós pillantással jutalmaztam.
Ahogy morgolódva elindult visszafelé az autójához én is hátat fordítottam neki és visszasétáltam Adel-hoz.
- Szóval akkor merre menjünk? – mosolyogtam rá jókedvűen.

Tag: Adelaide - Words: 640 - Clothes: Ezt látod rajtam!
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Sat Nov 29, 2014 6:47 pm

Katie & Adel

Valami fura és megfoghatatlan dolog kerített hatalmába most. Mintha valami változott volna vele kapcsolatban. Nem mondom azt, hogy megrémisztett, de úgy éreztem, hogy ő se már az, akit egykor ismertem. És itt és most nem a személyiségére vagy a kinézetére gondolok, hanem annál sokkal többre. Mintha ő se sima halandó lenne már, de az is lehet, hogy már mindenkiben meg akarom látni a másságot, hogy magam számára még könnyebbé tegyem az elfogadást azzal kapcsolatban, hogy mi is vagyok valójában.
Hosszú történet és nem lényeges. - mondtam neki barátságosan, hiszen nem azért kerestem fel, mert panaszkodni szeretnék. Egyszerűen csan véletlenül botlottam belé, de azt nem tagadom jó lett volna végre valakivel beszélni az elmúlt egy-két évről, hogy mi is történt. Hiszen nincs otthonom, árva lettem, mert a nővérem is lemondott rólam. Fura dolog az élet, de az még furább, hogy valaki az életemre akart törni. Nem is értem, hogy miért tenné ezt valaki.
Ohh, értem. Tényleg te itt dolgozol? - kérdeztem tőle sietve, miközben a mögötte lévő irodaházra pillantottam. Ide jöttem és örülnék annak, ha ő is itt dolgozna, mert akkor legalább nem lennék annyira egyedül itt. Egy ismerős legalább lenne a sok ember között, de amilyen szerencsétlen tudok lenni, akkor tuti, hogy valahol máshol dolgozik és csak véletlen az, hogy éppen itt botlottunk egymásba.
Szerintem estig a városban leszek és szívesen veled ebédelnék. Legalább tudnánk kicsit nyugisabb helyen beszélgetni, mert biztos vagyok abban, hogy sok mesélni valód van, hiszen jó pár éve nem láttuk egymást. - mondtam neki barátságosan és közben újra körbe pillantottam. Nem értem mit keresek itt. Én annyira nem illek bele ebbe a világa, mint a mesebeli hercegnő a mi világunkba. Egyszerűen teljesen kívül álló vagyok és ez ellen nem tudok mit tenni. - Mikor lenne neked jó? Esetleg később jöjjek vissza vagy, ha a főnököd megjön utána mehetünk? - kérdeztem tőle kíváncsian és miközben az ebéd szó újra eszembe jutott rájöttem, hogy éhes vagyok, mivel reggel nem igen ettem semmit se, mert túl ideges voltam a mai nap miatt.

▷Music: - ▷ Note: cuki ▷ Words: 335
©️



I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 11
✤ Születésnap : 1992-12-08
✤ Regisztráció : 2014-11-09
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Informatikus

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Thu Nov 20, 2014 10:24 am


Adelaide & Katie

- Igaz ami igaz, tényleg nem most volt, hogy találkoztunk. – mosolyogtam kedvesen miközben én is egy lépést hátra léptem.
Egyszerűen nem is értem, hogy miért is nem kerestem fel őt akkor, amikor lett volna rá lehetőségem. Végül is egészen jól elbeszélgettünk amikor egymásba botlottunk. Jó azt nem mondom, hogy nagyon sok közös témánk lett volna, de azért megtaláltuk a közös hangot. Azóta pedig rájöttem, hogy miként sikerült neki csak úgy megjelennie mellettem. Utazó… Erre mondjuk akkor nem gondoltam, de most már tudom, így pedig nem is csodálkozom rajta.
- Csak nincs valami baj? - kérdeztem rá egyből meglepődve, hiszen ha én ki szeretném szellőztetni a fejem, akkor általában valami zűr van körülöttem.
Általában én nem szoktam felkapni a vizet, vagy túlreagálni a dolgokat, de ha Matt nagy zűrt csinál vagy a cégnél, vagy a másik bizniszben, hát akkor aztán ki tudok akadni, és olyankor mindig eltűnök egy kicsit. De már nem is veszi fel. Tudja, hogy az ő sara, így nem lehet egy szava sem.
- Hát… Ami azt illeti, most éppen van egy pár percem. A főnököm itt hagyott egy pár iratot és most szólt, hogy már úton van érte. Várjam meg. Úgyhogy mesélj mi újság veled? – feleltem a kérdésére talán túlontúl lelkesen.
Azt hiszem, megint kezd rám törni a „szófosás”, ami alighanem az Adel sara. Hiszen általában akkor szoktam így járni, ha nagyon izgatott vagyok. Még jó, hogy az erőmet már teljesen képes vagyok kontrollálni. Máskülönben itt már ki tudja, hogy mi játszódna le.
- Meddig maradsz? Már csak azért, hogy akkor együtt ebédelhetnénk. – kíváncsiskodtam egy kicsit, hiszen hiányoznak a hozzám hasonló emberek társasága.
Jó, igaz, hogy rengeteg barátom van amióta itt vagyok, de ők mások. Ők normál, átlagos képességű emberek, mi pedig különlegesek vagyunk. Még úgy is ha nem használjuk túl gyakran az erőnket, és nem kérkedünk vele, hogy mi mások vagyunk.

Tag: Adelaide - Words: 305 - Clothes: Ezt látod rajtam!
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Mon Nov 17, 2014 11:13 pm

Katie & Adel
Fura dolog az élet, hogy pont akkor botlok bele egy régi ismerősbe, amikor szükségem lenne egyetlen barátra vagy egy olyan személyre, aki tényleg meghallgatna és nem fordítana nekem hátat. Néha gondolkoztam azon, hogy mi lehet vele, hiszen soha nem fogom elfelejteni azt, amit azokban a napokban értem tett. Valószínűleg őt is pontosan annyira meglepte a megjelenésem akkoriban, mint engem. Nem is ismertem őt, így tényleg nem értettem, hogy miért pont oda kerültem és miért is kellett egy másik félre a frászt hoznom. Nem volt eleinte egyszerű dolgom, hiszen nem nagyon tudtam kezelni a képességemet. Főként akkor nem ment, amikor magam alatt voltam vagy éppen dühös voltam. Viszont ezt az egy dolgot így utólag már nem bántam meg, hogy megismertem. Azt is mondhatnám, hogy életem egyik legjobb szeszélyes döntése volt az, hogy pontosan odavitt a szeleburdi képességem.
Nem akartam senkinek se neki menni, de számomra ez a környék eléggé ismeretlen volt és az épületek kinézete mondhatni teljesen lekötött, illetve az is, hogy megtaláljam a megfelelő címet. Ezért se vettem észre, hogy hamarosan neki fogok valakinek menni. Sietve kértem bocsánatot, mert nem akartam semmi bajt se, illetve reménykedtem abban is, hogy semmilyen kávét nem lötyköltem rá. Az itteni emberek szinte mindig papír pohárral a kezükben mászkálnak, mintha kávé nélkül megállna az élet. Nem is értem őket. Annyira balszerencsés vagyok, hogy még az utcán is képes vagyok valakinek neki menni. Eleinte úgy gondoltam, hogy a szám hamarabb járt, mint az eszem, hiszen az is lehet, hogy tévedtem. Talán csak azt akartam, hogy ő legyen itt és ezért hittem esetleg valaki mást Katie-nek. Tudom, hogy abszurdom, de képes vagyok néha személyeket összekeverni, főleg akkor, amikor teljes mértékig elmerülők a gondolataimban.  Amikor ő is a nevemen szólított, akkor már tudtam, hogy nem tévedtem és mosolyogva pillantottam rá. Majd hamarosan megéreztem az ölelését is, abban a pillanatra  egy kicsit meglepődtem, de viszonoztam, hiszen egy baráti ölelésre mindig vágyik az ember, vagyis gondolom valami olyasmik vagyunk, mint két barát vagy talán egyszer azok leszünk.
Rég láttalak. - mondtam neki sietve miután kibontakoztam az öleléséből és óvatosan körbe pillantottam mielőtt tettem hátrafelé egy-két lépést, hiszen nem akartam az intim szférájába se belelógni, meg nem is akartam megint neki menni valakinek. Jobb óvatosnak lenni.
Gondoltam kicsit kiszellőztettem a fejemet. - mondtam neki sietve, de ez csak részben volt igaz. Még se támadhatom le azzal, hogy valójában munkát keresi, mert a végén azt fogja hinni, hogy csakis emiatt találkoztunk. Pedig most ez tényleg újra véletlen volt.
Örülök, hogy újra látlak. Nagyon sietsz vagy vagy esetleg van egy kis időd egy régi ismerősre? - kérdeztem tőle sietve, majd a kabátom ujját kezdtem el gyűrögetni. Kicsit fura volt a helyzet és nem igen tudtam, hogy mit kellene mondanom. Meg szemmel láthatóan sietett volna, de én mégis feltartom. Örültem annak, hogy ebben a nagy kavalkádban legalább egy ismerős arcot megpillantottam. Kicsit reménykedtem abban, hogy talán a nővéremet is meg fogom pillantani, de Katie-nek is nagyon örülök, hiszen rég láttam már és régen mindig jól kijöttünk egymással. Remélem ez mit sem változott.

▷Music: - ▷ Note: cuki ▷ Words: 500
©️



I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 11
✤ Születésnap : 1992-12-08
✤ Regisztráció : 2014-11-09
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Informatikus

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Mon Nov 17, 2014 12:38 pm


Adelaide & Katie

Annak idején, amikor idekerültem és még nem tudtam erről az egészről, ami a háttérben zajlik, minden olyan varázslatosnak tűnt. Egy „vidéki kislány a nagyvárosban” egy csodaszép lakással, és szuper munkahellyel, na meg új barátokkal és egy csúcs szuper főnökkel. Akkor még mindent pozitívan láttam és nem hittem abban, hogy valaha is ez meg fog változni. Még azok ellenére sem, hogy annyi szörnyűség és furcsaság történt velem az eddigi életemben.
Ott volt például az a furcsa lány, akivel ha jól emlékszem, akkor az első itt töltött hetem alkalmával találkoztam. Tisztán emlékszem rá. Barna haj, rikító kék szemek, törékeny testalkat, de ami a legfurcsább volt benne, hogy egyszerűen csak ott termett mellettem. Nem odasétált vagy settenkedett, nem is szaladt oda hozzám. Egész egyszerűen csak ott volt. Talán ha nagyon túlozni szeretnék, akkor azt mondanám, hogy olyan volt int egy jelenés. Csak éppenséggel ő hús és vér volt. Egy érző lény, akinek kedvességre és figyelmességre volt szüksége.
Saját magamról tudtam, hogy bármennyire is látszik az adott helyzet lehetetlennek és menthetetlennek, mindig keresni kell benne a pozitívumokat. Annak a lánynak, Adel-nak én próbáltam meg a pozitívuma lenni abban a helyzetben. Egy kedves, mosolygós pozitívum, akiben bátran megbízhatsz, bármikor. Ez a gondolat motoszkált a fejemben miközben a nagyvárosi tolongásban próbáltam lépést tartani a munkába igyekvő emberek áradatával.
Komolyan mondom, hogy soha nem fogom megérteni, hogy, hová ez a nagy rohanás. Végső soron mindenki eljut, ahová szeretne. Akkor is, ha normális tempóban közlekedik, nem pedig úgy rohan mint valami eszelős.
Jó bevallom, most én sem igazán érnék rá sétálgatni és akár még nézelődni is, hiszen Matt az irodában hagyta az üzleti tárgyalás anyagát, én pedig jobban szeretem saját kezűleg odaadni neki, mint sem mást kihasználva, postázgatni neki.  Azonban ebben a reggeli forgatagban taxit fogni, szinte lehetetlen. Így pedig nem igazán maradt más választásom, mint két háztömbnyit rohanni, magas sarkúban, hogy még időben utolérjem.
Abban a pillanatban, ahogy egy kicsit is messzebb kerülte az épülettől, hangos csörgésbe kezdett a telefonom. Általában szokásom, hogy mindenkinek más és más csengőhangot állítok be a telefonomra, így egyből tudtam, hogy Matt van a vonal túloldalán.
- Szia! Tudom, hogy az irodában felejtetted, már elindulta. Sietek ahogy tudok. – mondtam bele egyből a telefonba, meg sem várva, hogy mit is szeretne.
- Katie! Gyere vissza az irodához. Már elindultam vissza. Két perc és ott vagyok. – mondta és azzal a lendülettel bontotta is a vonalat.
- Na jó. Ez már aztán… - mondtam ki hangosan a befejezetlen mondatomat, majd sóhajtottam egy nagyot és azzal a lendülettel már fordultam is volna vissza.
De tényleg csak fordultam volna, hiszen egy kisebb robbanás erejével csapódott nekem egy ránézésre, csak pár évvel fiatalabb lány.
- Semmi gond. – feleltem automatikusan , az ismeretlen lánynak, akiről a következő pillanatban kiderült, hogy annyira még sem ismeretlen, mint azt először gondoltam.
- Te jó isten! Adel! – kiáltottam fel meglepettségemben és örömömben egyszerre.
- Te meg hogy kerülsz ide? – kérdeztem tőle továbbra is mosolyogva, miközben szorosan magamhoz öleltem.
Jó azért vannak elképzeléseim, hogy mégis hogy kerül ide, de arra azért nem számítottam, hogy miután pont az előbb gondoltam rá, pikk pakk meg is jelenik.

Tag: Adelaide - Words: 515 - Clothes: Ezt látod rajtam!
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   Sat Nov 15, 2014 11:04 pm


To Katie
Hello Again!

Nem értettem, hogy mit keresek itt, mivel senkim nincs ezen a földön már. Vagyis egyetlen egy nővérem van, aki tudomást se akar venni rólam. Talán azt se tudja, hogy élek e még vagy nem. Nem hibáztatom érte, mert eléggé zűrős teremtés voltam, még akkor is, ha nem én akartam rossz lenni. Egyszerűen csak minden baj megtalált. Emlékszem, hogy amikor még kicsi voltam, akkor találkoztam egy szőke hajú leányzóval. Kedves volt és aranyos volt a mosolya. Hiába lepődött meg, hogy hirtelen mellette teremtem, attól ő még barátságos maradt velem. Gyermeki szemmel szinte fel se fogtam, hogy ez mennyire ritka dolog, de mára már pontosan tudtom, ahogyan már az erőmet is tudom kontrollálni.
Régóta nem jártam már ebben a városban. Amióta abba a különleges iskolába kerültem, szinte semmit se tudok erről a kinti világról. Nem akarta elhagyni azt a helyet, mert úgy éreztem, hogy nekem ott tökéletes. Ott nem érhet baj, de minél több időt töltöttem ott, annál inkább rájöttem arra, hogy egyedül vagyok és nincs senkim. Talán itt lenne az ideje annak, hogy végre kibújjak a csigaházamból és kezdjek valamit az életemmel. Nem leszek örökké tanuló és nem mindig lesznek nekem ott a barátaim, hogy megvédjenek. Erre talán a legjobb az, ha találok valami munkát. Ha nem is kedvelnek meg a munkatársaim, de legalább lesz mivel lefoglalnom magamat. Meg diákmunkán kívül nem is nagyon tudnék mást elvállalni. Sietős léptekkel haladtam el a sok irodaház előtt, majd végül megtaláltam azt amelyiket kerestem. Sokat olvastam már erről, de egy darabig csak néztem a hatalmas épületet. Végül átszaladtam az úttesten, de alig, hogy felléptem a járdára, hirtelen valakinek neki mentem.
Bocsánat. - mondtam neki sietve és közben azon voltam, hogy nehogy megint eltűnjek, mert ha ideges vagyok, akkor még mindig képes vagyok szokatlan dolgokra. De amikor újra ránéztem az előttem álló lányra, akkor egy pillanatra csodálkozva néztem rá.
Katie? - kérdeztem meg eléggé döbbenten, hiszen azt a szempárt, arcot a mai napig nem tudtam elfelejteni, aki kicsikét oly barátságosan pillantott rám és annyira segítőkész volt.

† Note: Remélem kezdőnek jó lesz.  Embarassed
©️








I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a traveler, I can be everywhere.
✤ Posztok száma : 13
✤ Születésnap : 1996-07-14
✤ Regisztráció : 2014-10-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Being bad ass

Honey, keep my secrets well
PostSubject: utcák   Sat Nov 15, 2014 10:39 pm

*****



I just want to find out
 
my place in this chaotic

        world.


Back to top Go down
View user profile
Sponsored content

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: utcák   

Back to top Go down
 

utcák

View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 1

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Whispers of the Night :: Napjaink :: New York :: Belváros :: irodai negyed-