Hell is empty, and the girls' bathroom seems quiet.
Eh, ez lehangoló. Egy pillanatra azon vagyok, hogy akkor már rendesen megijesztem, legalább legyen min szórakáznom, de meggondolom magam és taktikát váltok. "Mindig ezt csinálják.." Suvasztom a maradék kis párás részre, majd lassan elzárom a csapot, és bánatos hangon lehúzom az egyik wc-t. Kicsit kivárok, majd ránehézkedek a kilincsre és nagy nehezen meglendítem enyhén az ajtót, hogy lassan kinyíljon magától. Arra apellálok, hogy talán megesik rajtam a szíve. Ha tévednék és elmenne, azért még megpróbálom kihozni a helyzetből, amit lehet.
Nem tudom miért, de kezd egyre hidegebb lenni, és kezdem azt hinni, hogy tényleg megőrültem. Nem bírom felfogni, biztos csak a pihent agyú fantáziám játszadozik velem. Mikor látom, hogy egy új szöveg kerül fel a tükörre egyből hátralépek egy lépést. Nem akarok tudni erről az egészről, eddig abban a hitben éltem, hogy egyszer megszületünk, felnövünk, s mikor leéltük az életünket akkor meghalunk. Egyeltalán nem gondoltam arra, hogy léteznek vámpírok, és úgy látszik szellemek is. Mert ha nem őrültem meg akkor az egyetlen viszonylag ésszerű magyarázat az az, hogy most egy szellemmel vagyok ide bezárva. - Nem tudok segíteni... Nem is tudom hogyan tudnék. - felelem a tükörbe nézve, de nem látok semmi mást csak egy megrémült arcot, magamat. - Nem jó embert találtál meg... Úgy hogy mi lenne ha hagynál elmenni? - kérdezem kicsit magabiztosabban, reménykedek benne, hogy úgy dönt nem zargat engem és mehetek innen el.
† Music: xxx † Note: Remélem megfelel. † Words
Belial
I'm a daemon, I'll win your mind.
✤ Posztok száma : 35
✤ Születésnap : 0296-11-08
✤ Regisztráció : 2014-10-29
✤ :
✤ Foglalkozás & hobbi : Kísértés
Honey, keep my secrets well
Subject: Re: Mosdó Sun Nov 02, 2014 1:20 pm
Cassandra & Belial
Hell is empty, and the girls' bathroom seems quiet.
Szórakoztat a helyzet; a lány meg van rémülve és teljesen bizonytalan..de nincs kedvem fölöslegesen még jobban ráijeszteni, noha nagyjából minden cselekedetemmel ezt teszem. Megpróbálok írni a párás üvegre. "Nem harapok. Ne menj el." Igyekszem adni a kétségbeesett érzelmi analfabéta szellem tipikus esetét, akinek minden vágya, hogy valahogy üzenjen az élőknek, csak hogy fenntartsa a társaság illúzióját. "Minden üres. Félek! Sötét van!" Erre mindig lehet építeni. Az emberekben ilyenkor működni kezd az empátia, ami egy idő után nagyobb bizalmat szül. Ki tudja, később talán még segíthet is nekem, csak el kell hitetnem vele, hogy igazán nagy bajban vagyok. Elcsöndesedek és figyelmesen várom, mit csinál.
Miközben próbálom feldolgozni a tükrös szitut az ajtó felé nézek mikor az erősen becsapódik. Oké.. Kezdek nagyon félni. Nem tudom mi ez az egész, egyszerűen nem bírom felfogni épp ésszel, hogy mi történik most. Cairos nem mesélt semmiről nekem, ő csak próbál tanítani. Mondjuk ez sem megy mindig könnyen... Még mindig ott tartok, hogy nem teljesen tudom feldolgozni azt ami történt velem, naponta változik a hangulatom és a viselkedésem. Talán ezért sem vagyok mostanában túl sokat emberek között - mármint igazi emberek között - nem bírom elviselni őket. Folyton csak a nyakukat nézem és a fejemben elképzelem milyen ínycsiklandó íze lehet a vérüknek. Ez rohadtul nem normális, normális életet kéne élnem. De nem, vámpír vagyok és próbálom ki találni, hogy most mi folyik körülöttem. Mikor el kezd pislákolni a lámpa megborzongok, szinte éreztem ahogy a hideg végig fut a gerincemen. - Nem tudom mi folyik itt, vagy ki maga, de hagyjon engem békén! - ondom szétnézve, de nem látok semmit. Tisztára olyan érzésem van, mintha csak a képzeletem játszadozna velem, pedig itt vannak a szemem előtt a tények, hogy nem őrültem meg.
† Music: xxx † Note: Remélem megfelel. † Words
Belial
I'm a daemon, I'll win your mind.
✤ Posztok száma : 35
✤ Születésnap : 0296-11-08
✤ Regisztráció : 2014-10-29
✤ :
✤ Foglalkozás & hobbi : Kísértés
Honey, keep my secrets well
Subject: Re: Mosdó Sat Nov 01, 2014 10:23 pm
Cassandra & Belial
Hell is empty, and the girls' bathroom seems quiet.
Épp a felkiáltójel végét karistolom, mikor besétál egy fiatal lány. Lehajol az egyik csapnál, megmossa az arcát, amire pillanatok múlva döbbenet ül ki. Nocsak-nocsak. Mondom magamban, majd sandán az ajtó felé tekintek, s egy gondolattal ott is termek. Jelezzük neki, hogy még itt vagyok... Már egész jó gyakorlatom van ebben a tárgymozgatásban. Emlékszem, eleinte ha megszakadtam se tudtam volna egy golyóstollat se megmoccantani, s hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy megtanuljam, hogy kell az akaratom összepontosítani, hogy a dolgok kedvemre moccanjanak. Az ajtó nagy lendülettel, hirtelen bevágódik, képzelt kezeim nyomán, s a villany kicsit pislákolni kezd, mint mindig, mikor üzenni próbálok. Mikor becsaptam az ajtót, egészen odasuhanok a lányhoz, s lassan átsiklok rajta, hűvös borzongással töltve el. Behelyezkedek éppen oda, ahol ő áll, s erősen összpontosítva lehűtöm az össze-vissza repedt üveget előttünk, s minden erőmmel megpróbálom megnyitni a meleg csapot. Ha még nem rémül el ennyi idő alatt, a meleg víztől bepárásodó üvegre koncentrálok, s egy vonást ejtek a párán. Bízok benne, hogy ez elegendő lesz ahhoz, hogy elkezdjek valamiféle kommunikációt. Amíg azonban közel vagyok hozzá, érzem, hogy valami nem stimmel vele..mintha máshogy pislákolna benne az élet, mint az emberek többségében..de még nem tudom, mitől lehet.
Mondhatni eléggé nehezen dolgozom fel a vámpírrá válásomat. Furcsa megszokni a sok változást, talán a legnehezebb az a vérivás, illetve az, hogy az érzéseim sokkal jobban felerősödtek. Néha csak rám tör a sírás, vagy egyik pillanatról a másikra leszek dühös. Megannyi dolog van amit még nem értek, túl sok ez nekem, hisz pár nappal ezelőtt még abban a hitben éltem, hogy vámpírok csak a filmekben léteznek. Így hát szerintem tényleg megérthető, hogy össze vagyok zavarodva, de ez még a kisebbik gond, de ez a vérivás... Nem bírom megszokni, undorodom a gondolattól, hogy vért kell innom. Úgy döntöttem, hogy ma tartok egy vámpír mentes napot - már amennyire ez lehetséges az én állapotomban - bementem a középiskolába. Régen voltam már itt, és ideje bepótolnom a lemaradásaimat. Így is rengeteget kéne tanulnom, és talán ez segít, hogy legalább egy kicsit, pár pillanatra, de újra vissza térhessek a régi életemhez. Mikor vége lett az egyik órának a mosdó felé vettem az irányt. Úgy érzem muszáj arcot mosnom, mert ez a sok ember... nem tudom, hogy meddig bírok magamon uralkodni, hogy ne harapjak meg senkit sem. Nem akarok senkinek sem ártani, nem bírnám elviselni ha valaki én miattam halna meg. Mikor bementem a mosdóba furcsa látvány fogadott. A tükör elé lépek és megfigyelem a feliratot. "Figyellek titeket!" Nem tudom, hogy mi ez az egész, de nem egy mindennapi látvány az ami a szemem elé tárult.
† Music: xxx † Note: Remélem megfelel. † Words
Belial
I'm a daemon, I'll win your mind.
✤ Posztok száma : 35
✤ Születésnap : 0296-11-08
✤ Regisztráció : 2014-10-29
✤ :
✤ Foglalkozás & hobbi : Kísértés
Honey, keep my secrets well
Subject: Re: Mosdó Fri Oct 31, 2014 10:57 pm
Cassandra & Belial
Hell is empty, and the girls' bathroom seems quiet.
Magam sem tudom, mióta keringek ebben a hatalmas városban. Párizsban az évek alatt már minden egyes kis utcát ismertem, minden házban tudtam kik laknak, sőt, egy időben egész kerületekben tudtam az emberek kis mocskos titkait. New York azonban más; nincsenek századaim, hogy felfedezzem az egész helyet, s találjak magamnak valakit, aki némi kapaszkodót jelent a mostani kiszolgáltatott állapotomhoz képest. Ma azonban valahogy nincs indíttatásom újabb meddő próbálkozásokhoz. Szórakozni támad kedvem, s elsuhanva egy középiskola előtt, ördögi gondolat is villan át tudatomon. Vegyük föl a kapcsolatot a fejlődő ifjúsággal. Hátha valaki fogékony a természetfelettire!
Végigsuhanva a folyosókon, szinte tapintható hideg követ, s a hanyagul becsukott szekrények sorra szakadnak föl. Az a pár diák, aki ilyenkor nincs órán, riadtan húzza össze magát, amerre megyek. Egy kevéssé feltűnő helyet keresek, ahol elrejthetek egy üzenetet. Talán valaki felfigyel majd rá, talán azt hiszik majd, egy diákcsíny, mindenesetre kivárom majd az eredményt. A női mosdó valamiért vonzóbb, már csak elméleti szinten is, mint kellene lennie földi porhüvelyem elhagyása után ennyivel is. De talán csak a fiatal leányok reszketésére és sikolyára vágyom titkon. Beszabadulva a fürdőbe odasurranok a tükörhöz, s körül se nézve szellemkarmom a tükrök sora közé vájom, és lassú fagyos sercegéssel elkezdem belevésni; Látlak titeket! Nem is tudom, miért csinálom pontosan, de már borzalmasan unalmasnak érzem ezt a nemlétet csínyek nélkül. Míg karcolom az üveget, bele se gondolok a puszta jelenlétem mivel jár a túloldalon; a tükrök lassú pattanó hangok kíséretében repedeznek testetlen érintésem nyomán, lassan ezernyi hajszálrepedésből betűket kirajzolva, s természetellenes deres kontúrt hagyva a peremen, a villany vadul pislákolni kezd, s a levegő kezd kénes bűzzel megtelni. Míg ujjam húzom az üvegen, gonoszan kuncogok magamban, s erősen koncentrálok, hogy biztosan hassak is az élők világára. Test nélkül ez igencsak megterhelő dolog, főleg finomabb munkáknál, mint az írás. Kellene már találnom valakit, aki fogékony a síron túli dolgokra..
Home 
Subject: Re: Mosdó 
† Words
