Diana & Alucard

Már bő 4 hónapja, hogy apa vagyok... Még mindig nehezemre esik felfogni, állandóan várom, hogy valaki felébresszen, mert ez bizonyára valami álom. De egyre inkább kezdek megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ez nem álom, ez a valóság. Valóság mint ahogy Dia itt van velem, jobban mondva rajtam. Már 10 hónapja kínzom mindössze azzal, hogy nem elégítem ki őt. A kislányaim pedig csak még inkább segítenek ebben. 1 hónap kellett Diának, hogy újra ágyba bújhasson velem úgy, de egyszer sem sikerült még feljuttatni a csúcsra. Bár ki tudja, lehet magához nyúlt, annyira hiányzott neki. Ellenben én csak nevetek rajta, ahogy szétveti az ideg. A gyerekek mindig akkor sírnak, mikor épp belelendülnénk. Egyszer a gyerekeket is le fogja ordítani, úgy érzem.
Épp a nyakamat csókolgatta, egyikőnkön sincs semmi ruha már, ő irányít. Kicsit butának találom az én kedvesemet, hogyha ennyire hiányzik neki miért nem vág bele a közepébe, de az is köztudott volt számomra, hogy szereti az előjátékot. Ez lesz a veszte tutira. Már készen állt arra, hogy férfiasságom magába helyezze, mikor felszólalt valamelyik gyerkőc. Mint valami ébresztő úgy csinálják komolyan. Dia leszállt rólam, valamit magára kapott, és szitkozódva távozott. Leszálltam az ágyról, és felvettem a köpenyemet, majd követtem.
- Nymeria, megmondtam, hogy pihenj. Nem kell egész éjszaka őrködnöd. - Mondtam a lányok ajtaja előtt ülő farkasnak halkan. Megsimogattam a buksiját, majd pedig lefeküdt a földre, és halkan nyüszített kicsit. Megráztam a fejemet mosolyogva, majd pedig bementem a szobába.
- Mi a ba... Uhh. Na látod, ezért nem kell Kimnek lefekvés előtt enni adni. Na gyere papához. - Amint beléptem a szobába, még a kérdést sem tudtam feltenni, megcsapott a szag. Kivettem gyengén Dia karjából, majd a pelenkázó asztalra tettem Kimberlyt. Reméltem Dia lesz elég okos ahhoz, hogy egy kicsit kinyissa az ablakot. Pelenkát lecseréltem, majd pedig újra karjaimba vettem a kislányomat, aki rám mosolygott. Miközben Dia szintén álomba ringatta Nadiát, úgy én is ezt tettem Kimmel. Visszafektettem a testvére mellé, majd pedig Dia mellé álltam, és átkaroltam, és a gyerkőcöket néztem.
- Na menjünk mi is aludni. - Ahogy előbb be voltam még indulva, úgy most pont annyira vagyok fáradt. Lehervasztott ez a szag, ahogy megcsapta az orromat. Több mint ezer éves vagyok, mégis egy pelenka fog ki rajtam. Vicces...