Wendy irodája

Whispers of the Night


 
Üdvözöllek itt,
ahol az álmok valóra válnak!

Köszöntünk téged a Whispers of the Night szerepjátékos oldalon! Ez a világ telis-tele van lehetőséggel a számodra. Vágytál már arra, hogy a múltban játszhass, de közben a jövőt is felfedezhesd? Ha igen, jó helyen jársz. Természetesen ez nem kötelező, de a korszakok között vándorolhatsz a szabályok alapján. Elsajátíthatsz olyan tudást, amiből a múltban előnyt kovácsolsz magadnak. A sorsod a te kezedben van. Rajtad áll a döntés, hogy mégis melyik korszakba veted bele magad, és hogy milyen különleges lény bőrébe bújsz bele, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül sok faj közül válogathatsz. Csak kukkants be a világleírásba és hagyd, hogy beszippantson ez a misztikus övezet, hogy a fajleírások magával ragadják a képzeleted, hiszen csak ez szabhat határt.
Ha kérdés merülne fel benned valamivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj a vezetőség bármelyik tagjához, hiszen boldogan nyújtanak segítséget.



Oldal alapítása:
2013. november 4.



jelen vagyunk,
hogy színesebbé tegyük az oldalt!
In total there are 4 users online :: 0 Registered, 0 Hidden and 4 Guests

None

Most users ever online was 40 on Sun Oct 26, 2014 10:43 am
friss híreink,
egyenesen a nyomdából!

◭ Megújult a design, valamint az egész oldal, így érdemes áttanulmányozni az új Világleírást, a Fajleírást, illetve a Szabályzatot.

◭ Jelenleg nem áll fent semmilyen korlátozásunk.

◭ Most már Njk karaktereket is lehet kiírni, illetve alkotni.

◭ Frissült a keresem lista is, illetve ez a topik állandóan bővül, így érdemes nyomon követni

◭ Az avatar mérete nincs szabványhoz kötve, az oldal automatikusan átméretezi a képet.

◭ Továbbra sincsen megkötve a szószám, mert eddig erre nem volt szükség. Reméljük továbbra is ilyen szép reagok fogják tarkítani az oldalt.

◭ Minden kedves régi tagunknak köszönjük, hogy továbbra is velünk tartanak! Nélkületek mi se lennénk. Természetesen minden új tagot szeretettel várunk.

◭ A design Kenzy munkája, a leírásokat a Xavier, Leena, Kenzy, illetve Scarlett készítette. Az oldalon található képek google-ből származnak és azokat effekttel Kenzy látta el. Szeretnénk megkérni mindenkit, ha valami megtetszik, akkor kérd el és ne vidd el szó nélkül. Köszönjük! (:



Naplóbejegyzések
a tagok tollából...



bejegyezte:  Guest
Wed May 06, 2015 10:17 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Apr 12, 2015 4:30 pm



bejegyezte:  Mackenzy Leighton
Thu Mar 19, 2015 5:13 pm



bejegyezte:  Benjamin Mitchell
Sat Mar 14, 2015 11:32 am



bejegyezte:  Leila Monroe
Sat Mar 14, 2015 12:10 am



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 2:14 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 12:09 pm



bejegyezte:  Cairoshell Delancy
Sun Mar 01, 2015 1:30 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 01, 2015 10:23 am

Merry Christmas

Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Share | .
 

 Wendy irodája

View previous topic View next topic Go down 
Go to page : 1, 2  Next
AuthorMessage
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Tue Dec 23, 2014 6:35 pm


Wendy & Neal



Mi ketten, együtt elég sok mindenen mentünk keresztül és még mindig nehezemre esik elhinni, hogy itt vagyunk és ténylegesen boldog vagyok egyetlen férfi oldalán. Ez egy succubus-tól már mondhatni teljes árulás. A terhesség pedig már a végét jelenti az életének. Persze a succubus-ok sem szaporodnának, ha nem születne gyerekük, de akkor is. Most érződik bennem igazán, hogy mennyire elköteleztem magam felé. Szeretem Neal-t és bármire képes lennék érte. Soha nem gondoltam volna, hogy valaki iránt ekkora szerelmet képes leszek érezni. Vagy egyáltalán képes leszek szerelembe esni, de vele valahogy minden más, mintha a külön kis világunkban lennénk, ahova bármikor elmenekülhetünk. Biztonságérzetet ad és mellette nem is vágyom a folyamatos veszélyre, mert maga a puszta lénye azt adja meg nekem, amire szükségem van a lelkem mélyén. Szerelmet és örökös vágyat az irányomba. Akár tetszik, akár nem a második nélkül én nem tudok élni, de nem azért, mert nem akarok, hanem egyszerűen ténylegesen nem tudok. Ez a gyerek, ha megszületik.. Hát esti meseként biztos nem a Hófehérke és a hét törpét fogja hallani, hanem a mi történetünket, ahogyan újra és újra egymásra találtunk. Ahogyan küzdöttünk egymásért. Szerintem ez úgy nyolcvan éves koráig elég is lesz. Bár, ha átugorjuk a mi volt abban az időben, mikor távol voltunk egymástól, akkor szerintem nagyon sok időt nyerhetünk. Mondjuk úgy tíz-húsz évet.
Nem kell szavakba öntened egyszerűen meg is mutathatod. – Mondom vigyorral a képemen és egy gyors csókot lopok tőle, majd elkezdem kifelé húzni az irodából. Igaza van. Haza kell mennünk. Még a végén azt hiszik, hogy teljesen munkamániás vagyok, hogy egész nap szinte itt robotolok pedig közben csak a szerelmem társaságát élvezem megállás nélkül.




©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Tue Dec 23, 2014 2:08 pm


Wendy & Neal




Kíváncsi voltam, hogy pontosan mit is álmodhatott, de talán tudtam is. Valószínűleg a leendő gyermekünkről volt valami rémálma. Nem tudhatom, hogy mit álmodott míg el nem mondja, de ha így ébredt fel akkor biztos nem volt éppen kellemes. Bármi is történt abban az álomban, nem hagynám, hogy az életünkben is előforduljon.
Lehunyt szemmel ölelem őt magamhoz és érzem amint egyre inkább enyhül a remegése és a zihálása. Nyomok egy puszit a feje búbjára és úgy simogatom tovább a karját miközben csendben ültünk egyhelyben. Talán jobb lenne ha hazamennénk, barátságosabb környezetben lehetnénk legalább. Ez is az, de mégis van különbség az otthonunk, meg egy szoba között amibe az elmúlt jó néhány órában bezárva voltunk. Mikor kitört az ölelésemből akkor hagytam, hogy hadd menjen, mert sejtettem mi fog történni. Sóhajtottam egyet, majd pedig lábamon dobolva ujjaimmal vártam, hogy visszajöjjön. Mikor megláttam akkor fel is álltam és hagytam, hogy újra az ölelésembe burkolózzon. Jól tudom, hogy mennyire szüksége lesz rám az elkövetkezendő időkben és én mindig ott fogok vele lenni, történjék bármi. Elvégre ő az a nő akivel elköteleztem magamat már egy ideje, valamint akkor is megfogadtam, hogy mindenáron támogatni fogom őt. Lágyan elmosolyodtam mikor újra megszólalt és egy puszit nyomtam a nyakára.
- Ez igaz rád is… Az áldozatok amiket értem hoztál meg… Először, hogy lemondtál mindenki másról aztán az, hogy a feleségem lettél, most meg ez. Szóval csak… köszönöm. - Mondtam neki csendesen, aztán pedig mosolyogva húzódtam kicsit hátra, hogy szemeibe nézhessek.
- Na gyere, menjünk haza. - Mondtam neki mosolyogva, aztán pedig megfogtam a kezét miközben a szemébe néztem.
- Egyszerűen nem tudom szavakba önteni azt, hogy mennyire szeretlek… -



©







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Dec 22, 2014 1:00 am


Wendy & Neal




Tömény sötétség és hullák tömkelege. Az első, amiből a lányom jött létre. A sötétség alakot öltött és külsőre teljes mértékben olyan, mint Neal, de a bensője azzal a sötétséggel van tele, ami a kezdetekben az én lelkemben volt. Gúnyos mosoly ül az arcán attól, hogy könnyek folynak végig az arcomon. Mögötte hullák vannak. Újabb és újabb kerül mögé, miközben egytől egyig kiszívja az utolsó életerőt is. Nem törődik semmivel. Végül pedig az utolsó áldozata Neal, aki mosolyogva fogadja kislányát a karjai közé, mit sem sejtve arról, hogy ő lesz a halálának az okozója. Aztán én következem. Lassan lépked felém, mint valami igazi ragadozó és bekebelez engem is, mint a többieket.
Zihálva ébredek a saját sikolyomra, de mikor megérzem magam körül a szerelmem karjait egy picit megnyugszom. Képes vagyok levegőt venni és egy kicsit abbahagyni a remegést. A legnagyobb rémálmom levetítődött a szemeim előtt. A gyermekem egy szörnyeteg lesz pont, amilyen én is voltam egykoron. Ettől pedig kavarogni kezd a gyomrom és kiszakítom magam Neal karjaiból és a mosdóban búcsút intek a napi adagomnak. Kimosom a számat utána pedig megmosom az arcomat és visszamegyek Neal-hez, akinek a karjaiba szó nélkül ismét befészkelem magam. Mit egy kisgyerek olyan vagyok. Szükségem van a biztonságot nyújtó karokra. A szeretetére és a támogatására, mert ha egyedül kell ezt az egészet átvészelnem azt hiszem abba beleőrülök. A félelmeim egyértelműek a számára, hiszen nagyon nem állok készen erre a gyerekre. Félek, hogy túlságosan is sok lesz benne belőlem és azt nem bírnám elviselni. – Nem tudom, hogy bírsz engem elviselni, de ha ezért díjat lehetne kapni neked már egy sziget tele lenne vele. – Hogy szerethet ennyire? Én is szeretem őt, de úgy érzem közel sem annyira, mint ő engem és emiatt is bűntudatom van. Áldozatokat hozok érte, de nem rögtön, hanem először húzom a számat és utána cselekszem. Nem érdemlem meg.






©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Fri Dec 19, 2014 8:38 am

Hagyom, hogy nyugodtan álomba szenderüljön a mellkasomon, miközben gyengéden simogatom őt. Valóban, én is elfáradtam ezért lehunytam a szemeimet és én is elbóbiskoltam. Viszont semmit nem álmodtam, egyszerűen csak arra keltem fel, hogy a kintről az ablakon át beszűrődő fény már inkább lámpáé mintsem a napfényé. Karórámra pillantva próbálom kivenni, hogy mennyi lehet az idő. A felkelő nap szerencsére segít valamennyit. Záróra egy órája elmúlt már. Próbálok úgy kikászálódni Wendy alól, hogy ne ébresszem fel az én egyetlenemet. Megsimogattam az arcát és egy puszit is nyomtam rá, aztán pedig kinyitottam az iroda ajtaját és kinéztem. Legalább bezártak helyettünk is, a biztonsági őr Joe pedig odajött hozzám és a kezembe nyomta a kulcsot.
- Láttam bejönni a főnökasszonyt de azóta sehol semmi. Minden rendben van?
- Persze, minden, egyedül csak olyan hírt közölt ami kicsit kikészítette és éppen pihen. Köszönöm, hogy bezártatok. - Bólintott, aztán pedig ki is vonult az épületből. Bezártam utána az ajtót aztán pedig visszamentem az irodába és beléptem az ajtón. Leültem a kanapéra, feleségem fejét pedig az ölemben pihentettem és úgy simogattam azt, miközben annyira békésen aludt. Legalábbis kívülről úgy tűnt. Nem véletlenül ébredt fel sikongva. „Enyhén” meglepődtem mikor ezt csinálta, aztán pedig újra magamhoz öleltem szorosan.
- Css... Itt vagyok szerelmem, csak egy álom volt… - Mondtam neki csendesen, mégis annyira hangosan, hogy ő is hallja. Nyomtam egy csókot a feje búbjára, aztán hagytam, hogy hozzám bújjon. Én nem fogok rákérdezni elsőre, hogy mi történt az álmában, megadom a lehetőséget, hogy ő mondja el… De van ötletem, hogy miről álmodhatott.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Dec 15, 2014 11:07 pm


Wendy & Neal




Próbálok felülkerekedni a félelmeimen, mert egyszerűen nem tudom, hogy mégis mihez kezdhetnék. Nem vetethetem el ez nem kiút az egészből. Végig kell csinálnom ezt Neal miatt. Neki annyira fontos ez az egész gyerek dolog, hogy nem foszthatom meg az egyik álmától. Mindig is szeretett volna gyereket. Tudom. Nem kellett mindig mondania láttam a szemeiben a szeretetet, a szerelmet, amit irántam érzett és éreztem is. Soha nem éreztem még semmit, ami ennyire erős lenne. Néha kicsit szégyellem magam, mert úgy érzem, hogy ő sokkal jobban szeret engem, mint én. Sokkal jobban, mint amit megérdemelnék. Annyiszor elhagyhatott volna és megpróbálhatna volna újrakezdeni, de nem tette. Még mindig mellettem van ezernyi hibám ellenére és nem tudom, hogy mivel köszönhetném ezt meg. Talán a gyerekkel? Azzal, hogy végigcsinálom ezt az egészet. Igent mondtam neki és összekötöttük az életünket.. Ettől is rettegtem és most itt vagyunk. Boldogabb vagyok, mint valaha voltam. Talán a gyerekről is meggondolom magam, de ez csak később fog kiderülni, hiszen egyelőre nem több a kisbabánk, mint egy pici pötty a pocakomban.
Szavaira halványan elmosolyodom, majd kényelmesen elhelyezkedem a karjaiban és a fejemet a mellkasára hajtom. Lehunyom a szememet és hagyom, hogy elszabaduljak a világ terheitől. Szépen lassan hagyom, hogy magával ragadjon az álom és testem megkönnyebbülve lebeghessen a semmiben. Nem tudom, hogy mennyi idő telik el, de azzal határozottan tisztában vagyok, hogy a saját sikolyomra ébredek fel.





©

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Thu Dec 11, 2014 7:05 pm

Teljes mértékben megértettem Wendy félelmeit, mert eleinte mikor még csak magamban, mélyen belül gondolkoztam ezen, akkor engem is elfogtak a kétségek. Talán pont ugyanazok amik az életem értelmét is aggasztják, hogy ha lesz is gyerekem vele akkor mi van ha succubus lesz? Vagy ami talán még nehezebb lenne, ha succubus ÉS lány lenne. Viszont mindig belegondoltam abba, hogy Wendyvel eddig mindent megoldottunk, nem voltak előttünk sosem akadályok, ha pedig voltak ledöntöttük azokat. Ez erőt adott, hogy a gyerektéma ne csak egy rémálom legyen, hanem egy gyönyörű szép vágyálom. Az is lett és most, hogy valóság nem is tudom mit kéne éreznem. Talán most is csak alszok és percek, órák múlva felkelek a feleségemmel a karjaim közt. Talán az, hogy rábólintott a közös gyermekünkre szintén csak a tudatalattim velem való játéka. Akármi is lesz 9 hónap múlva, szeretni fogom a gyermekünket és TUDOM, hogy a szerelmem is. Ha letér a helyes és jó útról visszatérítjük, csak Wendynek kéne kicsit több magabiztosság.
- Tudod jól, hogy gyengepontom a nyakam… - Mondtam neki halkan, miközben élveztem ajkainak érintését a nyakam vonalán. Tudta, hogy mennyire érzékeny zóna az nekem, főleg mikor ő csinálja perceken keresztül, ezért sem értettem mire megy ki ez az egész. De nem fogom semmiféle következtetéseket levonni, ezért csak csendben öleltem őt magamhoz. Simogattam a karját aztán pedig eldőltem a hosszú kanapén és úgy hagytam, hogy mellkasomra hajtva fejét pihenhessen. Nyomtam egy apró puszit a feje búbjára aztán hátrahajtottam a fejemet a kartámlára és úgy élveztem a közelségét.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Sun Dec 07, 2014 11:06 pm


Wendy & Neal




Akkora pánik volt bennem ez az egész miatt és egyáltalán nem csökkent. Egyszerűen csak tudtam, hogy ez is valami olyasmi, amivel egyszerűen szembe kell néznem. Előbb vagy utóbb az teljesen mindegy. A lényeg, hogy szembe kell vele néznem és nem adhatom fel. Főleg már most nem. Hogy miért? Mert elmondtam neki és soha nem tekintene úgy rám, mint azelőtt. Boldoggá akarom tenni és ehhez arra van szüksége, hogy megszüljem neki ezt a gyereket. Be kell adnom a derekam. Már másodszor áldozok fel valamit a kapcsolatunkért. Hogy bánom-e? Dehogyis! Ezt a kérdést teljes mértékben feltenni. Túlságosan szeretem őt ahhoz, hogy kétszer is meggondoljam megteszek-e mindent érte. Nincs értelme gondolkozni egyszerűen csak fejest ugrok a dolgokba, mert annyira boldoggá tesz, hogy minden áldozatot megér.
A csókjában benne volt minden. Hála, szenvedély, szerelem. Jó érzéssel töltött el, hogy mindezt én váltottam ki belőle pusztán azzal, hogy beleegyeztem a gyerekbe. Nem is lehetne jobb partnerem ebben az egészben nála ebben teljes mértékben biztos vagyok. A legtökéletesebb apuka lesz. Legalább egyik félről rohadt szerencsés lesz a gyerekünk. Csak ne legyen succubus.. Csak ne legyen.. A legegyszerűbb az lenne, ha fiú lenne.. Mindkettőnknek könnyebb lenne. Nekem nem kellene féltenem az életmódomtól Neal-nek pedig a későbbiekben nem kell féltenie majd az esetleges udvarlóktól.
Dolgoznom kellene, de semmi kedvem nincs semmihez. Legszívesebben egész nap csak így lennék. – Motyogom a nyakához, mert egyszerűen képtelen voltam elhúzódni tőle. Csókolgattam a nyakát. Szükségem volt a közelségére. Félek, ha kikászálódom innen elveszítem az önbizalmat, amit eddig szereztem és fejvesztve rohanok az orvoshoz, hogy kiszedje belőlem ezt a kis életet.




©

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Wed Dec 03, 2014 5:01 pm

Furcsa, hogy csak ilyen hosszú idő derült ki ez is, hogy Wendy MENNYIRE is fél a gyerekvállalástól. Tudtam, hogy voltak fenntartásai az egésszel kapcsolatban már régóta, de nem hittem volna, hogy ilyen mértékű érzelmek kavarodnak benne. Bár lehet még ő sem tudta ezeket, egészen addig míg élessé nem változott a helyzet. Most viszont teljesen pánikba van esve, és csak a rossz oldalát tudja látni a dolgoknak. Nem értem miért nem tud egy kis optimizmust is belecsempészni ebbe az egészbe, ha már én is tudok, az örök realista. Bár lehet ez a gyerek téma is olyan nálam mint a Wendy iránt érzett szerelmem, hogy az érzékeimet megtompítja, megvakít, megsüketít, néha pedig meg is némít. Azt még mindig nem értem, hogy miért fogadott vissza 4 hosszú év után az életébe, de nem is akarom firtatni. A lényeg, hogy még mindig szeretett, és most is ugyanezeket az érzéseket táplálja irántam. Máskülönben nem lett volna a feleségem. Nem tudom elképzelni milyen elhatározásokat kellett meghoznia ahhoz, hogy arra is rábólintson, de örülök, hogy megtette. Annak meg végképp, hogy nem látok rajta semmilyen lelki bajt emiatt, ebből is tudom, hogy sikerült alkalmazkodnia ehhez a helyzethez.
Meglepődtem mikor kimondta azt a néhány szót, persze hatalmas öröm is járta be az egész lényemet. Örömömben egyből oda is hajoltam az ajkaihoz, és egy gyengéd csókot leheltem azokra, ami fűtve volt szerelemmel, szenvedéllyel.
- Szeretlek, és…. köszönöm. - Mondtam neki komolyan, aztán pedig hagytam, hogy ujjainkat összekulcsolja, valamint a nyakamra adjon egy lágy puszit. Most viszont nem tudtam mit kéne mondanom, hiszen ez a csók úgy gondolom mindent elárult helyettem. A szimpla közelsége is olyan kényelemmel és nyugalommal tudott elárasztani még ilyen hosszú idők után is, ami azelőtti életemben más nem tudott megadni.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Dec 01, 2014 6:21 pm


Wendy & Neal



Számomra csak egyetlen egy megoldás létezik ennek a problémának, mint maga a probléma megszüntetése, ami csak úgy lehetséges, hogy elvetettem ezt a gyereket. Ez az egyetlen kiút ebből az őrületből csak akkor nem csak a gyereket veszíteném el, hanem Neal-t is. Ha nem is teljesen, akkor is lenne valami határ kettőnk között, amit soha többé nem lennék képes átlépni. Megérteném, hogy elhidegülne tőlem a döntésem után, de én még mindig ezt akarom. Rettegek, hogy mennyire szörnyűséges anya leszek és még az sem tud megnyugtatni egy pillanatra sem, hogy milyen tökéletes apja lesz ennek a gyereknek. Mert Neal-nél jobb apát nem is kaphatna egyetlen egy gyerek sem. Neal maga a tökéletesség. A hibái talán még tökéletesebbé teszik. Igaz, hogy nem volt az életemben körülbelül négy évig, de egy pillanatra sem feledkezett meg rólam és a szerelmünkről. Én pedig nem sokkal az eltűnése után más férfiak karjaiba vetettem magam. Bár az sokkal inkább létszükséglet volt, mint továbblépési kísérlet. Idővel mondjuk azzá irányult ezt be kell vallanom magamnak, ha már őszintén próbálkozom meg gondolkodni a jövőmről.. El kell fogadnom hozzá a múltamat. Tovább akartam lépni és talán sikerült is volna, ha egy kicsivel később sétál be az életembe. Akkor talán most már más oldalán virítanék és nem az övén, de örülök, hogy időben visszatért.. Mert vele vagyok a legboldogabb. Ő jelenti nekem a mindenséget. Ha ehhez pedig az szükséges, hogy megtartsam ezt a gyereket, hát legyen. Képes vagyok meghozni ezt az áldozatot. Nem mondom, hogy boldogságtól kicsattanva fogom várni a gyereket, de meg kell próbálnom legalább feleannyira boldoggá tennem őt, mint ő tesz engem.
Mellkasára hajtottam a fejemet és megadón sóhajtottam. – Megtartjuk a gyereket. - Nehezemre esik elhinni, hogy ezt mondom, de mindent meg fogok tenni azért, hogy őt boldognak lássam. S, ha ehhez arra van szükség, hogy egy gyereket szüljek neki, akkor pontosan ezt fogom tenni. Végigsimítok a karján majd pedig ujjainkat összekulcsolom és a nyakába csókolok. Őrületesen, visszavonhatatlanul szeretem. Ő minden egyes nyamvadt áldozatot megér. Nincs olyan dolog, amit ne tennék meg érte. Felhagytam az életmódommal. Összeházasodtam vele. Mindezt azért, mert szeretem. Egy gyerek most már nem kellene, hogy a padlóra vágjon bármennyire is félek az egész terhességtől és az anyaságtól.






©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Dec 01, 2014 5:03 pm

Nem értettem, hogy miért tiltakozott ennyire ez ellen. Hisz tudta, hogy egyszer majd szeretnék TŐLE egy gyereket és mondta is, hogy majd egyszer lesz nekünk. Most mégis csak kétségbeesést látok az arcán, meg elkeseredettséget. Komolyan, rosszabbul fest mintha megölték volna az egyik közeli hozzátartozóját… Bár lehet csak az a baj, hogy még nem tudott rá teljesen felkészülni. Ez esetben teljesen megértem a félelmeit, de akkor is úgy gondolom, hogy várnunk kéne még vele. Bár akkorra meg túlságosan beleélem magamat az egészbe és az egész abortusz úgy fog érni mintha megszámlálhatatlan mennyiségű kést szúrtak és forgattak volna meg bennem. Amennyire vártam, hogy ilyen hírt hozzon majd nekem bármikor is, most egyre inkább kezd rossz érzésem lenni az egésszel kapcsolatban. Főleg amiatt, mert Wendy sem tudja, hogy mit kéne csinálnunk. Tudja, hogy engem hogyan érintene ez az egész ha ARRA kerülne a sor… De neki meg akkor lenne könnyebb és nyugodtabb az élete. Ördögi kör, ennyiben legalább különbözünk egymástól, hogy míg ő fél az újdonságoktól én szívesen befogadom azokat.
Felhúzott szemöldökkel figyeltem, hogy mit akar csinálni, valami rosszat mondtam biztosan, azért akar az ölelésemből „megszökni.” Bár végül örültem, hogy inkább csak új helyet keresett, méghozzá az ölemben. Átöleltem őt, a kezeim az ő lábain pihentek, és úgy viszonoztam a csókot. Akármennyire is furcsán esett, hiányzott már ez. Oké, csak néhány órája, hogy utoljára ezt csináltuk, de nekem ez egy örökkévalóság volt így is, hogy nem ízlelhettem meg az ajkait…
- Nem csak elveszel, de adni is tudsz. Nehogy azt mondd, hogy nem, mert nem egyszer adtál vissza chi-t nekem is mikor kissé le voltam gyengülve… És ha lány lesz és succubus akkor mi van? Ott leszünk neki, felneveljük, megtanítjuk erre a létre, hogy miként tudja magát kontrollálni. Nem hinném, hogy a születendő gyermekünk túlzottan elütne az anyjától vagy akár tőlem is. Tettél rossz dolgokat, de hát ki nem? A jelenlegi éned számít csak… Tudom, hogy egy erős nő vagy, aki meg tud birkózni a problémákkal, de nem hiszem, hogy tudnék rád hatni a szavaimmal… - Majd pedig ölelésem is annyiban maradt, és magam mellé raktam a kezeimet. Nem tudok egyszerűen erre mit mondani, hogy egy fikarcnyit sem tud bízni magában. Megerősítést próbálok adni felé, azt meg nem fogadja be, akkor meg sajnálom de ez van…







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Sun Nov 30, 2014 7:39 pm


Wendy & Neal



Miért csak a teher jut eszembe? Terhes vagyok? Igen, gondterhes. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ez ennyire igaz lesz rám. Nem akartam gyereket legalábbis határozottan nem most. Tudom, hogy szeretem Neal-t és összekötöttem vele az életemet, amit egyáltalán nem bánok. Azzal is tisztában voltam, hogy előbb vagy utóbb a család bővítése is képbe jön, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar fog ez az egész megtörténni. Még nem állok készen erre az egészre nekem időre van szükségem. Sokkal, de sokkal több időre, mert ez sokkal kevesebb, mint azt bárki gondolná. Az én szemszögemből csak én láthatom tisztán, hogy mekkora nyomás helyezkedik rám ezzel az egésszel. Senki meg nem értheti, hogy igazából mit érzek.. Még igazán Neal sem, mert nem ismer, hogy milyen voltam előtte.. Mielőtt még megismertem volna. Már a kezdetekben megváltoztatott bennem valamit, amit nem tudok megmagyarázni. Ha lány lesz csak remélni tudom, hogy talál valakit, aki egy kicsit is hasonlít Neal-re. Vagy már az is nagy megkönnyebbülés lenne a számomra, ha nem succubus lenne belőle, hanem egy vérfarkas. Nem kellene minden nap gyomorgörccsel feküdnöm és kelnem. Mert máshogyan képtelen lennék. A gondolattól, hogy olyan lesz, mint én.. Szépen, lassan megőrülnék. Nem akarom, hogy hasonlítson rám. Egy cseppet sem. – Nem.. Neal.. Nem érted. – Kimászom az öleléséből, de csak azért, hogy az ölébe fészkelhessem magam és egy kis chi-t lophassak tőle, miközben megcsókolom. – Ez vagyok én, Neal.. Elveszek de nem adok.. Én.. Nem tudok felnevelni egy gyereket, akkor végképp nem, ha lány és még annak tetejében succubus.. Mielőtt megismertelek olyan dolgokat tettem, amikre nem vagyok büszke.. Te változtattál meg, de mi van, ha ő soha nem találkozik valaki olyannal, mint te, mi van ha soha nem lesz oka arra, hogy megváltozzon? – Nem tudok jelen pillanatban pozitívan gondolkozni. Ez az élet, ami bennem növekszik napról, napra.. Mondhatni örök kárhozatra van ítélve, mert nálam rosszabb anyát ki sem foghatott volna magának. Kész katasztrófa vagyok.






©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Wed Nov 26, 2014 3:14 pm

Wendy ismerhetne már, hogy én örök optimista vagyok. Az elmúlt 200 évben kitapasztalhatta már ezt rajtam. Azt is sejthette, hogy nem fogom hagyni, hogy a gyereket elvetesse. Én viszont örülök, hogy egy ilyen döntést nem egyedül akart meghozni. Ha később kiderült volna akkor viszont olyan vita alakult volna ki köztünk aminek egyhamar nem lesz békülés a vége. Én pedig nem szeretek vele veszekedni, sokkal jobban szeretem ha nyugodtak a kedélyek valamint csak csendben szeretjük és elfogadjuk egymást.
Legnagyobb félelme úgy gondolom az volt, hogy mi fog lenni… Ezt kétféleképpen is érthetem, és értem is. Ha lány, akkor nem tudná őt az életben tanácsokkal ellátni, de ha kiderülne, hogy succubus abba szerintem bele is roppanna. De nem értem, legalább segíthetne neki megtanulni kontrollálni az erejét, és azt is tudná bizonyítani, hogy a succubus az nem feltétlenül társas lény. Elvégre az ő neve már hivatalosan is Gwendolyn Caffrey, ez pedig mindent elárul. Mindenesetre történjék bármi is, tudom, hogy ő is ugyanúgy szeretné, akármi is most a véleménye.
- Érthető, hogy kétségbe vagy esve szerelmem, de az ilyeneket verd ki a fejedből… Lehet a közös gyermekünk succubus, vagy vérfarkas, akkor is te lehetsz neki a leges legjobb anya aki csak létezik. Meg tudod őt tanítani amire csak akarod és nem kell később sem attól félnünk, hogy bármi baja esik. Azt viszont nem értem, hogy miért fogna el az az érzés, hogy nem akarod látni? Ha 200 év alatt velem sem történt meg ilyen akkor ő vele sem fog. Kérlek, Wendy…. Bízz már kicsit magadban, és ne csak a rossz oldalát lásd a dolgoknak. - Mondtam halkan, majd pedig egy csókot nyomtam a homlokára. Tudtam, hogy hatással lesz rá, HA valaha is ilyen történik, de nem gondoltam volna, hogy ennyire maga alatt fog lenni.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Wed Nov 26, 2014 12:11 am


Wendy & Neal



A pánik az, ami átjárja az egész testemet. Nem vagyok anyának való. Egyszerűen borzalmas személy vagyok, hiszen Neal-nek is okoztam épp elég fájdalmat. Hisztis vagyok, ha úgy adódik és türelmetlen. Mégis mihez tudnék kezdeni egy gyerekkel? Nem mondhatom, hogy oké megszülöm és onnantól kezdve a te feladatod, hogy gondoskodj róla, mert tudom, hogy egy gyereknek egy anyára is szüksége van az életében. Legszívesebben keresnék valaki mást, aki átveszi ezt a szerepet. Valaki olyan, aki képes jó példával szolgálni a születendő gyermekünknek. Legszívesebben már most keresnék valakit a helyemre, aki ezt az egészet végigcsinálja. Nem akarom, hogy olyan legyen, mint én. Rettegek még a gondolatától is annak, hogy egyszer, ha ránézek a saját tükörképemet látom benne..
Belegondolni is rossz abba, hogy esetleg succubus lesz, mint én. Nem tudnám elmagyarázni neki a dolgokat.. Képtelen lennék rá. A francba is.. Nem kellett volna szólnom egy szót sem a gyerekről és örökre el kellett volna intéznem, hogy ne is lehessen gyerekem. Ez az, ami engem most a legboldogabbá tenne, de tudom, hogy Neal élete csak akkor lesz teljes, ha a kezében tarthatja a gyermekét, amit azt hittem én soha nem fogok neki megadni. Most mégis itt vagyok.. Egy élet növekszik a hasamban és még semmi nem rémített ennyire halálra, mint ez.
Tekintetem övébe fúrom, miközben hallom, amit mond. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy olyan férfi, mint ő az enyém lehet. Csak az enyém. Senki más nem számít a világon nekem csak ő. Most pedig lesz egy kis betolakodó, akit talán jobban is fog szeretni, mint engem. Erre pedig még csak nem is gondolkodtam. Kihasználja a testemet, majd pedig kilenc hónappal később elveszi a számomra legfontosabb dolgot. A szerelmemet, akit valószínűleg érkezése teljesen meg fog babonázni.. – Én is szeretlek Neal.. Túlságosan is és hiszek bennünk.. Egyszerűen magamban nem hiszek. Hiszem, hogy ketten képesek vagyunk rá és tudom, hogy te mellettem leszel végig mégsem bízom magamban.. Pocsék anya leszek, Neal. Mi van, ha ártok majd neki? Vagy egyszerűen csak elfog az érzés, hogy nem akarom látni? – Milliónyi kérdés tódul elmémben, de egyiket sem tudom megválaszolni. Csak még szorosabban bújok a biztonságot nyújtó testhez. Már lassan belepréselem a testem az övébe.






©

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Sat Nov 15, 2014 9:11 am

Elmondani nem tudom mennyire örülök annak, hogy Wendy végre terhes. Utoljára akkor voltam ilyen boldog, mikor elhatározta az esküvőnket is, és kimondta az igent. Nem volt valami túl nagy szertartás, mégis életem egyik legboldogabb napja volt. Az ezt követő legszebb pillanat akármennyire is furán hangzik az volt, hogy a 4 év eltűnésem után megbocsátott. Azt soha nem fogom neki elfelejteni. Emiatt is örülök, hogy ő az enyém most már, mivel tudom, hogy a szerelmünk kölcsönös egymás iránt. Voltak hullámvölgyek, mint mikor az irodába beállított egy meghamisított képpel, vagy mikor én szereztem tudomást a kapcsolatairól, mégis… Egy valami sosem változott.
Akármennyire is boldog voltam, nem titkolhattam el azt sem, hogy kissé kétségbeesett is… Lévén Wendyről tudom, hogy sosem akart gyereket, vagy talán egyszer, a távoli jövőben. Ezt mondta 70 és 50 éve is. Hát… Az a „távoli jövő” már nem is olyan távoli. Nem tudom minek akarja kerülgetni a forró kását, mert tudhatja, hogy én hajthatatlan vagyok, ahogyan azt is, hogy én mindig mellette fogok állni, tegyen akármit. Most viszont, az elvetéssel kapcsolatban még sem értek vele egyet. Lényegében meg sem született, máris megfosztjuk őt az élet jogától, amihez nem hiszem, hogy bárkinek is túl sok joga lenne. Még a szüleinek sem. Abban nem kételkedtem, hogy én leszek a gyerek apja, mert már nagyon régóta itt vagyok vele, azóta pedig mással nem volt. Amiért szintén hálát tudok csak adni neki…
Végig őt néztem, miközben ő rám sem tudott nézni. Az álla alá nyúltam mutató-, és középső ujjammal, majd a tekintetét rám emeltem.
- Wendy… Szeretlek, te vagy az életem. Emlékezz vissza, hogy mennyire féltél a házasságtól is, és mégis milyen szépet fordult az életünk azzal, hogy most már hivatalosan is egymáséi vagyunk. Jogos a félelmed, meg is értem… De akkor is úgy gondolom, hogy együtt ezen is túl tudunk jutni. Eddig is mindenen túljutottunk. Csak ehhez az kell, hogy te is higgy bennünk. Nos, Wendy, hiszel? - Kérdeztem tőle komolyan, miközben tekintetét nem engedtem, hogy máshova kalandozzon. Mindig is elbűvölt az a szempár, és most sem volt ez másképpen. Nehéz is volt így érthető gondolatokat összefűznöm.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Sat Nov 15, 2014 1:12 am


Wendy & Neal



Kicsattanok az egészségtől. Pontosabban kicsattanunk az egészségtől. Még mindig furcsa a számomra, hogy többes számban beszéljünk. Bár nem olyan régóta sejtem. Csak ez a sok reggeli rosszullét elég nyomós ok volt arra, hogy elmenjek az orvoshoz. Nem bízom az ilyen tesztekben meg amúgy is.. Inkább tudom meg biztosra, mint pár tesztből, ami lehet, hogy téves. Nem éppen arról híresek, hogy a tökéletes igazságot visszatükrözik. Aztán meg így reménykedhettem, hogy az egész tényleg csak valami gyomorrontás vagy tudjam is én. Bár a betegségek nem éppen jellemzőek a hozzám hasonlókra, de soha nem lehet tudni.
Most pedig el kell mondanom Neal-nek, aki valószínűleg ki fog csattani az örömtől, hogy ez az egész végre valahára megtörtént. Nem akartam, de nem is ellenkeztem annyira ellene csak most, hogy megtörtént. Hát nem hiszem, hogy ki tudnék békülni a gondolattal, hogy én, mint anya. Neal-t természetesen nagyon egyszerű elképzelni a szerető apa képében, de engem, mint anya? Egyenlő a képtelenséggel, mert egyszerűen nem is lehetnék rosszabb példa egy gyereknek. Főleg ha lány lesz.. Hát akkor az úgy elég kellemetlen lesz. Az anyja nem is lehetne rosszabb példa. Nem állok készen erre.. Egyszerűen nem és nem. De mégsem dobhatom el a gyerek életét anélkül, hogy bármit is mondanék Neal-nek. Ez nem lenne helyes.
Jó érzés a karjaiban lenni és könnyebb is elmondani, hogy mi az, ami a lelkemet nyomja. Anélkül, megszólaltam volna válaszolok a fejem megrázásával. Még szép, hogy nem akarom. Nem erre születtem.. Nem ezt akartam. Egyszerűen nem tudom mit tehetnék egy gyerekkel.. Valószínűleg az első adandó pillanatban a földre ejteném, amennyire elcseszett személy vagyok. Tudom, hogy ő akarja és tudom, hogy mellettem lenne ez adott erőt ahhoz, hogy most, mikor az orvosnál voltam ne mondjam azt, hogy nem akarom. Pedig megtehettem volna. – Tudom, hogy te akarod és én tényleg szeretnélek boldoggá tenni és tudom, hogy ez boldoggá tenne téged, de én nem vagyok anyatípus, Neal. – Továbbra sem húzódom el tőle. A karjaiban biztonságban érzem magam, mintha minden probléma csak puszta kitaláció lenne.





©

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Wed Oct 29, 2014 12:25 pm


Wendy & Neal



Reméltem, hogy nincsen neki semmi baja, mert nem nézett ki túlságosan jól, mikor elment az orvoshoz. Felajánlottam, hogy elkísérem, de ő egyedül szeretett volna menni, én meg nem szerettem volna vitába szállni túlságosan. Kisebb győzködés után legalább egy kis chi-t adhattam neki. Nem tehetek róla, féltem őt, jobban mint az életemet. És noha azt mondta, hogy jól van, meglesz, én akármennyire is megbíztam benne volt bennem egy kis félelemérzet is, hogy mi lesz, ha valaki útközben megtámadja, vagy valami… De csak paranoiás vagyok valószínűleg, mert kemény fából faragták Wendyt is, egy-két tolvajjal meg ő is el tudna bánni fél kézzel is. Mikor sok-sok évvel ezelőtt rátaláltam, akkor viszont nem éppen tudott volna, de rá 10 percre már… mondhatjuk, hogy akkor én voltam hulla, ő pedig 300%-os.
Csendben vártam az irodában, majd mikor belépett az ajtón egyből fel is néztem rá. Vártam, hogy megszólaljon, de ehelyett csak mellém ült. Én szorosan magamhoz öleltem, mert látszott rajta, hogy valami baj van. Nem tudtam, hogy mi, de biztos voltam benne, hogy el fogja mondani. Végül el is mondta nagy nehezen, és akármennyire is örültem ennek az egésznek, be kellett látnom, hogy ez volt Wendynek az egyik nagy „rémálma.” A karját simogattam, miközben a szavakat kerestem…
- Nem szeretnéd őt, ugye? - Kérdeztem tőle csendben, mintha bárki meghallana minket kívülről, egy kisebb fájdalommal a hangomban. Én nekem minden álmom volt, hogy lehessen egy gyermekem a nőtől akinek a megvédésére szenteltem fel az életemet, de tudtam, hogy ő neki közel sincs az álmai között ez. Sőt, majdhogynem retteg ettől a gondolattól.
- De szerelmem…. Eddig is mindenen túl jutottunk, mindent megoldottunk, ezt is megoldanánk. Én mindig ott leszek melletted tudod jól, nem egyedül rád fog hárulni a feladat. Gondold még át te is ezt, mert elég radikális lépés lenne a…. - Akadt bennem a szó, mert befejezni sem tudtam. Egyszerűen… nem ment.



©







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Wed Oct 29, 2014 9:55 am


Wendy & Neal



Nem akartam hinni a jeleknek, hogy ez pont velem megtörténhet. Annyira nem akartam ezt az egészet, de lehettem volna elővigyázatosabb is. Tudom, hogy Neal valószínűleg ki fog ugrani a bőréből a hír hallatán, de én nem érzek így. Nem akartam gyereket és még most sem igazán akarok. Nem vagyok anyatípus. Ezt tisztán tudom. Talán a legjobb lenne, hogyha azelőtt véget vetnék az egésznek, hogy Neal-nek elmondanám, de nem titkolhatom el előle, hogy terhes vagyok. Azonban a szándékaimat sem fogom elrejteni. Mert én nem akarom ezt a gyereket. Egyszerűen nem állok még készen rá, hogy anya legyek. A francba is talán soha nem állok készen arra, hogy gyerekem legyen, de ő ezt pontosan tudja. A természetemből fakad, hogy képtelen vagyok arra, hogy komoly dolgokban gondolkozzak. Legalábbis, ami már egy másik életet és befolyásol. Hozzámentem, mert tudom, hogy senki iránt nem fogok úgy érezni, ahogy iránta és ez sem történt olyan régóta, hogy képes legyek a következő lépcsőre felmászni. Egyszerűen nekem több időre van szükségem, mert nem állok erre készen. Túl hamar jött. Nem mondom, hogy váratlan, mert.. Na, nem is ez a lényeg. Nekem ez nem fog menni, mert nem akarom. Talán, ha akarnám se menne, de ez nem olyasmi, amit egyedül kell eldöntenem.
Tekintetem találkozik az övével, mikor belépek a báromba. Mély levegőt veszek és rámosolygok aztán lassú léptekkel haladok az irodám felé. Nem tudom, hogyan mondjam el neki, hogy terhes vagyok és nem, még véletlenül sem szeretném ezt a gyereket. De tudom ő úgy sem menne bele ebbe az egészbe. Szükségem van a támogatására ahhoz, hogy képes legyen végigcsinálni. Egyedül nem vagyok képes rá. Belépek az ajtón és némán becsukom magam mögött, majd leülök mellé és a karjaiba burkolózom. Csak némán bújok hozzá és arcomat a mellkasába temetem. – Terhes vagyok. – Nyögöm ki nehezen és rendkívül halkan, mintha fizikai fájdalommal járna ez a két szó. Bizonyos értelemben azzal is jár. Legalábbis nekem. Egy pillanat erejéig sem akartam ezt, de tudom, hogy ő igen és én bármennyire is szeretném, ha ez a gyerek nem létezne nem tehetem meg vele..




©

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Oct 27, 2014 5:56 pm


Wendy & Neal



Mikor találkoztam Wendy-vel akkor legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha is itt fogunk kikötni. Bár emlékszem, hogy a harmadik, negyedik találkozás után már epekedve vártam, hogy újra felbukkanjon az ajtómban, aztán pedig a hetekből hónapok, azokból évek, később pedig évszázadok lettek. Talán életem legszebb döntését hoztam meg azzal, hogy megkértem a kezét, és vártam utána. Miután nem voltak más nők már az életemben, csak ő, annál inkább lettem belé szerelmes, annál inkább sikerült elvennie a maradék eszemet is. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy ilyen nő mint ő áll az oldalamon, és noha voltak hullámvölgyeink, kitartottunk egymás mellett. Hullámvölgyek amiket hol ő, hol én keltettem. Bár az ő dolgai még úgy ahogy érthetőek voltak, elvégre succubus, és neki ez az élete, de ami velem történt azt nem fogom megbocsátani magamnak sosem. 4 éve magára hagytam, és ez alatt az idő alatt abban a tudatban élt, hogy meghaltam. Nem tudok elégszer bocsánatot kérni tőle emiatt a dolog miatt, talán már kezdek is az agyára menni ezzel. Bár utóbbi időben már leszoktam erről, mióta már a feleségemnek tudhatom őt.
Wendy irodája előtt álltam a detektívtükörnek nekidőlve, karba tett kézzel és figyeltem az embereket, amint jó hangulatukban isznak, táncolnak, tehát jól érzik magukat. Wendyt a délután folyamán nem is láttam túlságosan, reggel még émelygésre panaszkodott, meg fejfájásra, és egyéb ilyen dolgokra, így hát javasoltam neki, hogy menjen el orvoshoz, és majd itt megtalál. Azóta semmi életjel róla, de ha baja lenne akkor úgy is elérne engem telefonon. Lágy mosolyra is húztam tehát a számat, mikor az ajtóban megláttam őt belépni. A tekintetünk találkozott, és csak az iroda felé böktem, mert itt úgy sem hallanánk semmit, ott meg csend és nyugalom van. Beléptem tehát az ajtón, majd becsuktam mielőtt a pia szag nagyon beáramlott volna. Itt kellemes idő volt, és finom illat is. Leültem az ajtó mellett lévő kanapéra, amit az én unszolásomra hoztunk be ide, és… nem tagadom, egy-kétszer már meg is volt a minőség ellenőrzés rajta… Az ujjaimmal játszottam, miközben vártam, hogy bejöjjön már végre, majd mikor belépett akkor felnéztem rá.



©







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Jun 23, 2014 1:01 am



neal & wendy

zárt játék

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Thu Jun 19, 2014 8:13 pm

+18
Nem is tévednek nagyot azok, akik azt mondják, egy nő bármire képes. Wendynek elvégre sikerült megváltoztatnia teljes mértékben. Régen még mi tagadás, a szó szoros értelmében egy kurafi voltam, senkivel nem akartam korántsem kapcsolatot létesíteni. Legalábbis ami az ágyon túl megy. Ellenben vele más volt a helyzet. Nem mondanám azt, hogy szerelem volt első látásra, mert elvégre sötét is volt akkor, és körülbelül vérben úszott. Kellemes első találkozás mi tagadás. És első randiként is vicces volt, hogy az ágyban sikerült kikötnünk. Vagyis nem annyira vicces, mert a mai időkben már szinte ez az elfogadott. Minden divatpatkány járkál a bulikba csakhogy csajokat csíphessen fel, vihessen ágyba. A mi történetünk sem egy sikertörténet, de akkor is jobb mint ez… Bár amint meglátok egy ilyet, régi önmagam jut eszembe. Kivéve, hogy én nem öltözködtem úgy mint egy homokos sosem… Ők tényleg csak a szükségleteiket próbálják csillapítani, nem keresnek szerelmet sem semmit. Ellenben én amint Wendyvel egyre inkább gyakrabban kezdtünk el összejönni akkor értettem meg az egész „a nőket nem szabad tárgyként kezelni” dolgot. Őt sosem tekintettem annak, aki csak a szükségleteimet elégíti ki, az elején is már volt valami szikra köztünk. Amit nem igazán vettem figyelembe eleinte.
És ez a nő, akivel eleinte csak így indult a kapcsolatom, most a feleségem akar lenni. Nem indult jól a kapcsolatunk, vagyis nem úgy mint egy hollywoodi filmben, de végül jó fordulatot vett az életem. Az életünk nemsokára. Nem kételkedek a szavában, sosem tettem, néha pedig elég csak türelmesnek lenni. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt is mondta már, hogy le fog mondani a kapcsolatairól, de nem tudott. Nem hibáztattam, elvégre a succubus nem éppen egy monogám Fae. Mégis, reménykedtem, hogy eljön ez az idő, az idő, hogy elkötelezi magát, és velem akarja leélni az életét. Végül teljesült is a vágyakozásom, a feleségem akar lenni, teljesen biztosan állíthatom, hogy egy cseppnyi hazugság sem volt a hangjában, vagy kételkedés mint régebben. Most az egyszer végre jó irányba tart az életem, hála neki.
Már szimplán a nyögéseivel be tudott engem is indítani, de jelenleg mást sem akarok, mint őt és egyedül őt boldoggá tenni. Én mellékes vagyok, azt már megkaptam korábban. Percekig húztam az egészet, mikor eldöntöttem hogy elég lesz a kínzásból, megadom azt amire annyira vágyik már. Most nem húztam vissza a csúcsról, most hagytam eljutni oda. Majd pedig mikor elélvezett, felálltam, az ujjaimat újonnan lenyaltam Wendy szeme láttára, majd a falhoz nyomva csókoltam meg őt újra, és újra.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Thu Jun 12, 2014 11:03 pm


Gwendolyn & Neal
i will always love you

Azt gondoltam, hogy ez az egész elkötelezés dolog nem az én asztalom. Mert, ha őszinte akarok lenni nem is áll olyan közel hozzám. Hogy miért? Egy flancos succubus vagyok, ami már eleve megnehezíti az elköteleződést a számomra. Na, meg persze a személyiségem sem olyan, hogy a szőke hercegre vártam vagy valami ilyesmi..  Nem akartam tündérmesét. Egyszerűen csak élvezni akartam az életet és ez tulajdonképpen meg is tettem. Itt az ideje, hogy magam mögött hagyjam az idióta múltamat. Épp elég időt tölthettem ezzel a kicsapongó életmóddal. Itt az ideje, hogy változtassak ezen. S nem is akárkiért, hanem Neal-ért. Azért a férfiért, akiről még álmodni sem mertem. Mert azt hiszem, ha egy lány álmodozik az ő hercegéről pontosan úgy képzeli el, amilyen Neal.. Annyira tökéletes. S nehezemre esik elhinni, hogy ez a férfi az enyém. Bele is őrülnék, ha valami miatt elveszíteném. Ez a négy év nélküle így is épp elég kínzás volt. Nem akarok még egy napot külön tölteni tőle. Vele akarom leélni az életemet és kész. Nincs senki és semmi, ami megváltoztathatná a véleményemet. Elhatároztam magam. Jobb később, mint soha.
Hmm, benne vagyok. – Felkuncogva kapaszkodtam belé szorosan s a lábaimat kereszteztem a derekán. Sötét hajzuhatagába túrva csókoltam őt, szerelemmel.. szenvedélyesen. Őrületes ez az egész. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is képes leszek ennyire szeretni valakit. Nem, mintha bánnám. Mert a lehető legjobb embernek adtam a szívemet.. Mondhatnám, hogy sajnálom azokat, akiknek nem lehet egy olyan férfi az életében, mint Neal.. De az igazság az, hogy magasról teszek rá. Ő az enyém és soha nem fogom elengedni magam mellől.
Tudtam jól, hogy figyel. Pontosan azért is időztem el egy kicsit hosszabb ideig a melleimen, majd pedig szépen lassan haladtam egyre lejjebb és lejjebb. Az őrületbe akartam őt kergetni. Semmi kedvem a mai napon kinyitni ezt az egész kócerájt. Egy napot kibírnak, hogy zárva vagyunk. Most ünnepelni akarok. Meg akarom ünnepelni, hogy végre elhatároztam magam s azt is, hogy ez a férfi csak az enyém. Amiért azt hiszem minden áldott nap hálát mondhatok az égnek.. Vagy tudjam is én, hogy kinek kell megköszönnöm, hogy akkor régen keresztezte útjainkat.. Talán a sors, talán nem. Nem fogok találgatni, mert felesleges. A lényeg, hogy boldog vagyok, mert az övé lehetek és rajta kívül nekem senki más nem kell.
A célomat sikeresen el is értem, hiszen hamarosan a testem legérzékenyebb pontjánál kezdett el tevékenykedni. Mindig is nagyon értett ehhez. Egyre hangosabb nyögések hagyták el ajkaimat, miközben hátrahajtottam a fejemet és alsó ajkamba haraptam. Ahogy egyre közelebb ért az édes megsemmisülés pillanata a vállaiba kellett kapaszkodnom és a biztonság kedvéért még neki is dőltem a csempének. Úgy éreztem, hogy nem volt semmi, ami megtarthatott volna. Azzal, hogy az egészet elhúzta csak még intenzívebbé tette.. Fogalmam nincs mennyi idő telhetett el, mire a testem végre megadta magát, de nem is érdekel.. Egyszerűen úgy éreztem magam, mint aki a felhők felett repdes valahol..






szószám: 475 ezt hallgatom <3  ©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Tue Jun 10, 2014 7:12 pm

Hosszú-hosszú ideje vártam már, hogy Wendy ilyesfajta elhatározását meghalljam. Vagyis azt, hogy komolyan is gondolja. Mondott már elhamarkodott dolgokat, egy ilyesfajta menet után, amik nem kerültem megvalósításra. De én is, szóval nem hibáztatom. Viszont ilyen menet nem igen volt még nekünk, az biztos, hogy ez a nap emlékezetes lesz. Kimondta végre, hogy a feleségem akar lenni, hogy össze akar házasodni, és végre bizonyossá tette azt is, hogy tényleg szeret, és azt, hogy mást már nem fog. Ez a kis… nagy féltékenységi rohama, a tudat, hogy elveszít egy másik nő miatt megőrjítette, kétségbe esett. Amit később viszonzott, mikor rájött, hogy én soha nem tennék ilyet. Miért is tennék? Nem véletlenül kértem meg a kezét, nem véletlenül szerettem őt ennyi évig.
- Elkezdhetjük. Csak ne ma. - Mondtam egy mosollyal. Ma zárva maradunk, ha rajtam múlik. Bár, Wendynek sem lesz ellenében az az érzésem.
A combjaira csúsztak a kezeim, és úgy emeltem fel őt, miközben magam is felálltam. Megvártam míg derekam köré fonja a lábait, és megcsókoltam, majd elkezdtem lépdelni az egyik ajtó felé. A fürdő felé vettem az irányt, aminek az ajtaján beléptem, és a zuhanyzó alá beálltam, ahol végül letettem Wendyt. Örülök, hogy építtettem még egy kisebb fürdőszobát is az irodába. Nem mintha most használnánk ezt először közösen. Amint letettem, megnyitottam a csapot, és a verejtékes testemet lassan lemostam, miközben nem vettem le a szemeimet Wendyről sem, aki ugyanezt csinálta. De ő rajta látszott, hogy még most sem igazán zuhanyozni akar. Ebből következtettem legalábbis abból, hogy szinte magát simogatja, tudván, hogy figyelem őt. Nem sokkal később viszont be is jött a kis terve, odaléptem hozzá, és egy szenvedélyes csókkal adományoztam meg. Majd áttértem a nyakára, lágy harapdálásokkal folytatva. Aztán lassan elkezdtem lefelé haladni a testén, a melleinél szándékosan lassítottam le, majd újra egyenletes tempóban folytattam a teendőmet. Szinte fél térdre ereszkedtem, majd a legérzékenyebb pontját kezdtem el a nyelvemmel kényeztetni. A kényelmesebb hozzáférés érdekében a nyakamba vettem az egyik lábát, és úgy tevékenykedtem tovább ott lent. Ő már megmutatta az ügyességét, most rajtam a sor. Csak nehogy megint olyan legyen, mint szokott lenni. Ő próbálta nekem a legnagyobb örömet elhozni, nekem is meg kell próbálnom. Inkább kicsit kínzom, azzal is fokozva a vágyait. Eleinte lassú, majd gyorsabb tempóban játszottam vele a nyelvemmel, majd újra lassítottam, és ezután az ujjaimat is bevettem, minél inkább húzva azt, hogy elérjen a csúcsra. Gonosz vagyok? Talán, de ez azért jár, mert nem bízott bennem. Na jó nem, szimplán gonosz vagyok…







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Mon Jun 09, 2014 11:13 am


Gwendolyn & Neal
i will always love you

A világon a legboldogabb férfivá akartam tenni, ha már ő engem a legboldogabb nővé tesz.. Ehhez kétség sem fér.. Mindig, mikor elbizonytalanodom.. Akkor ő ott van és mindent rendbe hoz. Ő az én tökéletes támaszom nála jobbat még ha akarnék se kívánhatnék. Mondhatni megfogtam az Isten lábát, amikor vele találkoztam. S abban a pillanatban ezzel még nem is voltam tisztában. Csak egy újabb embert láttam, akit kihasználhatok. Semmi többet. Lehet, hogy kegyetlen, de az is voltam egészen addig míg közelebb nem kezdtem engedni hozzá. Mikor a kapcsolatunk, már nem csak arról szólt, hogy meggyógyuljak.. Hanem sokkal többről. Mikor már érzések kezdték megfűszerezni az egészet. Minden nappal egyre inkább szeretem őt. Még ez a négy év is.. Fájt, hogy nem volt velem. Próbáltam pótolni a hiányát, de soha nem sikerült igazán. Talán pont ez a távollét kellett ahhoz, hogy rádöbbenjek számomra nem létezik senki más csak. Ő.
Akkor el is kezdhetnénk szervezni.. Vagy nem akarsz ebbe belefolyni? – Kérdeztem kuncogva. A férfiak többsége nem lát túl sok jót az esküvő szervezésében. Sőt a legtöbb férfi retteg a házasságtól. Nekem pedig egy olyan személy adatott meg, aki egyenest fejest akar ugrani az egészbe. De igaza van.. Minek várjunk, amikor mindketten nagyon jól tudjuk, hogy megtaláltuk az igazit. Mert én biztos vagyok benne, hogy soha senkit nem fogok úgy szeretni, mint ahogy őt szeretem.
Kérdésére csak nevetve megráztam a fejemet, majd pedig hajába túrva viszonoztam csókját szenvedélyesen.. Hmm, hogy mennyire imádom őt csókolni.. Érinteni.. Egyszerűen mindent imádok vele kapcsolatban.





szószám: 244 ezt hallgatom <3  ©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a wolf, the moon is my enemy
✤ Posztok száma : 199
✤ Születésnap : 1591-05-17
✤ Regisztráció : 2014-01-07
:

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Sat Jun 07, 2014 11:52 pm

Ha van Isten, akkor hálát adok neki, hogy összehozott minket, de nem vagyok olyan, hogy elhiggyem a tündérmeséket. Inkább vagyok realista, és abban hiszek, amit látok, vagy amit tapasztalok. És egyedül most csak Wendyt látom. Ha tehetném, sohasem venném le rólam a szememet. Állandóan a gyönyörű szép tengerkék szemeibe szeretnék nézni, a bőre érintését érezni a sajátomon, az ujjait amint a hajamba túr velük, és az arcomat simogatja velük. Minden egyes vele eltöltött óra mindössze néhány percnek tűnik vele, egyszerűen csak elszalad mellette az idő. Amit nem bánok, sőt.
- Ohh, tudom én. - Mondtam mosolyogva. Naponta többször is elmondjuk ezeket a szavakat egymásnak, de ugyanolyan érzéssel tölt el mindig, mint mikor először hallottam tőle. A szívverésem enyhén felgyorsul, és kellemes, bizsergető érzés tölt el. Tudom én milyen hatással vagyok rá, mikor csak szimplán magamhoz ölelem, és azt is tudom, hogy akkor mikor ezeket a szavakat kimondom egy röpke időre teljesen megnyugszik. A boldogság járhatja át a testét, magam sem tudom.
- Azzal engem tennél a világ legboldogabb személyévé. - Meglepődtem kissé a most már igaznak tűnő elhatározáson, de a meglepetés nem tartott sokáig, mert a boldogság kerített hatalmába. Elmosolyodtam, örültem, hogy végre teljes magabiztossággal mondta ki ezeket a szavakat, semmi megingás nélkül. Majd végül kisebb csipkelődésként kérdeztem tőle valamit.
- Egyéb meglepetéseket nem tartogatsz a mai napra ezen kívül? - Mondtam egy huncut mosollyal az arcomon, majd újra nyelvcsatába kezdtem vele.







i need
you're all



Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a succubus, I need your chi.
✤ Posztok száma : 354
✤ Születésnap : 1657-10-03
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ξ club owner

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   Fri May 16, 2014 2:29 am


wendy & neal

Az egyetlen dolog, amit akarok a hátralevő életemben, hogy őt boldoggá tegyem. Esküvőt akar? Legyen. Gyerek? Nem.. Még nem állok készen arra, hogy bárkivel is osztozkodjak rajta. Szükségem van rá. Ki akarom sajátítani magamnak és ki is fogom ebben az egy dologban senki nem állíthat meg. Legalábbis most még nem. Ahhoz, hogy boldoggá tehessem tudom egy-két gyerkőc is kell, majd a képbe. Én pedig megadom ezt neki. Csak azért, hogy mikor a szemébe nézzek láthassam mennyire boldog. S mindent miattam. Leszakadhat az ég a helyéről nem érdekel. Azt sem bánom, hogyha a nap soha többé nem kell fel. Addig nem érdekel semmi. Az ég világon semmi sem, amíg ő itt van velem és szeret. Nekem csak erre van szükségem. Sem Ben, sem Nate nem tudja megadni nekem azt, amire ő képes egy puszta érintésével. Nem is vágyom arra, hogy bárki más megadja nekem.
Nem számít, hogy hányszor voltunk együtt.. Még mindig ugyanúgy szikrázott körülöttünk a levegő és ugyanúgy vágytunk egymásra, mint a legelső alkalommal. Talán még egy picit jobban. De én ezt egyáltalán nem bántam. Sőt! Nagyon is élveztem. Néha nem árt egy kisebb veszekedés, aminek a végkifejlete a szex. Kitartottam s testem, szinte együtt az övével remegett meg s egy pillanatra a vállára hajtottam a fejemet. Hamar felemeltem a fejemet, hogy a szemébe nézhessek és kiolvashassam belőle mindazt, amire szükségem volt.
Gyengéd csókja nem volt elég nekem.. De nem akartam mohónak tűnni ezért csak alsó ajkamba harapva néztem a szemeibe. Csak néztem őt.. Nem mozdultam. Nem akartam elszakadni innen. Ha tehetném örökre itt maradnék. Amit kimegyek ebből az irodából szembesülnöm kell a mindennapok unalmas rutinjával. Most.. Most pedig minden olyan tökéletesnek tűnik. Kár lenne tönkretenni bármivel is. Én egyáltalán nem szándékozom.. Nem akarom.
S te ugye tudod, hogy én is nagyon szeretlek? – Kérdeztem kuncogva, majd boldogan viszonoztam újabb csókját, ami egy kicsivel tovább tartott, mint az előző. Képes leszek valaha is betelni vele? Nem tudom, de lesz időm bőven kideríteni, ah összeházasodunk, mert meg akarom tenni.
Miért nem tesszük hivatalossá? – Egy pillanatra sem remegett meg a hangom. Miért remegett volna meg? Ezt akartam teljesen komolyan és most tudtam, hogy nem fogom meggondolni magam. Ha eddig nem jöttem volna rá, hogy vele akarok lenni, akkor a mai nap egyértelműen meghozta helyettem a döntést. Az elvesztésének még a gondolata is padlóra küldött.. Nemhogy ténylegesen megtörténjen. Most nem csak én leszek az övé teljes mértékben, de ő is az enyém.


↯ words: 398 ↯ music: criminal ↯ note: <3 ↯©




Back to top Go down
View user profile
Sponsored content

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Wendy irodája   

Back to top Go down
 

Wendy irodája

View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 2Go to page : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Hi , wendy here (: .
» Brenda and Wendy Turnbaugh
» Wendy Nolan Commemorative Mug 1977 Queen's Silver Jubilee.
» [SCD] Nekritual Beast Tamer Zefra Wendy
» Axial Wraith Driver WENDY II & CKRC

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Whispers of the Night :: Napjaink :: New York :: Belváros :: Fallens Night Club-