Fagyizó

Whispers of the Night


 
Üdvözöllek itt,
ahol az álmok valóra válnak!

Köszöntünk téged a Whispers of the Night szerepjátékos oldalon! Ez a világ telis-tele van lehetőséggel a számodra. Vágytál már arra, hogy a múltban játszhass, de közben a jövőt is felfedezhesd? Ha igen, jó helyen jársz. Természetesen ez nem kötelező, de a korszakok között vándorolhatsz a szabályok alapján. Elsajátíthatsz olyan tudást, amiből a múltban előnyt kovácsolsz magadnak. A sorsod a te kezedben van. Rajtad áll a döntés, hogy mégis melyik korszakba veted bele magad, és hogy milyen különleges lény bőrébe bújsz bele, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül sok faj közül válogathatsz. Csak kukkants be a világleírásba és hagyd, hogy beszippantson ez a misztikus övezet, hogy a fajleírások magával ragadják a képzeleted, hiszen csak ez szabhat határt.
Ha kérdés merülne fel benned valamivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj a vezetőség bármelyik tagjához, hiszen boldogan nyújtanak segítséget.



Oldal alapítása:
2013. november 4.



jelen vagyunk,
hogy színesebbé tegyük az oldalt!
In total there are 3 users online :: 0 Registered, 0 Hidden and 3 Guests

None

Most users ever online was 40 on Sun Oct 26, 2014 10:43 am
friss híreink,
egyenesen a nyomdából!

◭ Megújult a design, valamint az egész oldal, így érdemes áttanulmányozni az új Világleírást, a Fajleírást, illetve a Szabályzatot.

◭ Jelenleg nem áll fent semmilyen korlátozásunk.

◭ Most már Njk karaktereket is lehet kiírni, illetve alkotni.

◭ Frissült a keresem lista is, illetve ez a topik állandóan bővül, így érdemes nyomon követni

◭ Az avatar mérete nincs szabványhoz kötve, az oldal automatikusan átméretezi a képet.

◭ Továbbra sincsen megkötve a szószám, mert eddig erre nem volt szükség. Reméljük továbbra is ilyen szép reagok fogják tarkítani az oldalt.

◭ Minden kedves régi tagunknak köszönjük, hogy továbbra is velünk tartanak! Nélkületek mi se lennénk. Természetesen minden új tagot szeretettel várunk.

◭ A design Kenzy munkája, a leírásokat a Xavier, Leena, Kenzy, illetve Scarlett készítette. Az oldalon található képek google-ből származnak és azokat effekttel Kenzy látta el. Szeretnénk megkérni mindenkit, ha valami megtetszik, akkor kérd el és ne vidd el szó nélkül. Köszönjük! (:



Naplóbejegyzések
a tagok tollából...



bejegyezte:  Guest
Wed May 06, 2015 10:17 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Apr 12, 2015 4:30 pm



bejegyezte:  Mackenzy Leighton
Thu Mar 19, 2015 5:13 pm



bejegyezte:  Benjamin Mitchell
Sat Mar 14, 2015 11:32 am



bejegyezte:  Leila Monroe
Sat Mar 14, 2015 12:10 am



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 2:14 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 12:09 pm



bejegyezte:  Cairoshell Delancy
Sun Mar 01, 2015 1:30 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 01, 2015 10:23 am

Merry Christmas

Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Share | .
 

 Fagyizó

View previous topic View next topic Go down 
AuthorMessage
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Wed Jan 07, 2015 9:55 pm


Viola & Karina


- Várj! - kapkodok levegő után, miközben utána kiabálok.
Nem tudom, hogyan is mondhattam volna el neki. Megaakrtam kímélni az igazságtól. Tudom, nem voltam őszinte, sőt, hazudtam neki, de nem mondhattam el mi vagyok. De nem vagyok gonosz, azt tudnia kell. Fiatal boszorkány vagyok, aki még egy kicsit keveset tud, de eleget ahhoz, hogy bárkinek az életét megkeserítse. S, ha Viola elmeséli ki volt az, aki őt bántotta, nagyon szívesen felgyújtom azt a francba, arra mérget vehet!
Úgy felugrottam a székről, mint aki a forró parázsról ugrott volna fel. Annyira sajnáltam ezt az egész helyzetet, hogy azt nem tudom elmondani sem magamban. . Tudom, hogy Viola ezek után is a barátjának tart, mert ismerem őt annyira. Nem hagy cserben, és én sem fogom őt cserbenhagyni soha. Bármikor a segítségére leszek!
- Viola Tris Evans - futok utána sebesesen, mint aki egy lepkét kergene örömében. Arcom parázsban forgott, olyan piros volt.
Mikor mellé értem, megálltam egy pillanatra, és kifújtam pár nehézkes, gonosz levegőt, ami a mellkasomat nyomta futás közben.
- Sajnálom...- nyögöm ki ajkaim közt, s rá nézek, ahogyan összeroggyanok, és két tenyeremet a térdemre helyezem.
- És tudni szeretném, ki volt az, aki bántott téged. Nem fog érdekelni, hogy akkor mi fog történni tuána, de arra mérget vehetsz te, és az is, hogy akkor nem fogok jót állni magamért! - morgok, mint aki egész életében csak szidalmazott volna. Hú, nagyon mérges voltam. Egyrészt nyomta a fejemet ez a futás, másrészt pedig nagyon nem örültem annak, hogy erről pedig még csak most szól.
- Vannak dolgok, amiket nehéz elmondanom. De tudnod kell, hogy akkor mi egyformák vagyunk, Tris. - Egyenesedek ki megkönnyebbülve, most már lenyugodva. Bár, az arcom még mindig paprikavörös az idegtől, és a futástól.
- De ne aggódj, ez még nem jelent rosszat. Az emberek kevesek ahhoz, hogy megvédjék a világukat. Azért teremtettek meg minket, a boszorkányokat, hogy akkor mi segítsünk abban, hogy támogassuk a természetet. Aztán, ez nem kötelező, mert én sem vagyok valami fanatikus természetkondor. Viszont, ha a jó oldalát nézed, tudsz gyertyákat gyújtogatni.- Vágom hátba poénból, majd aligha hangosan nevetek fel.
Aztán, gondolom, nincs túl poénos kedvébe, de ne aggódjon egy cseppet se, majd jövök én, és minden gond elillan!
- Hova szeretnél menni? esetleg egy bosziparti? - kérdezem tőle, kíváncsian, bár nekem aztán mindegy. Ha gondolja, gyakorolhatunk együtt is, nekem úgy is jó. Legalább nem vagyok egyedül ebben a nagybetűs életben. Anyu sincs, senkim sincs Violán kívül. És nem is szándékozom, hogy bárki is legyen ő rajta kívül. Nekem ő az életem.
Elé állok óvatos léptekkel, s forgatom a szemeimet, és újra rá nézek egy mosoly keretében.
- Ne aggódj. Minden rendben lesz. - biccentek, s karjaimat kitárom, és végül nyakába borulok, mint ahogyan azt egy jó barátnak illik. Megszorítom jól, amit pedig egy legjobb barátnak illik.

●●words: ●-● Music ●nincs zene● Note ●bocsánat... ●●
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a human, please don't hurt me.
✤ Posztok száma : 70
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-04-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ढ़ I am a truant

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Fri Sep 26, 2014 10:23 pm

Viola & Karina
You are my bestfriend...
Nem értettem, hogy miért tudta ezeket a dolgokat és miért reagált ennyire higgadtan. Még egy pillanatra az is átfutott az agyamon, hogy ő végig tudta, csak nem mondta el nekem. Vajon tartott volna valamitől? Vagy esetleg szörnyeteg vagyok? Figyelem őt és egy darabig nem mondok semmit se. Bólintok arra amit mond. Mindennek van valóság alapja, ezt eddig is tudtam, de úgy gondoltam mindig is, hogy az emberek képzeletének a szüleményei ezek a lények. Ezekre fogták a félelmüket, vagy pedig a hőn áhított bátorságukat akartál megjeleníteni így, de az is lehet, hogy csak a magányukban találtak ki mindenféle történetet, lényt, hogy úgy érezzék, hogy nincsenek egyedül. Ezek szerint viszont tévedtem és nagyon is léteznek ilyen szörnyek. Karina szavaira felkapom a fejemet és fürkészem a tekintetét.  Lennének más fajta lények is? Erre céloz? Vajon mire lehetek képes még.. Tudni szeretném. Kockáztatni se mernék és ezt szerintem ő is pontosan tudja. Vajon képes lenne megállítani? Ekkor újra visszajutok az eredeti kérdéshez, hogy miért nem lepte meg ez a dolog.
Boszorkány vagy te is? - kérdezem tőke szinte suttogva, de folyamatosan őt nézem. Soha nem tudott nekem hazudni és biztosan most se fog menni. Nem hiszem, hogy profi füllentő lett volna belőle az elmúlt pár nap alatt. Nem mozdulok és feszültem figyelek. Minél több mindent szeretnék tudni és ha ő is boszi, akkor tudna nekem segíteni. Akár ez a dolog erősítheti a barátságunkat is, de attól tartok képes lenne akár szétszakítani is.
Zavart-e ez az egész dolog? Talán kicsikét, de sokkal inkább az érdekelt, hogy mit tudok megtenni. Vajon képes lennék másokat is irányítani, vagy bármire felhasználni ezt a képességemet? Illetve az is nagyon érdekelt, hogy mik lehetnek a határaim. Mindig is kíváncsi és vakmerő lány voltam és emiatt se fogok megváltozni. Talán pont ellenkezőleg fog minden történni. Még vakmerőbb leszek, s még inkább veszélybe fogom sodorni magamat, de pontosan tudom, hogy ő mindig mellettem lesz és meg fog állítani, vagyis megpróbál majd, akkor ha esetleg túl messzire mennék.
Megrázom gyorsan a fejemet, mert nem tartom jó ötletnek ezt az egészet. Nem akarom, hogy bármi baja essen neki is. Talán csak én is azért éltem túl, mert még őt is sikerült meglepnem, nem csak magamat. - Kérlek felejtsd el őt. Nem akarom, hogy a közelébe menj. Biztos vagyok abban, hogy nem habozna, hogy megöljön téged. - mondom neki sietve, hiszen láttam a férfi szemeiben a poklot, láttam ahogyan a tűz ég a szemeiben és egyre nagyobb, s mohóbb lesz a vágya.
Esetleg nem mehetnék valahova máshova? Úgy érzem, mintha mindenki minket figyelne és nem szeretnék ennyi fül hallatára beszélni, mert esetleg még valaki felhasználná ellenünk. - mondom neki kedvesen és egy picit aggódva nézek körbe. A tekintetem találkozik valakiével, de hirtelen elkapja a fejét. Meg se várva Karina válaszát kitolom a székemet és felpattanok róla. Sietős léptekkel elindulok az utcán. Nem csak emiatt akartam elmenni, hanem egyszerűen felzaklatott ez az egész dolog. Tisztán emlékszem arra, ami ott történt, de néha még mindig azt hisze, hogy csak a képzeletem szüleménye ez az egész. Nem értettem, hogy akkor miért nem féltem, s most miért félek kicsit és miért látom mindenhol annak a személynek a szemeit. Mintha üldözne engem...


† Music: ide, ide † Note: Bocsánat a késés miatt. bújik † Words
©️




Live fast, die young
Bad girls do it well


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Sat Sep 20, 2014 9:02 pm


Viola & Karina

Tudom, hogy mennyire megrázó volt neki amit most mondtam, de nem titkolhatom tovább azt, hogy mi vagyok, és hogy ő belőle mi lett. Soha nem használtam az erőmet, illetve igen, de nem Viola előtt, mivel abban a hitben éltem, hogy jobb, hogy ha nem tud arról, hogy valójában ki is az egyik barátja. Nem akartam, hogy ez fájjon neki, így jobbnak láttam, ha ezt a titkot a síromba viszem magammal, de hát ez nem sikerült. Muszáj volt neki elmondanom, mivel tudom róla, hogy nagyon sebezhető még akkor is, hogy ha határozott, vadóc lány.
- Ott is, de ....- forgatom a szemeimet óvatosan, kutatva fel minden szót - De mindennek van valóságalapja. - próbálom óvatosan hozni a tényt, hogy nem csak csupán emberek élnek ezen a bolygón, hanem megannyi természetfeletti. Én mindent gondoltam volna, de azt, hogy Tris valaha is boszorkány géneket hordoz... rozsdásbökőt a torkomhoz, de ezt nem gondoltam volna!
Egy kicsit hátrébb dőlök, de tekintetét még mindig keresem, és próbálom elkapni azt a pillanatot, amikor felcsillan a gondolataiban, hogy tudomásul vette azt, többé már nem ember. Lássuk be, nem rossz dolog, ha valakinek vannak adottságai, de Trist ismervén... nagyon félő, hogy csak már heccből is, de feszegetni fogja a képességeit, ami perpillanat abszolút nem jönne jól. Féltem őt valóban, mivel ő maradt nekem egyedül ebben a rongyos életben. Nem akarom, hogy e miatt bármi kár érje, meg különben sem érdemelné meg, még akkor sem, ha néha követett el hibákat.
amikor engem megszólít, és tudomásul vette, hogy én nem ember vagyok, a torkomba valami felfutott, vagy talán nem is tudom. Mintha egy markoknyi tűket nyelettek le volna velem. Lehajtottam a fejemet zavartan, zaklatottan, s gondolkozom, hogyan tudnék ebből jól kijönni, illetve úgy, hogy Tris ne őrüljön meg a tudatba. Aztán nem biztos, hogy rossz néven veszi az adottságait, de félő, hogy igen. Annyira nem rossz dolog ez, csak szokni kell azt, hogy néha a legendák is igazat beszélnek.
Hallgatom tovább szavait, de még mindig a levegőt bámulom bambán magam előtt.
Valakit említett, aki miatt felfordult Tris egész énje.
- valami személyleírás? Megölöm.- teszem hozzá amikor hirtelen a szavaira felkapom a fejem, ugyanis baromira nem tűröm, hogy ha bárki is bántani fogja Violát. Nem, azt nem fogom hagyni!
Úgy éreztem magam, mint egy összegyűrt papirgalacsin, de ha jobban belegondolok, valami nem stimmel itt. Az lenne a legjobb, hogy ha Viola elvezetne ahhoz a személyhez, mert talán ő az oka mindennek.
- Azóta vannak ezek a dolgok? Mármint ezek a varázslásos dolgok...? - kérdezem tőle újra, mert most annyira gyenge a felfogási képességem, hogy alig jutott el az agyamig Tris szavai. Próbáltam nyugodtan látszódni, de a levegővételemből is kivehető volt, hogy nem vagyok túlságosan nyugodt. És ha Tris tényleg boszorkány, akkor biztosra veszem, hogy érzi rajtam a feszültség egyvelegét, ami nem csoda, mert van okom mérgelődni.
- Bántott téged, vagy valami? - teszem fel neki egy másik kérdést, de sorra is tenném fel egytől az utolsóig, de annyira zaklatott lettem, hogy a vérnyomásom a plafont ütögeti. Nem tudok nyelni sem a zaklatottságtól, félvén attól, hogy Violának bármikor bármelyik pillanatban baja is eshet.

Bocsánat a késésért Embarassed love
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a human, please don't hurt me.
✤ Posztok száma : 70
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-04-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ढ़ I am a truant

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Tue Sep 09, 2014 9:47 am

Viola & Karina
You are my bestfriend...
Karina mondhatni a jobbik énem. Én sokszor mentem a fejem után, nem törődve semmivel se.  Nem egyszer kerültem már nagy bajba, nem egyszer fordult már elő az se, hogy az életemmel játszottam, de azóta az esett óta egyszerűen nem tudott semmi se érdekelni. Nem gondoltam azt, hogy amiatt már én is sebezhetetlen lettem vagy bármi ilyen, egyszerűen csak kerestem, jobban mondva vágytam a veszélyre.  Mondhatni a veszély éltetett és ennek köszönhetően maradtam épp elméjű. Karina is egyre többször tartott velem a „veszélybe”,  de még mindig jobb volt nálam. Egyedül ő volt az a személy, aki le tudott állítani, mielőtt bármi komoly baj történne. Fontos volt számomra és örülök annak, hogy megismertem őt. Kaptam egy őrangyalt az élettől.  Nem csak a legjobb barátom volt számomra, hanem a testvéremnek is tekintettem őt. Tudtam jól, hogy jóban és rosszban is számíthatok rá, s nekem csakis ez számított, hogy végre találtam valaki olyat, akire, mindig számíthatok.
Tudtam, hogy nem egy ijedős fajta, sőt akár azt is mondhatnánk, hogy ahhoz képest, hogy mennyire szeretem a veszélyt, annyira féltem én a horror és a hasonló filmektől, de ő viszont még azokat is szerette.  Sok mindenben hasonlítunk, de sok mindenben különböztünk is, de ezek  az ellentétek ellenére is mindig jól megértettük a másikat.  De ez azért még se normális dolog volt, amit mutatni szerettem volna neki.  Sokszor véletlenül történtek a dolgok, főleg akkor, amikor feszült, ideges voltam. Talán most először féltem emberek közé menni, hiszen soha nem tudtam azt, hogy mi fog történni, mit fogok csinálni. Pláne akkor, amikor valaki felhúz, mert akkor tényleg elvesztem a kontrolt és senkit se szerettem voltam bántani, meg nem is szerettem volna senki figyelmét felhívni arra, hogy nincs valami rendben velem.  Amikor végeztem a gyertyás dologgal, akkor még egy darabig nem néztem rá. próbáltam összeszedni magamat és úgy tenni, mintha semmi se történt volna.  Óvatosan pillantottam rá, s a kalapomat is kicsit lejjebb húztam, hogy még jobban takarjon. Figyeltem őt és türelmesen vártam.
Honnét tudod? S boszorkányok a történelemben, s a filmekben léteznek. – mondom neki sietve, de végül az ajkamba harapok, hogy ne folytassam tovább ezt az idiótaságot, mert van abban valami amit mond. De nem értem, hogy hirtelen miért most jelentkezik ez a dolog, vagy hogy mi ez… Egyszerűen annyira zavaros minden.
Te.. ? – néztem rá kíváncsian, de nem bírtam kimondani azt a szót, hogy boszorkány. Egyszerre volt ijesztő és csábító is a dolog, de még  nem akartam ezt a tényt elfogadni.  Nem értem, hogy nem tűnt fel ennyi időn keresztül, hogy ő esetleg nem is normális ember, hanem esetleg boszorkány. Oldalra pillantottam és haboztam kicsit. Biztos voltam abban, hogy nem fog örülni annak, amit most fogok mondani, hiszen szerinte nem kellene kutatnom az a személy után, illetve nem kellene arra a környékre se mennem.
Ez nem éppen fog neked tetszeni, de rendben van. – mondtam neki egy kisebb sóhaj kíséretében, majd a poharammal kezdtem el babrálni. – A Hell bárban jártam, majd amikor indultam haza, akkor valaki követett, végül pedig beszélni kezdtünk. Ismerős volt  a hangja, ismertem már valahonnét, majd rájöttem, hogy ki az. Ő volt az. – s lopva néha Karina-ra pillantottam. – Végül pedig fura dolog történt. Amikor már nem tudtam uralkodni magam, akkor egyszerűen valami megmagyarázhatatlan történt, majd pedig egyre gyakrabban. – majd a mondandóm végén megrántottam a vállamat. -  Ennyi röviden a történet.  – közben végig őt néztem. Nem tudtam, hogy mit fog mondani, vagy tenni, de ez az egész szituáció eléggé fura volt. Főleg, hogy pont akkor jött elő ez a dolog, amikor az elrablómmal találkoztam.
† Music: ide, ide † Note: Bocsánat a késés miatt. bújik † Words
©️




Live fast, die young
Bad girls do it well


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Fri Sep 05, 2014 7:38 pm


Viola & Karina

Soha nem tétovázott ennyire, mint most. Ahogyan pár éve ismerem őt, jól tudom, hogy ha valamit nem mond ki egyből, valami baj van, és félek, hogy nagy baj, amit nem mer még nekem sem elmondani. Pedig tudja; rám mindig számíthat, akármi is történjék az évek múltán. Mindig is aggódtam miatta, már abból is kiindulva, hogy előszeretettel ment bele olyan dolgokba, ami a saját kárán száradt mindig is. És fáj, öl a tudat, hogy bármikor elveszíthetem őt a felelőtlensége miatt. Nem barátként tekintek rá, hanem mint testvéremre, akinek segítségre van szüksége. És én ezt bármikor megadom neki, akármikor kérje is, de én mindig mellette leszek jóban, s rosszban. Akár az életemet is képes vagyok érte odaadni, ha úgy adódna sors. Egy másodpercig sem gondolkoznék el azon önzően s bitangul, hogy vajon melyik élet a fontosabb. Nem. Nekem ő a fontos, hiszen... annyi mindent kaptam tőle, értelmezvén mindezt úgy, hogy levett egy lelki terhet rólam, ami mindvégig gyötört életemben.
A magány. Mintha csak egy felhőt fújt volna el ő előlem, s végül csak világosság kerekedett fel. Mára ő neki köszönhetően most már rózsaszín, csokros felhőket kergetek, mit sem még régebben csupán a koromfekete tomboló fekete felhőtől.
Csak nézem őt álmélkodó tekintettel, némely csillanásból kivehető volt, hogy majdnem könnycseppé alakul eme csillanás. Megijeszt a titokzatossága, és ez a bizonytalansága, mert mindig csak az jut eszembe, hogy valami baj történt vele... nem élném túl, ha az utóbbi megtörténne vele.
Éreztem rajt a feszültséget, ugyanakkor azt is, hogy gyönyörű mosolya mint egy álarc. Én, mint mindig, most is az a tipikus pokerface arcom volt.
- Nem, - felelem.- nem fogok sikoltani.- Nézek rá kérőívesen, amolyan humoros tekintettel, hiszen miért is sikoltoznék? Nem vagyok tápos fajta, bírom én a gyűrődést mindig minden körülmények között.
Ezután már nem is habozott, az asztalról leemelte a gyertyatartót, mit kézszégesen követtem tekintetemmel, némi érdeklődéssel megfojtva, s aztán, amikor lehunyta a szemét, valamiért már éreztem azonnal, hogy itt varázslásról lesz szó.
Óvatosan arrább hajoltam, mielőtt még lehet, hogy abból a nem égő gyertyalángból talán tűzvészt csinál, de meglepetésemre nem így lett. A gyertyatartón ott égett kis lángban a tűz, még a gyengéden fújdogáló szél sem tudta azt eloltani, míg nem ezt Viola tette meg újonnan, és azonnal kialudt az a parányi láng, akárcsak szívemből s fejemből a halálfélelem, amit akkor éreztem, amikor Viola még cihelődött amiatt, mert nem merte elmondani ezt. Nem tudom, hogyan reagáljak. Nem vagyok valami idős boszorkány, aki tudja ez okok mivoltlétét.
Sok faj van, ami képes a tűzet így irányítani, de mindezek ellenére Viola talán boszorkány, vagy micsoda? Tudtommal ember tán, vagy nem is tudom már pontosan már.
- Figyelj...- kezdek neki akadozottan.- én...- rázom meg a fejemet alig láthatóan, amikor félretekintek, s kezéből visszarakom az asztalra a gyertyatartót, pontosan a helyére, kisimítva alatta a patyolattiszta fehér terítőt.
- Ez csak boszorkány tevékenységre alapul. Ez biztos, hogy az...- jegyzem meg, hiszen más mi lehetne még? Nem tudom, hogy mi okból történt ez, de...
- Eltudnád nekem mesélni, hogy hogyan vetted észre ezt az egészet? Hátha talán tudok segíteni. - Ajánlom fel segítségemet szorgosan akárcsak egy méhecske, de telj. komolysággal tekintettem rá, hiszen ez nem csak egy mindennapi dolog, miről letépte a fátylat. Szeretnék neki segíteni. Nagyon is, de tudnom kell, hogy hogyan történt mind ez. Bennem megbízhat.



sok szeretettel cuki love
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a human, please don't hurt me.
✤ Posztok száma : 70
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-04-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ढ़ I am a truant

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Fri Aug 29, 2014 12:47 pm

Viola & Karina
You are my bestfriend...

Régóta ismertem és már azt is bebizonyította, hogy sok esetben kitart mellettem. Nem voltam angyali teremtés, de annál inkább szerettem bajba keveredni, legyen szó iskoláról, vagy csak úgy az életben. Ő mindig kitartott mellettem. Egyszer nem támadott hátba, pedig megtehette volna. Otthagyhatott volna a rosszban és elnyelhetett volna a bűn mocsara, de nem így lett. Ő se volt angyal, de legfőképpen miattam tett mindig rossz dolgokat, de azt mindig is láttam rajta, hogy élvezi és ennek örültem. Az embernek mindig is szüksége van egy olyan barátra, aki képes a másikért bármire és mi ilyenek voltunk. Ismertük egymást titkát, olyan titkokat, amiről másoknak soha nem beszéltünk, legalábbis én így hittem. Soha nem gondoltam volna azt, hogy ő is boszorkány, akkor lehet én is könnyebben tudtam volna neki elmondani.
Ennek igazán örülök. - mondom neki kedvesen, de a hangom is és a mosolyom is annyira erőltetett, hogy csak na. Tényleg örülök annak, hogy vele legalább minden rendben van, de most még ennek se tudok igazán örülni. Szeretnék boldog lenni, élvezni az életet úgy, mint régen, de valami miatt úgy érzem, hogy kezdek becsavarodni és muszáj erről valakinek beszélnem. Segítségre van szükségem, még ha ezt nem is vallom be teljesen, vagy nem mondom ki hangosan.
Figyelem ahogyan feláll és mellém huppan. Tudom jól, hogy látja rajtam, hogy nincs minden rendben, de pont ezért fontos annyira számomra, mert képes a sorok között is olvasni. Idegesen pillantottam körbe, majd egy erőltetett mosollyal néztem rá. Össze kell szednem magamat. Ő nem fog elrohanni, illetve nem fog örültnek gondolni engem.
Történjen bár nem fogsz sikoltani. Rendben? - néztem rá kérlelően, majd pedig az asztalon lévő gyertyatartót elvettem. Szerencsére most még nem égett, hiszen ehhez túl világos volt. Próbáltam úgy tartani, hogy senkinek se tűnjön fel az, amit csinálni fogok. Egy pillanatra lehunytam a szememet, hogy összeszedjem magamat, majd pedig egy varázsige közben legyintettem a kezemmel és a gyertya égni kezdett. Majd pedig újra megcsináltam és akkor pedig elaludt. Óvatosan pillantottam Karina-ra és próbáltam olvasni az arckifejezéséből. - Nem tudom, hogy lehetséges ez, vagy mi történik velem, de napok óta ilyen fura dolgok történnek. - mondtam neki kétségbeesetten és reménykedtem abban, hogy nem fog elrohanni és magamra hagyni, mert erről még senkinek se beszéltem.

† Music: ide, ide † Note: Bocsánat a késés miatt. bújik † Words
©️




Live fast, die young
Bad girls do it well


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Fri Aug 22, 2014 5:23 pm

Viola & Karina
A true friend sees your tears and fixes your hart.

Mindennél jobban szerettem volna egy békésebb életet, ami talán most sincs másként, de valami még is más. Elnézem azokat az embereket, akik mit sem sejtenek a körülményekről, és arról, hogy valójában nincsenek egyedül. Boszorkány létemre... néha csak belegondolok, és végigfut egy aprócska képzeletbeli áram testem minden egyes porcikáján, hiszen nem minden nap tudhattja magát az "ember" boszorkánynak. Noha nem is bánom tulajdonképpen, de még beelgondolni is borzalmas. Ugyanakkor nem vagyok valami jó kedvű, már nem is tudom, hogy mióta. Egy apró nevetés is szétszakít belülről, annyira nehezemre esik egy őszinte mosoly is, nem hogy egy igaz kacaj. Voltaképpen világ életemben sem voltam valami boldog ember, vagy boszorkány, az édesmindegy, és valószínű nem is leszek az soha. Leélni keserűen több, mint száz évet... felbecsülhetetlen!
Mindenesetre az már feltudott vidítani, mi csak egy egyszerű kis pillantás, az pedig csak is Viola. Nem is tudom, hogyan lettünk mi ilyen jó barátok, hiszen én nagyon konzervatív, és idill lány voltam, ő pedig vadócabb, aki képes volt bármibe belemenni, mégha az a bizonyos tett az életével is játszadozott. Becsülöm benne, hiszen olyan bátor, és magabiztos, nem úgy, mint én. Talán mondhatnám azt is, hogy ő a példaképem, hiszen ki ne akarna olyan határozott, és magabiztos lenni, mint ő? Kicsit elnyomottan éltem a világban, akárcsak egy bolyongó lélek, így ennek köszönhetem a megalázást, mit magam iránt érzek, szinte már-már kézzelfogható undort.
Voltaképpen szavai ébresztettek fel mélyen alvó gondolataimból, s akárcsak egy macskához hasonló szemek, tekintettem fel rá hirtelen, oly élesen, és tisztán.
- Dehogy, velem aztán nincs semmi, szerencsére. - felelem.- nem keveredtem már egy ideje semmilyen káoszba, így úgy vélem, stabil vagyok mindenhogyan.- Fejezem be végül egy sejtelmes mosoly keretében, azonban nem veszem le Violáról egy percig sem álmálkodó tekintetemet.
Arcáról azonban nem igen olvastam le túl sok jót, mindazonáltal rendkívül érzem azt, hogy nagyon zavarodott, ugyanakkor rendszerint zaklatott. Csak eléggé fura napjai voltak? Tehát azért ilyen zabos? Nem hiszem, hogy csak a szimpla "fura napok" vannak a háttérbe szorulva, hanem azon belül még egy fokozattal rosszabb helyzet, ami kimondottan érdekelne, hiszen talán tudok neki segíteni. Elvégre; azért vagyunk barátok. Számomra az egyetlen.
Mondata végén, sóhaján kissé összeszűkült szempárom.
Észrevettem azonban, hol Viola kényelmes helyet foglalt magának, a fonott szék két személyes, így nem is várakoztam; azonnal átsuhantam mellé, hogy ne legyek tőle olyan távol, hiszen ha tehetném, egésznap csak ölelgetném, mert ez a pár nap teljesen megviselt nélküle.
Láttam rajt, hogy kissé elbizonytalanodott a mondanivalójától. Biztosra veszem, hogy valami nagyobb baj van, mint ahogyan azt kíméletesen akarja velem közölni.
- Ahogyan puffan.- Mondom egy nagy görbe mosolyt csippentve a végére, mitől arcom is egy nagy dudor lett a fejemen. Nem akartam túlságosan is komoly lenni, mert az csak elbizonytalanítja az embert. Viola tudja, hogy ha komolytalan vagyok, az azért van, mert csak egy kis bizalmat akarok neki, hiszen ... el kell mondania, mert nem tudok neki másként segíteni. Végtére is, sok dolog kavarog a fejemben, minden rossz. Erre az esetre azt tudnám hasonlítani, mint amikor a gyerek nem veszi fel a telefont késő éjszaka. Nos, mire is gondolnak a kedélyek, szülők? Sorolhatnám is, s ugyanakkor nekem is pontosan ezek kavarogtak fel elméletben. De remélem, hogy ez csak az én aggodalmam, és nem a puszta igazat is tudom.

Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a human, please don't hurt me.
✤ Posztok száma : 70
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-04-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ढ़ I am a truant

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Wed Aug 20, 2014 1:09 pm

Viola & Karina
You are my bestfriend...

Reménykedtem abban, hogy ma nem fog esni az eső, mert a sötét felhőktől eltekintve gyönyörű nap volt. Szeretem a meleg, nyári napokat, mert ilyenkor elég volt egy lenge, nyári ruha, meg esetleg egy kalap. Nem kellett túlzottan beöltöznöm és amúgy szerettem, ha a selymes bőrömet a napsugarai, illetve a szél simogatja. Örültem annak, hogy Karina üzent nekem, hogy találkozzunk. Szükségem volt már valakire, mert kezdtem úgy érezni, hogy bekattantam, vagy esetleg bevertem a fejemet és képzelődöm. Fura dolgok kezdtek el történni Blakel való találkozásom óta. Nem tudtam azt, hogy ennek mi az oka, vagy miért pont akkor kezdtek el történni a dolgok. Talán az is közre játszott, hogy előtte még soha nem voltam ennyire mérges és dühös.
Mosolyogva lépdeltem a járdán a barátnőm irányába. Úgy éreztem, hogy ez a nap még sok meglepetéssel fog szolgálni, illetve csakis jó lehet, mert még a nap is újra kisütött. Adtam egy baráti puszit az arcára, leültem az egyik székre és mosolyogva néztem a gyönyörű barátnőmet. Láttam idefelé jövet, hogy más se tudja levenni a szemét róla. Talán, ha kések, akkor már egy másik asztaltársa lenne, de nem bántam volna, mert a srác, aki folyamatosan nézte őt helyes volt, de ha bántani merte volna Karinat, akkor velem gyűlt volna meg a baja.
Miért? Történt valami? - aggódva pillantottam rá. Egyáltalán nem tetszett az ahogyan mondta ezt az egészet. Reménykedtem abban, hogy nem történt semmi komoly baja, de bíztam abban is, ha bármi lenne, akkor elmondaná nekem.
Tudom és sajnálom. - mondtam neki kedvesen. Talán egyedül vele tudtam kedves lenni és nem utálatos. Nem voltam könnyű eset, de mellette minden könnyebb volt. Ő megértett és azt is tudta, hogy mikor kell csak hallgatnia. - Csak eléggé fura napjaim voltak. - mondtam neki kicsit ködösen és közben rendeltem egy innivalót magamnak. - Nem tudom, hogyan mondjam el. - mondtam egy apró sóhaj kíséretében, mert már egyáltalán nem voltam abban biztos, hogy nem fog hülyének nézni, ha megtudja az igazat.

† Music: ide, ide † Note: ide, ide † Words
©




Live fast, die young
Bad girls do it well


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Thu Aug 14, 2014 2:53 pm

Karina & Viola

Olyan nyugodt volt ahhoz képest minden, hogy eme város utcái teli vannak emberekkel, ezalatt pedig a nyüzsi is hangos. Az elmúlt pár komfortos napban el voltam mint a befőtt, bár néha úgy remegtem, mintha egész hónapba kocsonyát ettem volna. Eléggé rosszul vagyok mostanában, de talán azért, mert ez az új város kissé megváltoztatott mindenkit. Ami azt illeti, már régóta itt vagyok, de sajnos még nem emésztettem meg apám halálát, aki már nagyon régen hosszú útra indult. Mily szomorú sors eme történet, de mindent túl kell élni. Ha a beletörődés nem segít, akkor azonban az idő mindig mindent begyógyít. Ez mindig így szokott lenni mindenkinél, ezét nekem is el kell fogadnom azt, hogy egyszer elmúlik minden gond, csak türelemmel kell lennem még egy darabig. Elvégre... idő annyi, mint a tenger nekem. Még talán eléldegélek boszorkány létemre száz évet, aztán kerülhetek is a stiglic kertbe. Micsoda élet, és sors... De persze, győztesnek születni kell! És én pedig nem tántorodok el a következményektől, sem a sors, és az élet csapásától. Mindezek kitartást csak is Violától köszönhetek, mert ő tanított meg arra, hogy mindig minden körülmények között erősnek kell maradni, és nem szenvedést mutatni a külvilágnak. Én pedig nem szenvedek!
Kelet felől szép sötét felhőcsokrok gyülekezete szeli át a fél várost, ami jó, mert most legalább a nap szégyenlősen elbújhat a nagy, ostromos felhők mögé. Bizonyára a nap sugarai sem hagyják magukat oly könnyedén, mint azok a nagy gomolyfelhők hiszik azt naivan. Átszelték magukat a felhőkön, akárcsak mintha kard nyúlt volna át a testen. Szép látvány volt csak ugyan, és nyugtató. Valakik ettől viszariadnak, hogy ha az eső fejtetőjüket éri, de nem kell mindig félni. Az ördögöt nem kell a falra festeni, elvégre az a felhő már nemsokára szétoszlik. Talán, ilyenek a gondok is.
Időközben egy sárga taxi gurult az útra, mi érzkezéséből már tudtam, hogy Viola az. Tudom, annyira nem szereti a fagyizókat, jó magam sem, de nem találtam egy nyugodt helyet sem a városban. Minden dugig van, és ez az egy hely van, ahol még volt pár szabad hely. Na meg, nekem ez volt kommfortosabb.
Egy nagy fekte kalap nyúlt ki a hátsó ajtójából a taxinak, és gyönyörű hajfürtök csapkodták a vállát. Elmosolyodom szelíden, és végül is csak várom, hogy idejöjjön Viola. Lábaimat keresztbe tettem egymásra pakolva, s végül újra felnéztem eme gyönyörű tájra, de ebben a légi háborúban csupán csak a nap győzött. Kisütött újra, s végül eme csöppnyi fényes foszlány bátran legyezte a várost rikító napsugaraival.
Sápadt, langyos arcomon megéreztem Viola beráti pusziját.
- Én is örülök, hogy látlak. - felelem. - Én meg vagyok egyenlőre, köszönöm. - Fejezem be végül szerényen, de nem utolsóúlag, elvégre valami nagyon furát veszek észre Viola grimaszaiból.
- És... veled mi a helyzet? Pár napja már nem beszéltünk...- Forgatom a szememet lassan, de nem szemtelenségből, csupán csak szemléltem a környezetet. Biztos, hogy valami nyomasztja, bár nagyon remélem, hogy nem történt vele semmi rossz, mert akkor szerintem a hajamat is eldobom itt helyben. Pár napja nem beszéltünk, aztán már történt vele valami... nem bírnám ki, ha valami baja esne, hiszen szerintem belebolondulnék, ha elveszíteném őt. Ő az egyetlen támaszom eme rémisztő városban.


Ne hari a reagkódért... Rolling Eyes
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a human, please don't hurt me.
✤ Posztok száma : 70
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-04-03
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ढ़ I am a truant

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Tue Aug 05, 2014 6:30 pm

Viola & Karina
You are my bestfriend...

Soha se voltam az a nagy fagyizós típus, főleg nem ilyen helyen. Nem jártam ilyen helyre gyerekkorom óta, talán furán hangzik, de az elrablásom utána minden olyan helyet kerültem, ami a régi énemre emlékeztetett, hiszen mindennél jobban fájt az, hogy nem lehetek már soha se olyan boldog, mint régen. Persze a a fagyit még mindig szerettem és szívesen vonultam be a szobámba egy-egy fagylaltos doboz kíséretében. Most viszont ez se érdekelt, mert az egyetlen igaz barátommal találkoztam, Karina-val. Ritka neve volt, de pontosan annyira volt különleges a neve, mint a személyisége, illetve a kinézete.
Hasonlítottunk is kicsit egymásra, meg nem is, de az biztos, hogy mindig is jól megértettük egymást és soha nem titkolóztunk egymás előtt. Nem sokáig készülődtem, amikor elhívott egy találkozóra, mert már én is beszélni akartam vele. Biztos voltam abban, hogy ő nem fog örültnek nézni amiatt ami történt velem pár napja, de én magam fogalmam sincsen arról, hogy mi történik vele és hamarabb beszélnék neki erről, mint a nővéremnek. Előbb meg kell tudnom, hogy mi ez az egész és utána következhet Lia is, mert komolyan, ha ő hülyének nézne vagy valami, akkor nem tudom, hogy mit is csinálnék, mert a családból már csak ő maradt meg nekem és Karina, számomra ő is olyan volt, mintha a testvérem lenne. Tisztán emlékszem arra, amikor találkoztunk. Mondhatni egy angyalka volt régen, de sikerült kicsit megváltoztatnom őt, de ezt egyáltalán nem bánom, mert remek társaság, de nem olyan értelemben. Mi csak barátok vagyunk és ez így van jól. Magamra kaptam egy fekete ruhát és egy fekete kalapot, meg persze egy magassarkút és elindultam a megadott hely felé. Leintettem egy taxit, így egészen hamar megérkeztem, mert nem volt szükségem túl sok sminkre se. Egyszóval hamar elkészültem .
Amint kiszálltam a taxiból körbe pillantottam és mosolyogva indultam el a lány felé. Megöleltem és adtam neki egy baráti puszit. - Örülök, hogy látlak. - mondtam neki kedvesen, majd picit lejjebb húztam a kalapot a fejemen, hogy a nap se süssön a szemembe, illetve ne perzselje az arcomat. Hoznom kellett volna napszemüveget, de sajnos elfelejtettem.- Itt lenne az ideje, hogy rendeljük, de a legfontosabb az, hogy mi van veled? Hogy vagy, Karina? - kérdeztem mosolyogva és közben figyeltem az embereket és próbáltam nem egyből kinyögni azt, ami annyira foglalkoztat.
† Music: ide, ide † Note: ide, ide † Words
©




Live fast, die young
Bad girls do it well


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 9
✤ Születésnap : 1997-11-19
✤ Regisztráció : 2014-07-25
:
✤ Foglalkozás & hobbi : ▼ S.k.h.

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Thu Jul 31, 2014 4:14 pm




Viola & Karina
A barátság minden köteléknél erősebb.

Mindannyian tudjuk jól, hogy egy barát nélkül nem ér egy fabatkát sem az ember, így jó magam sem érnék semmit, nem mintha barátnővel érnék is valamit, de úgy legalább nem érzem magamat olyannyira elveszettnek. Számomra csak két személy maradt meg ebben a kegyetlen életben, Viola, és az anyukám, más már senki sem. New Orleansból elköltözni ide, rengeteg emléket hagyunk magunk mögött, egyben pedig édesapám halálát is. Még utoljára kimentem a sírjához, és megígértem neki, hogy mindig ki fogok járni hozzá, hiába is költöztünk oly messsze. A távolság soha nem akadály számomra. Ő nem halt meg, csupán csak a szívemben él tovább, valamint az emlékemben. Azon gondolkozom már csak, hogy vajon boldog -e nélkülünk ott, ahol van?No, de én annyira nem vagyok magányos, legalábbis tizenhárom éves korom óta, mert Viola mindig velem van, jóban, s rosszban. És nekem ez a legnagyobb örömöm mára, s az elkövetkező pár évtizedig, ameddig még élni fogok.Violát elhívtam egy fagyizóba, ahol tudnénk találkozni, és normálisan beszélgetni, mint két jóbarát. Már vagy három napja nem beszéltem vele, és mondhatnám úgy is, hogy elvonási tüneteim lettek, humorosan kifejezve magamat. Igaz, sokszor érzem azt, hogy a nyakán lógok állandóan, vagy szinte már én lettem az árnyéka, de eddig nem szólt, hogy nagyon rá lennék csimpaszkodva, így talán nincs mitől aggódnom.A fagyizó kültéri teraszánál foglaltam helyet, s fekete, lakkos válltáskámat az előttem levő székre helyeztem, hogy az a táska helyet foglaljon Violának. Közben persze majdnem kiégett a retinám a rikító, s irritáló naptól, hiába is volt a fejem felett egy nagy napernyő, ami a műanyag, fehér asztalba volt belebökve. De persze, godnoskodtam én azért magamról bőven. Egy női, széles fekete szalmakalap volt fejemen, és egy fekete napszemüveget is vettem fel, hogy még az is rásegítsen, hogy lássak valamit, de még így is nagyon rossz a látási viszonyok a napfény miatt. A hőség... bah, elviselhetetlen!Az étlap papírral legyeztem magam, de szerintem az a hatalmas nagy legyező sem lenne elég most nekem, ami a fagyizó bejáratánál lóg díszként. De, sebaj! Én itt nyugodtan, lelki békével várom Violát, aki bármelyik percben megérkezhet.
words: secret. | note: Szeri cuki | music: Hannah Peel: Tainted Love
©️ xoxo to elijah mikaelson
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Sat May 31, 2014 2:45 am

Mosolyogva figyeltem Kimre, mindig is aranyos lány volt, kicsi korában is, Nadia meg helyette is csinálta sorra a balhékat. Nem tudom, hogy ikertestvérek hogy különbözhetnek ennyire. Míg Kim nyugodt személyiség, Nadia tombol, kiéli a tinédzser kort, túlságosan is.
- Kicsim ne légy ilyen, szép vagy, okos, intelligens, és jólelkű. Az igazi várni kell, ez nem tagadás. És szükséged van egy barátra? Tán nem éred be jó öreg apáddal? - Mondtam neki mosolyogva, majd megborzoltam a haját, és figyeltem ahogy tovább falatozza a fagyit. Legalább nem sieti el mint a többi gyerek, kiélvezi minden egyes pillanatát az ételnek. Bár az is közrejátszhatott, hogy nem egy gombóccal kértem neki fagyit. Egyet könnyen begyűrt volna.
- Hogy honnan tudtam, hogy ő az igazi? Hm… Jó kérdés… Mikor először megláttam őt, akkor már belül, mélyen legbelül megmozdult a szívem, de az eljegyzés csak évekkel később történt meg, és a házasság meg még később. Cukorbogyó, nem tudod a teljes történetet, apukád nem volt mindig ilyen jó ember, de ha én nem lettem volna ilyen, akkor anyukátokkal, életem szerelmével sem találkozok, és nagy valószínűséggel ti sem születtek meg. Ezer meg egy utólag rossz döntés vezetett néhány jóhoz. Például hozzátok. Nélkületek, lányok nélkül üres lenne az életem. Nem lenne életcélom, hogy miért élhessek. Anyátok megváltoztatott,  a jó irányba terelt. - Néztem közben végig Kimre.
- Nem-e? Nem tudom ki esett le majdnem a mászókáról néhány éve. - Mondtam kicsit húzva a lányomat, mint mondtam nem csak az apja, hanem a barátja vagyok. Egy egész életre, csináljon bármit, az marad, ahogy Nadia is.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 24
✤ Regisztráció : 2014-04-05

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Sun May 04, 2014 8:12 pm

Lesütött szemkkel hallgattam végig apu kissé elfogult mondandóját.
- Jó, persze apa, tudom, hogy majd egyszer az lesz, de nem akarok a férjemre várni. Ki tudja, lehet, hogy nem is lesz férjem, se gyerekeim, de először szeretnék egy barátot.- Motyogtam, majd eltűrtem egyik szőke tincsemet a fülem mögé és apára néztem.
- Apa, te honnan tudtad, hogy anya lesz a feleséged?- Kérdeztem és nyalogatni kezdtem a fagyimat, hogy el ne csöppenjen, kár lett volna érte, olyan finom volt.
- Nem fogok beájulni, nem vagyok olyan félős.- Nyújtottam nyelvet, majd tovább lóbálava a lábamat, vártam, hogy apu belekezdjen a mesélésbe, anyával kapcolatban. Szerettem azt a történetet, ahogy találkoztak, de erről még ose beszéltem apával. Nagyon érdekelt, hogy vajon honnan tudta apa, hogy anya lesz az igazi, az egyetlen nő, akivel örökre akar élni, hiszen anya boszorkán volt, apa pedig vámpír, de már anya is vámpír... Kicsit komplikált a dolog...
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Tue Apr 08, 2014 4:17 pm

A kérdése kicsit meglepett, és egyben le is sokkolt. Az én kicsi lányom egy másik srác karmaiban? Persze, tudom hogy idővel el fog jönni ez, és akkor el kell fogadnom. Legalább nem azzal kezdte, hogy "Hé apuci, van amúgy fiúm." Na ennél szívbajt kaptam volna, a szó szoros értelmében. Na de ha egyszer egy gyerekkel állítana, akkor tekerném ki a gyerek nyakát. Nem Kimét, mégiscsak a lányom, és mindennél jobban szeretem. Ahogy másik lányomat, és a feleségemet is.
- Piszkálnak a lányok csak azért mert nincs fiúd? Nem kell szégyenkezned emiatt egyáltalán. TE legalább érettebb vagy mint ők. És tapasztalatból mondom kicsim, megéri várni. Egyszer majd találkozol egy férfival, akivel összeházasodsz, és olyan szép és okos lányokat szülsz neki, mint amilyenek ti vagytok. - Mondtam mosolyogva, majd egy puszit nyomtam a homlokára. Okos, jószívű, szép lány, ezért semmi kétséget kizárólag mondtam azt amit.
- Elmegyünk, persze. Csak nehogy beájulj ott nekem, mert tériszonyod van, vagy hasonló. - Mosolyogtam rá, majd megsimogattam a fejét.
- Indulunk, amikor akarsz.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 24
✤ Regisztráció : 2014-04-05

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Tue Apr 08, 2014 7:37 am

Mosolyogva nyalogattam a gombóckáimat, és amikor apa elvitlre kért Dani-nak és mami is egy pár gombócot még jobban vigyorogtam. Amint visszaült csendben hallgattam aput, majd a kérdésén elgondolkoztam.
- Hát, megy, csak....- A földre pillantottam, hogy is mondjam el apának azt a dolgot, amivel már Dani is húzott.
- Apu, szerinted is ideje lenne összejönnöm valami fiúval?- Kérdeztem kicsit félénken és lopva apára néztem. Nem tudtam mi fog ebből kisülni, de Dani is és a barátnőim is folyton ezzel nyaggatnak és már kezdem eléggé unni.
- A lányok azzal piszkálnak, hogy itt vagyok tizenhétévese és még sose volt senkim, de... akik próbálkoztak eddig, nekem nem tetszettek, akik meg igen, azoknak én nem tetszem.- Sóhajtottam fel, és úgy döntöttem inkáb  elterelem a témát.
- De mindegy is. Tényleg el fogunk menni az Empire State Building tetejére?- Kérdeztem csillogó szemekkel és tovább faltam az édességet. Olan jó volt végre szaad levegőn lenni. Főleg apával. Vele mindig jobban kijöttem, mint anyával, Dani meg inkább anyás volt. Teljesen tökéletes eloszlásnak tartottam, de ennek ellenére, mi se voltunk rosszba anyával, csak... apával mindent annyival egyszerűbben meg lehett beszélni. Arról nem is beszélve, hogy apunak vajból van a szíve.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Mon Apr 07, 2014 3:33 pm

17 éves, már majd hogy nem nő, erre még mindig egy kislány. Az én kislányom. Ugyanazokat a fagyikat szereti mint régen, jellemre meg csak kicsit lett lázadóbb. De ez minden tinédzsernél előjön, kivétel meg elég kevés van. A buli miatt még kicsit azért mérges vagyok, de a lányaim iránt érzett szeretetem sokkal erősebb ennél.
- Nagyon szívesen.- Mosolyogtam rá, majd letöröltem az arcomról nagynehezen a ragacsos fagyit. Legtöbb ilyen korú lány már nem ad apukájának puszit, szinte naponta, meg nem bújik hozzá mint valami macska. Mármint nem olyan macska, mint amik otthon vannak, hanem a házi macska. De legalább ezzel is azt mutatja, hogy mennyire hajaz rám. Hidegen hagyja mit gondolnak róla mások, és a családja az első mindenben.
- De, persze viszünk nekik is. Na de mesélj, suliban történt valami mostanság? - Közben már kértem is egy kis dobozba néhány fajta fagyit, amint ideadták bele is pakoltam a házba. Majd eszembe jutott, hogy Kim itt él 17 éve, de még nem volt az Empire State Building tetején. Részben közrejátszott az is, hogy eleinte nagy tériszonya volt, mostanra meg egy kicsit enyhült.
- Amint megetted a fagyid, elviszlek városunk legmagasabb épületébe. - Nyomtam egy puszit a buksijára.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 24
✤ Regisztráció : 2014-04-05

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Sun Apr 06, 2014 10:12 pm

Letelt a két hét kegyetlen és utálatos szobafogságom, amit hála Nadi-nak anyutól kaptam. Nagyon azután se engedett el sehova, amit nemigazán rtettem, de ki érti a szülőket?
Amint kiszabadultam a házból, apát megfűztem, hogy menjünk el fagyizni. Olyan jó idő volt és imádom a fagyit. Amint beléptünk megcsapott az ismerős illat én pedig hatalmas szemekkel kezdtem a fagyikínálatot nézni.
- Kérek egy gombóc: meggyeset, egy sárgadinnyéset, hupikéktörpikét, kókuszt és rumosdiót.- Néztem a pultosra, de nagy csalódottságomra, csak az első hármat kaptam meg. Amint pu fizetett az első asztalhoz mentem és leültem a székre, majd diadalittasan kezdtem nyalogatni a finomágot.
- Köszönöm a fagyit!- Nyomtam egy jó ragacsos, cuppanósat apu arcára és tovább nyalogattam a fagyimat.
- Nadinak és maminak nem vihetnénk, ha megettem?- Kérdeztem lesütött szemekkel, és igyekeztem nagyon cuki arcot vágni. Sajnáltam a húgomat, hogy még van másfél hónapja a szobájába zárva, na meg.. a mami is biztos örülne egy kis fagyinak...
- Naaa lécci apuuu...- Bújtam oda hozzá.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   Sun Apr 06, 2014 9:56 pm

Már szűk három hete, hogy a házunk majdnem összedőlt a két drága kislányunk miatt. Kim alig bírja ki a gördeszka nélkül, Nadia meg megőrül a szobafogságtól. Maguk alatt vágták a fát, nem tehetek róla, hogy felelőtlenek voltak. Smaragd, meg a többi állatnak azóta már semmi baja, sőt Ned azóta állandóan pörög. Nem tudok eleget futkározni vele komolyan mondom. Oké, hogy halhatatlan vagyok, és vámpír is, de akkor is... Fárasztó egy farkassal lépést tartani.
Kimnek letelt a büntetése, habár eddig nem sok időm volt elvinni őt sehova, mert valamit Dia mindig kitalált. Most végre egy nap, amit a kislányommal együtt tölthetek. Nem tetszett az ötlet, miszerint menjünk a fagyizóba, a végén megint talál valami veszélyes hobbit, mint anno a gördeszkázás, de végül rábólintottam. Azokkal a szemekkel amikkel rámnézett nem tudtam nemet mondani. A két őrültet meg hátrahagytam a házban, a feleségemet, és a kisebb lányomat. Azon se csodálkoznék, ha a ház már nem állna mire hazaérünk. Odaérve az árushoz, vettem is elő a farzsebemből a pénztárcát, és Kimre néztem.
- Mit kérsz kicsim? - Mosolyogtam rá, majd kértem is az általa kívánt fagyit. Természetesen az általa felsorolt 5 gombócból az első 3-at kapta csak meg.
- Ennyi lesz, köszönjük. - A pénzt odaadtam, majd pedig a fagyit Kim kezébe nyomtam. Magamnak nem kértem semmit, nem voltam egyáltalán éhes. Bár ez pont nem csillapítja az étvágyat, de na...
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 24
✤ Regisztráció : 2014-04-05

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Fagyizó   Sun Apr 06, 2014 9:44 pm

Fincsi fagyik tárháza Very Happy
Back to top Go down
View user profile
Sponsored content

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Fagyizó   

Back to top Go down
 

Fagyizó

View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 1

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Whispers of the Night :: Napjaink :: New York :: Belváros :: Fõtér-