Welcome Back...

Whispers of the Night


 
Üdvözöllek itt,
ahol az álmok valóra válnak!

Köszöntünk téged a Whispers of the Night szerepjátékos oldalon! Ez a világ telis-tele van lehetőséggel a számodra. Vágytál már arra, hogy a múltban játszhass, de közben a jövőt is felfedezhesd? Ha igen, jó helyen jársz. Természetesen ez nem kötelező, de a korszakok között vándorolhatsz a szabályok alapján. Elsajátíthatsz olyan tudást, amiből a múltban előnyt kovácsolsz magadnak. A sorsod a te kezedben van. Rajtad áll a döntés, hogy mégis melyik korszakba veted bele magad, és hogy milyen különleges lény bőrébe bújsz bele, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül sok faj közül válogathatsz. Csak kukkants be a világleírásba és hagyd, hogy beszippantson ez a misztikus övezet, hogy a fajleírások magával ragadják a képzeleted, hiszen csak ez szabhat határt.
Ha kérdés merülne fel benned valamivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj a vezetőség bármelyik tagjához, hiszen boldogan nyújtanak segítséget.



Oldal alapítása:
2013. november 4.



jelen vagyunk,
hogy színesebbé tegyük az oldalt!
In total there are 4 users online :: 0 Registered, 0 Hidden and 4 Guests

None

Most users ever online was 40 on Sun Oct 26, 2014 10:43 am
friss híreink,
egyenesen a nyomdából!

◭ Megújult a design, valamint az egész oldal, így érdemes áttanulmányozni az új Világleírást, a Fajleírást, illetve a Szabályzatot.

◭ Jelenleg nem áll fent semmilyen korlátozásunk.

◭ Most már Njk karaktereket is lehet kiírni, illetve alkotni.

◭ Frissült a keresem lista is, illetve ez a topik állandóan bővül, így érdemes nyomon követni

◭ Az avatar mérete nincs szabványhoz kötve, az oldal automatikusan átméretezi a képet.

◭ Továbbra sincsen megkötve a szószám, mert eddig erre nem volt szükség. Reméljük továbbra is ilyen szép reagok fogják tarkítani az oldalt.

◭ Minden kedves régi tagunknak köszönjük, hogy továbbra is velünk tartanak! Nélkületek mi se lennénk. Természetesen minden új tagot szeretettel várunk.

◭ A design Kenzy munkája, a leírásokat a Xavier, Leena, Kenzy, illetve Scarlett készítette. Az oldalon található képek google-ből származnak és azokat effekttel Kenzy látta el. Szeretnénk megkérni mindenkit, ha valami megtetszik, akkor kérd el és ne vidd el szó nélkül. Köszönjük! (:



Naplóbejegyzések
a tagok tollából...



bejegyezte:  Guest
Wed May 06, 2015 10:17 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Apr 12, 2015 4:30 pm



bejegyezte:  Mackenzy Leighton
Thu Mar 19, 2015 5:13 pm



bejegyezte:  Benjamin Mitchell
Sat Mar 14, 2015 11:32 am



bejegyezte:  Leila Monroe
Sat Mar 14, 2015 12:10 am



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 2:14 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 12:09 pm



bejegyezte:  Cairoshell Delancy
Sun Mar 01, 2015 1:30 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 01, 2015 10:23 am

Merry Christmas

Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Share | .
 

 Welcome Back...

View previous topic View next topic Go down 
AuthorMessage
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Sun Jun 01, 2014 1:21 am

Diana & Gabriel


- Sakkozni? Logikai dolgokkal nem foglalkozom, kivéve, ha haditervről van szó. Egyébként más nem köt le. – jelentettem ki egy sóhajjal. A sakk unalmas és hosszú ideig tartó dolog, én meg nem a türelmemről voltam/vagyok híres. Az a fajta vagyok akinek máris és azonnal kell minden, nem öt perc múlva, hanem amikor érem.
- Természetesen szabad. – suhant át az arcomon egy mosoly, a csókot pedig viszonoztam, jó hosszúra nyújtottam el én is, de egyáltalán nem érdekelt, bár már velem van, bármikor csinálhatom ezt vele. Meg az előző dolgot is.
- Tehát holnap elintézek neked mindent, persze elkísérhetsz, és körbevezetlek a városban, mert egyébként nem mindegy, hogy honnan tűnik el néhány ember. Sajnos elég soka boszorkány, és néhány vadász is tanyát vert a város külső területén, na nem mintha annyira remek vadászok lennének, de a boszik erősek. Mondjuk azt is tudják, hogy ki vagyok. – vontam meg a vállamat. Arról nem tehetek, hogy csak a húgomnak lett varázsereje nekem meg nem. Amúgy se kötött volna le az a sok hókusz-pókozás amit ő csinált a nagynénéknél, de legalább megosztotta velem az örökségét, ezt majd egyszer megköszönöm neki. Vagy nem, kedvemtől fog függni az egész. Meg elég régen is láttam, gyerek volt még szinte mikor fogtam magam és leléptem, hogy háborúba vonuljak.
▷Music: ide, ide ▷ Note: ide, ide ▷ Words
©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Fri Apr 25, 2014 11:56 pm

Csak engem akar… Ezt is hallottam már sok nőtől, mégsem esett még ilyen jól ezt hallani mástól, mint ahogy most tőle. Elhamarkodott döntés lenne azt mondani, hogy minden egyes szavát elhiszem, de… akárhogy is, ez a helyzet. Elvégre minek hazudna? Minek hazudna arról, hogy a többit elüldözte, és csak rám várt? Minden embernél van valami hülye szokás, ha hazudik, nála semmi ilyen jelet nem láttam, meg nem is erre figyeltem nagyon. Inkább a gyönyörű szemeit fürkésztem, a sima arcát, a finom bőrét. Csakis a magaménak akartam tudni, de nem abban az értelemben, amiben jelen helyzetben voltunk. Én tudtam volna várni még akár száz évet is erre, egy egyszerű csókra viszont csak pár napot. Többi férfi meg minél hamarabb az ágyába akarja zavarni a nőt, ennyiben is különbözök a többitől, mivel én megtanultam megbecsülni a dolgokat.
- Nekem annyival volt talán könnyebb dolgom ,hogy én a keresésbe fektettem minden szabadidőmet is. - A csókot szinte viszonozni sem tudtam, olyan rövid volt. Vagy csak én nem voltam magamnál az előbb történt dolog miatt. Elvégre több évtizede voltam utoljára csak nővel. Nem is engedtem magamtól túl messzire, amint a hátát a medencének támasztotta, közelebb húztam magamhoz, és átkaroltam.
- Inkább főzögetnél a házban, és sakkoznánk? - Nyomtam egy puszit a feje búbjára, majd pedig a víztömeget nem is viszonoztam, fölé fordultam, kezeimmel pedig vállai fölött megtámaszkodtam.
- Na, szabad ilyet? - Hajoltam közelebb, hogy adjak egy csókot neki. A kezeim is ekkorra már az arcára vándoroltak, úgy kezdtem bele a csókba, ami végül elég hosszúra nyúlt el.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Mon Apr 14, 2014 3:11 pm

Diana & Gabriel


- Én csak téged akarlak. – mosolyodtam el szélesen. Ezzel el is mondtam mindent, mást nem akartam, meg beszélni se tudtam volna. Csak viszonoztam a csókokat, amiket kaptam tőle. Végül nem is bírtam csendben maradni, túl jó munkát végzett, meg már éreztem, hogy a vége felé közeledem, amin nem csodálkozom. Régen voltam férfival, ő meg nővel. Először csak halk nyögések hagytak el az ajkaimat, egy idő után viszont egyre hangosabb lettem, végül együtt értük el a csúcsot. Átkaroltam a nyakát, hosszan viszonoztam a csókot. Majd a homlokára is nyomtam egy puszit.
- Nos, megérte várni..Mármint szerintem igen. –szólaltam meg miután normálisan tudtam levegőt venni. Még adtam neki egy csókot, aztán lemásztam az öléből, a hátamat a medence falának döntöttem.
- Nem muszáj csatába mennünk..Rendben van, hogy te kovácsolod a fegyvereket, vámpírok vagyunk mondjuk senki nem figyelné a katonákat akik eltűnnek mert enni fogunk, de szeretek itt lenni. Nos, mindegy, ezen van még időnk gondolkodni. Te is ráérsz elkezdeni a fegyverek készítését. – huncut kis fény csillant meg a szememben majd egy nagy adag vízzel fröcsköltem le. Néha elég gyerekes tudtam lenni, nem tehettem róla.
▷Music: ide, ide ▷ Note: ide, ide ▷ Words
©
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Sun Apr 13, 2014 11:26 am

+18

Amint egyre biztosabbá vált, hogy nála a fizetség ezt jelenti, úgy egyre inkább kezdtem afelé hajlani, hogy csak ezt akarja tőlem. Szórakozik egy kicsit velem, vagy többet, majd pedig kidob mint valami használt ruhadarabot. Vicces, hogy ennyi év után pont benne nem bízok, akiről nagyjából már mindent tudok. De lényegében csak azért nem tudok megbízni másokban, mivel másokkal ellentétben én magamból indulok ki. És bizonyíthatja jó néhány ember is, hogy én nem vagyok jó ember. Bár, azóta próbálok megváltozni, de semmit sem mondhatok arról, hogy ez hogy megy. Talán később tőle is megkérdezem, ha addig ki nem kosaraz.
Kezdett viszont megváltozni a véleményem mikor kimondta, hogy várt rám. Ezen már akaratlanul is elmosolyodtam. Habár most is hazudhatott volna, vagy legalábbis gondolhattam volna, de egyszerüen tudtam, sejtettem, hogy igazat mondott.
- Amit csak akarsz... - Viszonoztam a csókot, majd folytattam a munkásságomat, lent a legérzékenyebb pontjánal, és adtam néhány csókot még a melleire is. Aztán visszatértem az ajkaira, és ott adtam neki vad, ámde szenvedélyes csókokat. Amint közeledtem a végéhez, úgy gyorsítottam egyre a tempón is, csakhogy a csendet megtörjem. Az ő csendjét. És végül sikerrel is jártam, a nyögésein elmosolyodtam, és bele is remegtem egy kicsit. Rég hallottam már más nő nyögését, jobban mondva nyögéseit, de az övéin tényleg azt éreztem, hogy nem kényszerből csinálja. Bár sokáig nem élvezhettem, mert sebesen közeledtem a véghez, és az egyensúly, vagy inkább az időzítés, mivel egyszerre élveztünk el. Amint elértünk a végére mèg szorosabban magamhoz húztam, és megcsókoltam.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Sat Apr 12, 2014 10:37 pm

+18

- Óh, mintha neked annyira ellened lenne ez az egész. – jelent meg egy vigyor az arcomon miután viszonoztam a csókot. Az ajkamba haraptam,hogy ne csapjak nagy zajt, bár miért érdekelne engem? Az enyém a ház, azt csinálok benne amit akarok, akivel akarom, és amikor akarom.
- Egyébként is megérdemlem..türelmesen vártam rád. A többi szerencsétlent el is zavartam. Bár hagyhattam volna neked több nyomot is. – túrtam a hajába, igen csak tetszett amit csinált, elég rég voltam már bárkivel is. Mielőtt megcsókoltam volna először, előtte volt egy-két partnerem, csupán unaloműzés szempontjából, viszont ez most sokkal másabb volt.Ostobaság lenne azt mondani, hogy vele szeretném leélni az életem, mert egészen addig nem halok meg aki a szívemet át nem szúrja, vagy ki nem tépik a helyéről. De azt állíthatom, hogy vele szeretnék lenni. A sors iróniája, hogy pont azzal aki az életemet vette, mert bosszút akart állni az apján, amibe meg  majdnem belehaltam másodjára, viszont megmentett,s tessék itt vagyunk. Jelen pillanatban nem is akartam mást.
- Ne aggódj, azért még pár fegyvert is elfogadok tőled. – csókoltam meg gyengéden, majd megsimogattam az arcát. Nos, igen szerettem a fegyvereket, és már elég régen volt  a kezemben fegyver, ő meg majd csinál nekem egy szép darabot.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Wed Apr 09, 2014 6:37 pm

+18

Amint befejeztem a mondókámat, újra hátrahajtottam a fejemet, és szemeimet is behunytam. Ezalatt a néhány hónap alatt, míg ide elértem, aludni sem tudtam. Túl közel volt a cél. Úgy gondoltam, hogy ez az út megéri a fáradtságot, és azt, hogy talán hetente 2x alszok. Ha naponta alszok, sokkal több idő lett volna. Habár néha meg kellett állnunk pihenni a pacival, plusz nem is mindig vágtáztam, tisztelettel bántam az állattal. Etettem, itattam, ezért is lett sokkal kevesebb pénzem, mint amennyivel nekiindultam az útnak. És ki tudja, lehet mostanra már el is lopták, vagy levágták, és most vacsoráznak belőle. Na jó, ez utóbbi kicsit morbid, de ilyen a "humorom", elvégre vámpír vagyok. Nagyrészét az életemben azzal töltöttem, hogy emberéleteket oltottam ki, szimplán a vérükért.
- Te mit csiná....?- Befejezni sem tudtam, mert a második leggyengébb pontomat el is kezdte csókolgatni. Kicsit gyorsnak tűnik ez a tempó, szólni viszont nem tudok érte, főleg azután, miután a kezével is belekezdett a dolgokba. Egy szó sem tudtam elhagyni a torkomat, de nem is akartam megszólalni. Arra viszont felkaptam a fejemet, mikor azt mondta abbahagyja. Ahogy eddig, úgy most sem tudtam megszólalni, mert a nyelveink újra táncba kezdtek. Nehezen, de viszonoztam mindet, nem tehetek róla, közel 100 éve, hogy utoljára voltam mással, és ő meg egyébként is túl jól csinálta, van tapasztalata, az biztos. Végül erőt vettem magamon, és megfogtam a kezét, amivel eddig lent ügyködött. Az ölembe ültettem, és adtam neki egy csókot.
- Ha ennyire akarod, akkor a saját módomon fizetek. - Egy rövid csókot még nyomtam az ajkaira, majd a férfiasságomat is belé helyeztem. Csak hogy ne ő kényeztessen egyedül engem, ezért gondoltam ezt a szívességet is viszonzom, ebből következően pedig a melleit is betámadtam a számmal, csípőmet közben lassan mozgattam. Nem akartam elsietni semmit.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Wed Apr 09, 2014 6:09 pm

- Nekem megfelel, én csak felajánlottam a segítségemet. – vonogattam meg a vállaimat könnyedén, aztán közelebb húzódtam hozzám. Na jó most jött elő az, hogy hátsó szándékom van. Először csak puszit nyomtam a nyakára, aztán gyengéden meg is harapdáltam. A kezemmel meg felfedezőútra indultam, ha nem akarja fogja magát és kisétál innen, viszont eleget vártam rá. Meg ő is rám, bár fogalmam sincs mit akarok vele, vagyis..őt akarom, más nem kell nekem, pedig volt jelentkező, de melegebb éghajlatra küldtem őket, türelmesen vártam. Angyalian ártatlan mosollyal pillantottam rá, mikor simogatni kezdtem.
- Akár abba is hagyhatom, nekem édes mindegy. – de még mielőtt válaszolhatott volna megcsókoltam, az elején még finomkodtam is, csak aztán hamar csókcsatává alakult a kis helyzet, persze közben továbbra is tevékenykedtem a kezemmel.
- Természetben is fizethetsz. – csillant meg a szemem vidoran. Ha van jobb ötlete majd közli velem, viszont így mindketten jól járunk, szerény véleményem szerint. De máskor sem érdekelt más véleménye, és ez most is így van. Persze beleszólása van, de nem hiszem, hogy azért keresett meg,hogy elmenjen rögtön. Látta, hogy megvagyok, aztán lelép..na ebben nem nagyon hittem. Elégedett vettem tudomásul a kezem munkájának gyümölcsét, nem úgy néz ki, mint aki nem akarja ezt az egészet. Újra a nyakához hajoltam, s finoman megszívtam, aztán folytattam a harapdálásokat is.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Wed Apr 09, 2014 3:29 pm

A türelem nagy erény mit ne mondjak. Vártam, kutattam, felforgattam egész Európát, és végre ráleltem. A végkifejlet is ínyemre lett, nem hittem volna hogy egyből be is fogad, ráadásul még saját kovácsműhelyt is fizet nekem. Tapasztalt kovács vagyok mit ne mondjak, volt is időm gyakorolgatni, elvégre közel 900 éves vagyok. Akarva se találhatnának jobb embert ilyen feladatra. Készítettem már így is páncélt, kardokat, bárdokat, meg nagyjából mindent.
- Másik ruha? Kíváncsian várom, hogy láthassam. - Felvont szemöldökkel kérdeztem, tényleg érdekelt hogy milyen lehet az.
Percek óta ott ültem már bent, és csukott szemmel pihentem. Nem gondoltam semmire, úgy éreztem magam, mintha otthon lennék. Ámde egyiknél sem volt ilyen luxus. És az, hogy otthon vagyok, az meg kevésbé igaz, mert attól, hogy befogadott még nem jelenti azt, hogy ez az otthonom, itt fogom leélni az életem. Ami elég paradoxon, mivel ugye halhatatlan vagyok. De huzamosabb időre szívesen letelepednék itt. De ahogy mondta Diana, a drága királya harcra készül, így ez sem lesz túl hosszú ideig az "otthonom." Kár...
- Én egy szót nem szóltam, te házad, te medencéd. És egy majd' 900 éves vámpír szerintem már saját maga is meg tudja mosni a hátát. Na de lenne egy kérdésem... Van valami módja annak, hogy viszonozzam ezt az egészet? Hogy befogadsz, hogy ruhát adsz, hogy a műhelyt kifizeted? - A kis mondókám közben felé fordultam...
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Wed Apr 09, 2014 11:08 am

Türelmesen hallgattam végig a kis monológját, részben tényleg igaz volt amit a könyvbe írtak le rólam. A vagyonomat is visszakaptam sőt el se vették tőlem, igaz a húgomat azóta se láttam, de hát egy boszorkány nem is fog szóba állni egy magamfajtával. Csak tudnám mire jó ez az egész cirkusz. Mintha ők is annyira jók lennének. Na, de mindegy is nem az én dolgom, hogy merre jár a drága Giselle. A mellkasán pihentettem a kezeimet, és kissé félredöntött fejjel figyeltem rá.
- Nos, szerinted én nyugodtan tudnék ülni a fenekemen? Elég volt hatvan évig mert utoljára melletted fogtam kardot a kezembe, azóta nyugodtan éldegélek ami kicsit kezd az agyamra menni, de ez van, a kapcsolataimat is igyekeztem kiépíteni, ami sikerült is. – szórakozottan simítottam végig a kardon, képtelen lennék ennyit szöszmötölni valamin, ahhoz túl türelmetlen vagyok.
- A király úgy táncol ahogy én fütyülök..na jó részben, de találtam neki támogatókat így bármit képes megtenni értem, s harcolni meg szeretek, a másik ruhám meg jóval kényelmesebb, mint ez a gönc rajtam. – mosolyogva viszonoztam a csókot.
- Igen tényleg rád férne egy fürdés, és Desiré majd mutatja az utat.- a neve említésére jött is a kisasszony aztán el is vezette. Pár perc gondolkodás után, én is mentem utána, amúgy is egy szava nem lehet az én medencémbe van, és oda meg akkor megyek amikor akarok. Pár perc után mellette is voltam,éppen a víz alatt, hogy normálisan bevizezzem a hajam. de utána felbukkantam.
- Még mielőtt megszólalnál, akkor jövök ide amikor akarok. Meg egyébként is, kimossa meg a hátadat?- jelent meg egy apró mosoly a szám szélén. Hogy volt e hátsó szándékom? Nekem sosincs, most is csak megakartam fürdeni.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Tue Apr 08, 2014 10:28 pm

- Hát igen, nyomot azt nem sokat hagytál. Viszont kapcsolatokat is szereztem vámpírként töltött életem alatt, ami alapján már szimplán a családod történetét is könnyű volt megszerezni. Fél centis betűk, és több száz oldal... Elég sok idő volt, mire a te részedhez jutottam el. Néhány év volt az biztos. De nem adtam fel, mert tudtam, hogy úgy is örökké élek, ez a néhány év meg míg megtalállak nem sokat számít. Miután a könyvben megtudtam néhány dolgot, az alapján könnyebb volt az egész. "Diana Genevive Delacroix, nemesi családban született Párizsban, 2. évtizedébe járt, mikor a Francia seregbe került, elfordulva ezáltal mind az örökségétől, mind a családjától. Kegyetlen harcos volt, kit senki nem állíthatott meg, ámde néhány szemtanú állítása szerint percekig állt egy ember előtt, aki később kitörte a nyakát, és holttestét magával vitte." Nem pontos az idézés, és nem is csak ennyi volt, de lényegében ennyi ami a könyvben volt. De úgy tűnik fele sem igaz, hisz az örökséged részint eljutott hozzád. Néhány szóval úgy tudnám leírni ezt az egészet, hogy meg akartalak találni, az idő meg mellékes volt csak. - Azt persze kihagytam a beszédemből, hogy azért nem haladtam semmire az egésszel eleinte, mivel állandóan ő járt a fejemben. És ez a szó szoros értelmében értetendő. Vele keltem, vele feküdtem, vele álmodtam, mégsem sokalltam be sosem. Meg kellett találnom, és nem érdekelt volna az sem, hogyha évszázadokig kell keresnem, látnom kellett újra, és feltennem ezt a kérdést.
Majd figyeltem ahogy a ruhákat a kezembe nyomják.
- Köszönöm. - Mondtam a szolgálónak egy bólintást és egy mosolyt követve, majd pedig Dianára figyeltem. Már a végén kezdtem megijedni, hogy a végén itt a szemem láttára fullad meg, de hamar reagált rá, és vett egy mély levegőt. Őszintén boldog voltam, hogy nem hiába keresgéltem évtizedeket utána, mert végülis a királynak segíthetek, másrészt ő is befogad saját magához. Ha valamin, hát ezen lepődtem meg leginkább. Nem számítottam rá, mivel ennyi idő után jelenek meg "csak", és egyből be is fogad a házába. Viszont kihagyott egy ütemet a szívem mikor közelebb lépett, és ajkait az enyémre tapasztotta. A ruhákat félreraktam, majd pedig a csókot is viszonoztam, miközben magamhoz húztam, derekánál pedig átkaroltam. Tényleg megérte ennyi időt várni. Még édesebb íze volt most, mint akkor.
- Remélem a nagyságos királyod nem csak a kovácsolást várja el tőlem. Elvégre a saját pengéimet én tudom legjobban forgatni. Másrészt ez a kard is a szívemhez nőtt már... Ezzel döftem át apám szívét, és küldtem végső megnyugvásra... - Emeltem ki a kardot a hüvelyéből, és tettem az asztalra. Majd elmosolyodva folytattam.
- Oké, ezt én sem hiszem el. Elvégre egy kis kard nem tud megölni egy vámpírt, még ha évekig is tökéletesítgették. Ha bárki ezt a kardot el akarná venni tőlem, ugyanezzel vágnám el a torkát az illetőnek. Persze, kivétel erősíti a szabályt. - A tekintetem a kardról újra Dianára vándorolt, és egy újabb csókot adtam neki.
- Most viszont... Szerintem egy fürdő is rám férne. A ruha sem volt épp a legtisztább. Merre van? - Elengedem Dianát, majd pedig a fürdő felé vettem az irányt, a ruhákkal a kezemben. Letéve a földre, és a piszkos ruháimat mellé rakva léptem bele az egész nagy medencébe, ennek hőmérséklete meg pont tökéletes volt. Se nem hideg, se nem meleg, de inkább az utóbbi, ahogy szeretem. Ahol a legmélyebb volt a víz, odamentem, hátam pedig a medence szélének támasztottam, és behunytam a szemeimet is. Évek óta nem voltam már ilyen helyen, és túl jó volt ahhoz, hogy csak egy gyors fürdés legyen belőle.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Tue Apr 08, 2014 9:51 pm

- Értem, hogy eláztál, de egy fedett helyre is mehettél volna. – jegyeztem meg egy fejcsóválással. De tényleg mehetett volna valami olyan helyre ahol nem ázik meg nagyon, azért van itt egy-két hely, na mindegy nem az én dolgom. Belépve a házba, a vizes köpenyt a szolgáló kezébe nyomtam, aztán leültem az egyik székre.
- Persze, megölelhettelek volna, de abban nincs semmi . Igazad van az nem kényszercsók volt. Meg kíváncsi voltam, hogy megtalálsz-e. Tényleg, hogy sikerült a nyomomra bukkanod? Nem hagytam nyomokat. – pillantottam rá érdeklődve. Végül szóltam a szolgálónak, hogy szerezzen száraz ruhát, oké, hogy nem tud belehalni egy megfázásba meg semmi, de nem kéne vizes ruhában ücsörögnie. Mondjuk ilyen erővel nekem se, viszont rajtam ott a volt a köpönyeg valamennyire azért megvédett ettől a cudar időtől.
- Egyébként meg, ha a lovad elkóricált akkor az már nem lesz meg. Párizs nem csak a fejlettségéről ismeretes, hanem a tolvajokról is. – sóhajtottam fel halkan.
- Mellesleg itt a tiszta és száraz ruha, Desirét követve át is tudsz öltözni, gondolom nem kényelmes vizes ruhában ücsörögni. Utána meg dönthetsz itt maradsz, vagy tovább állsz. Arra is emlékszem, hogy kovács vagy, ha ezt akarod azt itt is csinálhatod. Neked nincs pénzed, nekem van, plusz jó munkát is végzel, ha a drága király úgy gondolja ahogy én, bőven lesz munkád, megint csatára készül, mint minden uralkodó ő sem bír nyugodtan ülni a fenekén. Azt hiszem ennyi, ja pluszban itt vagyok én is, több érvem nincs amivel itt tudnálak marasztalni.Még mindig a te döntésed, de Párizs remek hely. – egy szuszra mondtam el neki mindent, aztán, ha már öten éve megcsókoltam, most is megtehetem, és így is tettem.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Tue Apr 08, 2014 4:33 pm

Amint leültem a padra, elő is vettem a kis táska féleségemből egy könyvet, és azt kezdtem el olvasni. Mikor nincs más dolgom, általában ezt csinálom. Habár mióta az a csók megtörtént, azóta egyik könyv végére sem tudtam érni, mivel nem tudtam rájuk figyelni. Ez most sem volt másképpen. Félpercenként nézegettem fel, így ha bárki is kérdezte volna miről szól ez a könyv, vagy hogy ajánlanám-e, valószínűleg nem tudtam volna válaszolni rá. Olyan közel volt a cél, szinte egy karnyújtásnyira, ezért nem tudtam mással foglalkozni. Más ember mit tenne? Körbejárkálná a várost, és elkerülné nagy valószínűséggel, napok múlván meg talán egymásba futnának. Én hogy oldom meg? Leülök egy padra, és várok, hátha befut. Nem sokkal később már tényleg nem tudtam a könyvvel foglalkozni, mert eleredt az eső. Sirat az ég, arra gondoltam. Egy olyan fél-egy órát üldögéltem a padon, legalábbis az eső elkezdte után, mikor a távolban megláttam valakit. Akit eddig sikertelenül kerestem 50 évig az most elém sétál, és láthatólag fel is ismer. Mosolyogva álltam fel, amint odaért, és meg is szólaltam.
- Ami részint igaz is, elvégre pénzem is alig van, másrészt a kis lovamat is loptam. Aki igazából fogalmam sincs jelenleg hol van, a város "kapuinál" láttam utoljára.- Elfogadtam a felkérést, egy szimpla bólintással követtem, közben a köpönyeget is vissza adtam neki.
- Már egy órája ázok, ez a néhány perc semmi.- A házához is néhány perc múlva elértünk, én meg elázott ruhában léptem be a házba. Ha annyira zavarta volna, akkor rámszólt volna. Magam után ajtót becsuktam, majd leültem az asztal egyik székére, szembe vele.
- Szóval... 50 év... És még mindig nem értem azt a csókot miért kaptam. Nem is az, inkább azt nem értem, miért ilyen módon. Egy kényszercsók másmilyen mint amit én kaptam. Meg biztos tudtál volna könnyebb módot is a viszonzásra. A kérdésem tehát az: Miért?
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a vampire, I want to taste your blood.
✤ Posztok száma : 74
✤ Születésnap : 1297-09-17
✤ Regisztráció : 2014-03-19
:
✤ Foglalkozás & hobbi : Gyereknevelés

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   Mon Apr 07, 2014 9:47 pm

Párizs, minden itt kezdődött el, itt születtem, aztán innen léptem meg annak mondjuk már pár éve. Miután megkerestem munkaadómat, és megcsókoltam visszatértem szülővárosomba, igaz annyira nem siettem, kis kitérőt még tettem Angliában, sőt az Orosz fejedelemségben is jártam, bár ott hideg volt, azt meg nem szeretem. Mire újra hazaértem nem volt senki a családomból, igaz a ház megmaradt, de a húgom se volt itt, végül is miért lett volna itt ? Ő boszorkány, én meg vámpír, és a képzésük meg Salem-ben volt ezt is csak hallomásból tudtam. Felfogadtam pár cselédet, meg istállófiút, legalább vér is volt, senki nem kereste az embereket, ha eltűntek, egyszerűen betegségekre fogták, mint a fekete himlő vagy a kolera. Nekem oly mindegy, rám nem hatnak az ilyenek. Most is egyedül sétáltam, nehéz ruhámat a földön húztam, és a köpenyemet is magam után húztam, a csuklya részét a fejemre borítottam, utáltam az esőt, viszont dolgom volt a királlyal, aki kivételesen itt töltött pár napot. Kedvenc elfoglaltságaim közé tartozott a hatalomba való beleszólás, s nőként nem nagyon nézték jó szemmel, na nem mintha csak én csináltam volna. Attól az orosz nőtől elég sokat tanultam, eszméletlen jó volt, az ujjai köré csavarta az uralkodót igézés nélkül. A tárgyalásom sikeresnek is bizonyult, csak egy kisebb pénz összegre volt szüksége, tőlem megkapta, én pedig gazdagodtam egy újabb kúriával, és a hozzátartozó földről se feledkezzünk meg, több lábon kell állni ennyi az egész.
Lassan sétáltam hazafelé, közben nézelődtem, még a piacon is, ahol anyagokat vásároltam, és vitettem el a házamhoz, nem fogok cipekedni. Ahogy az embereket figyeltem, egy rég nem látott ismerőst pillantottam meg. Nem mondom, hogy hamar megtalált, de itt van. Egy sóhajjal levettem a súlyos köpenyt, majd a vállára terítettem.
- Még a végén elvisznek, mert csavargónak néznek, vagy tolvajnak. – pillantottam rá egy gúnyos mosollyal. Hogy a modorom változott volna? Nem, sokkal rosszabb lett.
- Gyere, kivételesen jó a kedvem, így még be is fogadlak. – söpörtem félre egy vizes tincset az arcomból, s elindultam, ha akar akkor követ, ha meg nem akkor ez van.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a damphire, I'll guard my people.
✤ Posztok száma : 158
✤ Regisztráció : 2014-03-19

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Welcome Back...   Mon Apr 07, 2014 8:49 pm

Közel 50 év, több ezernyi papír, vagy inkább százezer. Szinte mindent tudok már róla, csak a tartózkodási helyét nem. Túl sok idő telt el, mégsem tudtam elfelejteni azt a csókot. Teli volt szenvedéllyel, és titokzatossággal. Nem tudom eldönteni, hogy egyáltalán megéri-e keresni, hogy utána pofára essek, vagy pedig tényleg megéri, mert jó vége lesz. Az a csók nyitotta fel igazán a szememet, hogy nem vagyok semleges felé. Az első pillanattól kezdve nem volt az nekem, de ez világította meg az érzéseimet. Legalábbis próbálom ezt hinni.
Miután már minden egyes lap elfogyott, és semmi nem volt már előttem, így az agyamra kellett hagyatkoznom, átgondolnom miket is olvastam, és eszembe jutott. Ha valahova, hát a szülővárosába ment vissza. Én is ezt tenném, csak az igazából egy kis falu volt, mert olyan 800 év után már por és hamu sem maradt belőle. Amint ez eszembe jutott, lóháton indultam útnak, hónapokba telt mire elértem Párizsba, ahol pedig szintén nehéz feladat várt rám.. Hogy megtaláljam. Ha eddig eljutottam, itt már nem hátrálhatok meg. Megkérdeztem mindenkitől, hogy látták-e őt, szinte pontos leírást adtam róla, mivel nem tudtam elfelejteni az arcát, a testét, minden egyes porcikája beleégett az emlékezetembe. Sokan hülyének néztek, és inkább elküldtek valami bordélyházba, én meg naív módra mentem azokra a helyekre is. Szolgáltatást igénybe nem vettem, de a vezetőktől kérdezgettem. Sokan azért nem akartak segíteni nekem, mivel ugye más a szemem színe, és ez megijesztette kicsit őket. Nem is kicsit... Nem tudott mondjuk megállítani ez a sok csalódás a keresésben. Egyszer pedig azt gondoltam el, hogy leülök valami padra, és várok, hátha meglátom... Vártam órákig, és az idő sem épp nekem kedvezett, az eső zuhogott, én meg ott ültem, mint valami hajléktalan.
Back to top Go down
View user profile
Sponsored content

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Welcome Back...   

Back to top Go down
 

Welcome Back...

View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 1

 Similar topics

-
» Gerard Butler came back to Belgrade, but was not reported to any girl
» Crikey! Back issues
» "Look Back To Yesterday"
» The Way I See It: A Look Back at My Life on Little House
» Itachi is back!

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Whispers of the Night :: Különlegességek :: Rejtélyes múlt-