Nappali

Whispers of the Night


 
Üdvözöllek itt,
ahol az álmok valóra válnak!

Köszöntünk téged a Whispers of the Night szerepjátékos oldalon! Ez a világ telis-tele van lehetőséggel a számodra. Vágytál már arra, hogy a múltban játszhass, de közben a jövőt is felfedezhesd? Ha igen, jó helyen jársz. Természetesen ez nem kötelező, de a korszakok között vándorolhatsz a szabályok alapján. Elsajátíthatsz olyan tudást, amiből a múltban előnyt kovácsolsz magadnak. A sorsod a te kezedben van. Rajtad áll a döntés, hogy mégis melyik korszakba veted bele magad, és hogy milyen különleges lény bőrébe bújsz bele, hiszen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy rendkívül sok faj közül válogathatsz. Csak kukkants be a világleírásba és hagyd, hogy beszippantson ez a misztikus övezet, hogy a fajleírások magával ragadják a képzeleted, hiszen csak ez szabhat határt.
Ha kérdés merülne fel benned valamivel kapcsolatban, nyugodtan fordulj a vezetőség bármelyik tagjához, hiszen boldogan nyújtanak segítséget.



Oldal alapítása:
2013. november 4.



jelen vagyunk,
hogy színesebbé tegyük az oldalt!
In total there are 3 users online :: 0 Registered, 0 Hidden and 3 Guests

None

Most users ever online was 40 on Sun Oct 26, 2014 10:43 am
friss híreink,
egyenesen a nyomdából!

◭ Megújult a design, valamint az egész oldal, így érdemes áttanulmányozni az új Világleírást, a Fajleírást, illetve a Szabályzatot.

◭ Jelenleg nem áll fent semmilyen korlátozásunk.

◭ Most már Njk karaktereket is lehet kiírni, illetve alkotni.

◭ Frissült a keresem lista is, illetve ez a topik állandóan bővül, így érdemes nyomon követni

◭ Az avatar mérete nincs szabványhoz kötve, az oldal automatikusan átméretezi a képet.

◭ Továbbra sincsen megkötve a szószám, mert eddig erre nem volt szükség. Reméljük továbbra is ilyen szép reagok fogják tarkítani az oldalt.

◭ Minden kedves régi tagunknak köszönjük, hogy továbbra is velünk tartanak! Nélkületek mi se lennénk. Természetesen minden új tagot szeretettel várunk.

◭ A design Kenzy munkája, a leírásokat a Xavier, Leena, Kenzy, illetve Scarlett készítette. Az oldalon található képek google-ből származnak és azokat effekttel Kenzy látta el. Szeretnénk megkérni mindenkit, ha valami megtetszik, akkor kérd el és ne vidd el szó nélkül. Köszönjük! (:



Naplóbejegyzések
a tagok tollából...



bejegyezte:  Guest
Wed May 06, 2015 10:17 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Apr 12, 2015 4:30 pm



bejegyezte:  Mackenzy Leighton
Thu Mar 19, 2015 5:13 pm



bejegyezte:  Benjamin Mitchell
Sat Mar 14, 2015 11:32 am



bejegyezte:  Leila Monroe
Sat Mar 14, 2015 12:10 am



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 2:14 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 08, 2015 12:09 pm



bejegyezte:  Cairoshell Delancy
Sun Mar 01, 2015 1:30 pm



bejegyezte:  Guest
Sun Mar 01, 2015 10:23 am

Merry Christmas

Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Share | .
 

 Nappali

View previous topic View next topic Go down 
Go to page : 1, 2, 3  Next
AuthorMessage
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 23, 2014 8:52 pm

Lehet, hogy nem ismerjük egymást olyan régóta a valóságban, mégis én úgy érzem mintha már ezer éve tudnám, hogy ki ő. Ha valami, hát az biztos, hogy nagyon is szeretem őt. Őszintén örülök is, hogy akkoriban Katie olyan paranoiás volt, hogy meg akart öletni. Különben hol lennék? Valószínűleg ő vele, de akkor nem vett volna az életem egy fordulatot és valószínűleg nem is találkozok Destinyvel. A nevét mikor belegondoltam régebben egyfajta iróniaként gondoltam. Ő az én végzetem, ahogyan a neve is sugallja mindezt.
Türelmesen vártam a választ, mert feltételezésem akár helyes is lehet, ha azt válaszolja amit én szeretnék. Szeretnék biztosra menni, főleg miután elég nagy csapásként ért az is, hogy bejelentette: nem terhes. Miután kimondta azt amire vártam akkor valószínűleg a szemem is felcsillant a remény miatt. Talán mégis állapotos, csak az egyik teszt volt hibás. Az már biztos, hogy valamelyik az volt, de vajon melyik? Nem is számít, a tesztekben nem bízok többet. El fogunk menni egy orvoshoz, aki majd megmondja az igazat és a valót. Én is mikor vele vagyok akkor hangokat hallok, szóval nem tudom, hogy a közelében teljesen elvesztem az eszemet, vagy nem csak képzelődök.
- Nos, a holnapi nap folyamán majd elmegyünk akkor egy orvoshoz. - Mondtam neki mosolyogva, majd közelebb léptem hozzá. A legfelső gombot kigomboltam az ingemen, majd tekintetemet ráemeltem.
- Viszont… Hiányoztál nekem. Nagyon is. Így ez a nap a miénk lesz. De úgy érzem egy fürdő mind a kettőnkre ráférne. - Mondtam neki halkan és érzékien, majd pedig karomba vettem őt, és úgy indultam el vele a fürdőszobába.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Tue Nov 11, 2014 7:57 pm

To my love

✤ We can't run away from our past ✤

Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor fölöslegessé vállnak a szavak és a tettek néha többet mondanak. Talán ez a csend is ilyen volt, hiszen lehet, hogy nem hagyta el egyetlen szó egyikünk ajkát se, de az ölelése annál több mindenről beszélt. Pontosan azt kaptam, amire most a legnagyobb szükségem volt. Gyengéd, de ugyanakkor oltalmazó ölelésre. Már ebből is pontosan tudtam, hogy mellette tényleg biztonságban vagyok és megért, elfogad olyannak amilyen vagyok. Az ahogyan közel húzott magához és szorosan magához ölelt talán milliónyi szónál is többet mondott.
Figyeltem minden egyes mozdulatát és egy apró mosoly kíséretében hallgattam csendesen a szavaimat, miközben magam előtt összefontam a karomat. Nem mozdultam meg, majd a mondandója végére egyre szélesebb lett a mosolyom. Amikor már ő is állt, akkor közelebb léptem hozzá és boldog arccal néztem rá miközben beszélni kezdtem.
Aiden, soha nem kérném azt, hogy változz meg, mert pontosan olyannak szeretlek, amilyen vagy, a csipkelődéseiddel együtt és a többi dologgal együtt. És én is ugyanúgy érzek irántad, ahogyan te irántam és ezen semmi se fog változtatni. - mondom neki őszintén és viszonozom gyengéden apró csókját. Egy pillanatra meglepődtem azon, amit mondott, jobban mondva amit kérdezett. Egy darabig nem is szólaltam meg, hiszen mit tettem? Vettem egy másik tesztet. Nem mentem el, de úgy éreztem, hogy mivel boszorkánysággal se jutottam túlzottan előrébb, így a második teszt lehet az igazi. Bár az is igaz, hogy eléggé "labilis" volt az állapotom akkor is, amikor próbáltam a boszorkányok régi módszerét alkalmazni. Egy aprót az ajkamba haraptam, majd végül újra rápillantottam.
Utóbbit tettem, de miért? - vallom be neki őszintén, ami lehet nem éppen volt a legjobb ötlet. Mármint az, hogy csak egy újabb tetszett vettem és nem pedig orvoshoz mentem. Közben kíváncsian figyelem őt.

✤ Note: <3 ✤ Stay with me
©









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Tue Nov 11, 2014 6:01 pm

Tudom, hogy nem akarta Destiny azt, hogy rosszul érezzem magamat miatta. De nem tehetek róla, elvégre én engedtem neki, hogy beszéljen magáról mikor sejthettem volna, hogy nem éppen kellemes emlékek vannak a múltjából. És ki is derült az igazam…sajnos. Rossz volt hallgatni már amiket mond, ezért gondoltam is rá, hogy közbeszólok, de pont akkor hagyta abba ő is a mesélését. Kérhettem volna bocsánatot tőle ezerszer, kétezerszer, de jobbnak tartottam azt, hogyha nem fejezem ki mennyire fájt nekem is, hogy így kellett mesélnie magáról. Többet nem is fogok a múltjáról kérdezni, mert láthatólag nehezebben beszél az ilyen dolgokról. Megérthető mondjuk, mert az ilyeneket nehéz is elmesélni, mint hogy… hagyjuk, nehéz élete volt. De talán mellettem már rendeződni fog az élete. Én legalábbis azt szeretném.
Egy kis ideig csak csendben szorítottam őt magamhoz, mielőtt megszólaltam volna. Tudom, hogy mit érez mikor a karjaimat köré fonom és szorosan magamhoz ölelem, olyan mintha félnék attól, hogyha elengedem akkor onnan már nem lesz visszaút. A jelek amiket a teste mond, azok legalábbis az ilyen dolgokra hagynak következtetni. Na meg a szavai is. Elmosolyodtam mikor a szíve kihagyott egy-két ütemet, hisz még számomra is kissé hirtelen ötlet volt ez. De úgy gondolom így lesz a legjobb. Csókját még mindig ugyanazzal a lágy mosollyal viszonoztam, miközben a haját simogattam.
- Destiny, a csipkelődéseim és a hasonló dolgok amiket csinálok… Azokat csak a szeretetem kifejezésére használom, ezen pedig nem fogok változtatni. De tudod jól azt is, hogy szeretlek, és ha lehetne minden percemet veled tölteném. - Álltam fel miután ő is leszállt a kanapéról, és úgy fordultam szembe vele. Közelebb hajolva hozzá adtam neki egy újabb csókot, aztán újra a szemébe néztem.
- Viszont Destiny, meg kell kérdeznem valamit. Nőgyógyásznál voltál, vagy egy újabb tesztet vettél? - Kérdeztem tőle kissé reménykedve. Mindenesetre nincs semmi veszve ha előbbi, de utóbbinak örülnék, mert akkor van még esély arra is, hogy a második teszt tévedett…
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 09, 2014 9:03 pm

To my love

✤ We can't run away from our past ✤
Mosolyogva hallgattam a szavait és egy kisebb kuncogás is elhagyta az ajkaimat. Imádtam azt, ahogyan elő tudja adni néha a dolgokat, meg persze a válaszai se voltak soha hétköznapiak.
- Nem gondolod, hogy esetleg már most börtönbe "kerültél"?- kérdeztem tőle játékosan, majd egy kisebb habozás után folytattam. - Lehet, hogy az én bűverőm csapdájába, fogságába estél. - mondtam neki még mindig mosolyogva, majd pedig hamarosan már hozzábújva feküdtem félig rajta. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem meg őt, de hálás leszek mindig is azért, hogy azon a napon kiakart zsebelni. Fura dolog ilyenért hálát érezni, de én mégis az vagyok, hiszen ennek köszönhetően kezdődött el a mi kapcsolatunk. Nem volt eleinte könnyű, de már akkor képes volt mosolyt csalni az arcomra, pedig néha úgymond mérges voltam rá. De ennek ellenére ott ült a mosoly az ajkaim szélén, az arcomon. Gyengéden cirógatni kezdtem a mellkasát az ujjaimmal, majd amikor beszélni kezdtem, akkor szép lassan abbahagytam és próbáltam megőrizni a hangomat és elrejteni azt, hogy mennyire is nehéz róla beszélnem. Nem hibáztatom azért, hogy ő se gondolta volna, de talán most még jobban megértette, hogy miért nem akartam eddig róla beszélni, jobban mondva miért nem tudtam beszélni a múltamról. Éreztem erős ölelését, mire még jobban hozzá bújtam. Csendesen hallgattam őt, majd óvatosan rá pillantottam. Talán féltem attól, amit az arca fog mondani. Nem akartam, hogy az én múltbéli démonaim miatt ő is rosszul érezze magát.
- Tudom, hogy mellett senki se bánthat. A karjaid között mindig úgy érzem, minta minden démonomtól képes lenne megvédeni. - mondtam neki őszintén és még mindig kicsit halkan. Majd a mondandójának a vége eléggé meglepett és még a szívem is talán kihagyott egy-két ütemet. Jobban mondva nagyon is, mert nem gondoltam volna, hogy ezt fogja mondani. - Ha nap minden egyes percében hajlandó vagy elviselni, akkor örömmel költözöm ide, hozzád. - mondtam neki egy aprócska mosoly kíséretében, majd pedig megcsókoltam őt. Hálás voltam azért, hogy nem faggatott tovább,de talán így is túl sok rosszat mondtam el. Nem akartam neki fájdalmat okozni, de talán megtettem. Végül pedig lassan kibújtam a karjai közül és felültem, felálltam és mosolyogva pillantottam rá.
- Kérsz valamit? - kérdeztem tőle kedvesen, mert szomjas is voltam és úgy éreztem, hogy itt lenne az ideje ez zuhanyzásnak is.



✤ Note: <3 ✤ Stay with me
©









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 09, 2014 5:45 pm

- Imádom azt a kislányos zavart, szóval az sem lenne ellenemre.- Mondtam neki miközben végig a szemébe néztem. Nehéz volt visszafognom magamat a csók közben, főleg amiatt ahogyan csókolt engem. Egyben örülök is, hogy Katie elköltözött, mert így legalább nem kell ilyenek miatt aggódnunk, hogy valaki meglát minket. Bár engem nem zavarna, de Destiny valószínűleg olyan vörös lenne mint egy paradicsom. Bár akkor nem igazán volt vörös, mikor az előadóteremben csináltuk az egyetemen. Sőt, a második menetre még akkor is ő invitált meg engem. Azt is tudhatta, hogy azok miatt a hangok miatt valaki be fog nézni, hogy mégis mi történik itt, de ő csak egyre hangosabban folytatta.
- Ellenemre? A te gyönyörű tested? Ellenemre kéne, hogy legyen? Mert ha igen, akkor úgy érzem, hogy börtönben lenne a helyem eme bűntett miatt. - Mondtam neki mosolyogva, aztán hátamra dőlve húztam őt is magammal, és úgy hunytam le a szememet, miközben ő csendben hozzám bújt. Simogattam a karját, miközben a csend körülölelte az egész házat, egyedül a kettőnk szívdobogását hallottam. Legalábbis azt hallottam biztosra, viszont valami hang volt még amit beazonosítani nem igazán tudtam. De nem is akartam túlságosan, mert túl jó volt a jelenlegi helyzet. Röpke csókját ahogy tudtam viszonoztam, aztán mosolyogva pillantottam le rá, és csendben hallgattam őt. A mosoly lefagyott az arcomról viszont azok hallatán amiket mondott, amik történtek vele. Nem hittem volna, hogy ilyen élete volt előttem. Arra végképp nem számítottam, hogy abban a kastélyban lakott, amit én festettem le még anno réges-régen. Ha tudtam volna, hogy ő ott van, lehet megesett volna rajta a szívem, és segítek neki kijutni. Mert akkor még valamennyire én is emberi voltam. De én ott csak a szép, kissé hátborzongató tájat láttam egy hatalmas kastéllyal körülövezve. Egyre rosszabbul esett hallgatnom az egészet, majd pedig szorosan magamhoz öleltem őt mikor a hangja is elcsuklott.
- Semmi baj, ennek már vége van… Itt vagyok, mellettem sosem fog megtörténni veled még hasonló sem. Nem fogom engedni senkinek. Ezért is kérlek meg arra, hogy költözz ide. Hozzám. - Mondtam miközben egyik kezemmel magamhoz szorítottam, és másikkal pedig a haját simogattam.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 08, 2014 6:00 pm

To my love

✤ We can't run away from our past ✤

Egy aprót az ajkamba haraptam miközben hallgattam őt és nem értettem, hogy miért gondolja ezeket rólam, hiszen ennyire nem voltam különleges vagy másabb, mint a többi nő. Biztos vagyok abban, hogy bármelyik nőt megkaphatná, de neki én kellek. Ez a tény és azok a dolgok amiket mondott, illetve ahogyan mondta melegséggel töltötték el a szívemet. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer tényleg eljön az a pillanat, amikor "valaki" különlegesnek fog tartani, illetve hogy ennyire boldog leszek, mint most.
- Vigyázz, mert a végén megint zavarba hozol. - mondtam neki mosolyogva, hiszen a szavak embere is volt, nem csak a tettei. Képes volt akár egy-egy kisebb "beszéddel" is zavarba hozni. Viszonoztam a csókját szenvedélyesen és szerelemtől fűtve, majd pedig még mindig csukva voltak a szemeim miközben a homlokunk egymáshoz ért. Éreztem a kezét magam körül, majd talán egy kisebb csalódással figyeltem azt, ahogyan távolodni kezd, de azt hiszem ez volt az egyetlen módja annak, hogy megelőzzünk egy újabb mámorban úszó menetet. Éreztem a tekintetét magamon, de az én tekintetemet most a gombok vonzották magukra, majd amikor úgy gondoltam, hogy végeztem, akkor mosolyogva pillantottam rá. Amikor meghallottam a sóhaját, majd megláttam, hogy mire készül, akkor egy kisebb kuncogás hagyta el az ajkaimat.
Csak azt ne mond, hogy ellenedre volt az, amit láttál. - mondtam neki kicsit viccelődve, hiszen pontosan láttam azt, ahogyan még az utolsó pár gomb előtt még magába "itta" a látványát a dekoltázsomnak. Hozzábújtam, amikor magához ölelt és a fejem a mellkasán pihent, meg úgy nagy része a testemnek a testéhez simult valamilyen módon. Egy darabig csukott szemmel hallgattam szívének a megnyugtató ritmusát, illetve élveztem gyengéd simogatását. Nem bántam, hogy egy kis időre csend állt be, mert talán ez volt az a "jel" amire mindig is vártam, hogy erőt gyűjtsek és beszélni kezdjek. Amikor megszólalt, akkor felnéztem rá, majd bólintottam.
Tudom életem, de szeretném, ha tudnád. - mondtam neki gyengéden és egyre halkabban és a végén egy apró csókot leheltem az ajkaira. Végül pedig visszabújtam az ölelésében, a fejem újra a mellkasán pihent, mintha így könnyebb lenne szembenézni a múlt démonaival. Végül pedig szép lassan beszélni kezdtem. Nem túl hangosan, de biztos voltam abban, hogy hallja amit mondok.
1055-ben láttam meg a napvilágot. A szüleimet gyerek fejjel veszítettem el, s mai szóval élve a nagynénémhez kerültem, aki nem éppen kedvesen bánt velem. Végül szerzett nekem munkát abban a kastélyban... - egy pillanatra elcsuklott a hangom, hiszen láttam azt, ahogyan porrá ég, illetve azt is, ahogyan még Aiden festményén még épségen megvolt. Végül pedig folytattam, hiszen ezt szerettem volna, ha megtudja az igazat. Azt, hogy nem mindig voltam ilyen.... - ami a festményeden is szerepet. 15 évesen kerültem oda szolgálóként. Még az az élet is jobb volt ott, mint ami az azt megelőzőek a nagynénémnél. - nem akartam elmondani, hogy néha az utcán éltem és alig kaptam ételt, hiszen biztos voltam abban, ha egy pontig eljutok a történetben, akkor már az se lesz annyira számára szívmelengető. De mi lesz később? Ha elmondom neki, hogy utána miket tettem? Magam sem tudtam, de őszinte szerettem volna lenni vele. Azt szerettem volna, ha tudja, hogy nekem is van sötét énem. - Végül pedig a leánygyermek szolgálója lettem, akivel később barátnők lettünk. De 17 évesen én okoztam a vesztét és az egész kastély miattam veszett oda. Éppen a születésnapom lett volna, amikor is az úrfi meglátogatott este ... - s ekkor elcsuklott a hangom. Szükségem volt egy kis levegőre, vízre magam sem tudom, de hirtelen magam előtt láttam az arcát. Szinte meg se mozdultam Aiden karjai között, pedig legbelül éppen egy vihar tombolt..

✤ Note: <3 ✤ Stay with me
©









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 08, 2014 3:25 pm

Kifújva magamat pillantottam rá Destinyre, végigmérve minden apró porcikáját. Istenem, ez a test a gyengém. Elég egy pillantás, hogy tűzbe tudjon hozni engem, aztán a végkimenetel általában mindig ugyanaz. Viszont ahogy ő is mondta, nem zavarja, sőt nagyon is szereti mikor ezt csináljuk. Túl jó ember, hogy egy magamfajtának akar különböző féleképpen boldogságot szerezni. Meg minden pózban, de az más kérdés. Közelebb hajoltam hozzá, aztán egy apró puszit nyomtam az ajkaira.
- Kiegészíteném még annyival, hogy gyönyörű… - Simítottam a füle mögé a rakoncátlan hajtincseket, majd folytattam. -…Okos… - Majd pedig tarkójáig simítottam a kezemet. -…és gyengéd. - Fejeztem be végül, és úgy húztam közelebb magamhoz egy gyengéd, mégis hosszú csókra. A kezem utána még mindig ott pihent, és már csak a homlokunk ért egymáshoz. Olyan jól esett a közelsége, de őszintén úgy gondoltam, ha így fogunk maradni, akkor tényleg lesz még egy harmadik menet, amiben meg valószínűleg KO-val fog kivégezni. Végül erőt véve magamon, mélyen sóhajtottam, és a szobám felé indultam, hogy aztán a ruhákat kihozzam. Lefeküdtem a kanapémra, aztán figyeltem ahogy Destiny összegombolja az inget. Persze nem teljesen, ezért egy sóhaj hagyta el a torkomat megint, aztán felültem, és minden egyes gombot begomboltam. Persze előtte még magamba zártam a látványát, és egy csókot is adtam neki. Aztán visszafeküdtem, és őt is húztam magammal, hogy most se kelljen elengednem őt. Magamhoz ölelve simogattam a karját, és lehunyt szemmel élveztem a szerelmem közelségét. Nem értettem a hirtelen támadt csendet, de örülök, hogy végül megtörte. Lepillantottam rá, miközben egyik kezem azóta már a sűrű hajában ügyeskedett. Amilyen izzadtak voltunk, lehet jobb lett volna először egy fürdőt venni, aztán tiszta ruhákat felvenni. De úgy érzem, hogy akkor is külön kellett volna fürödnünk…
- Bogaram, nem fogok erőltetni semmit. Ha akarod elmondod, ha nem akkor nem. Én így is, úgy is szeretni foglak. - Mondtam egy féloldalas mosollyal rá nézve, majd egy puszit nyomtam a homlokára.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Mon Nov 03, 2014 11:52 pm


Aiden & Desty
▷ <3  ▷ Stay with me

Az élet szeszélyes és kiszámíthatatlan. Talán pontosan akkor sodor mellénk valakit, amikor legkevésbé gondolnánk, amikor már talán úgy érezzünk, hogy nincs remény és örökké egyedül maradunk és elveszünk az élet forgatagában. Ő is pontosan ilyen volt, akkor "toppant" be az életembe, amikor nem számítottam rá, azt is mondhatnám, hogy már úgymond egyáltalán nem akartam küzdeni a mocsár ellen, ami szép lassan készült elnyelni. Sok minden történt velünk, de talán a legfontosabb, hogy mind a ketten változtunk anélkül, hogy a másik fél kérte volna ezt. Egyszerűen vágytunk egymás társaságára és a másik sokat mondó pillantására. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen lesz az életem, de azt hiszem Aidennek sikerült fenekestül felforgatnia, de ezt egyáltalán nem bántam meg. Ő pontosan az a személy volt, aki képes volt akkor is mosolyt csalni az arcomra, amikor úgy éreztem, hogy a pokol sötét bugyraiba kerültem. Azt hiszem sokat köszönhetek neki, hiszen képes volt mindig kitartania mellettem és még annak ellenére is, hogy szinte a múltamról semmit se tudott. Pár hónapja, amikor megpillantottam őt, nem gondoltam volna, hogy végül ez fog velünk történni, de azt hiszem életem legjobb döntése az volt, amikor utána mentem. Még ha akkor nem is éppen a kedvességből tettem.
Egy kisebb kuncogás hagyta el az ajkaimat, amikor meghallottam a szavait, majd megráztam játékosan a fejemet. - Legalább elmondhatod, hogy egy angyalian ördögi teremtés végzet veled. - mondtam neki viccelődve és rákacsintottam. Figyeltem a ténykedését, majd pedig azt ahogyan eltűnik. Elmosolyodtam a gesztusán, majd pedig elvettem az inget tőle. - Köszönöm. - mondtam neki kedvesen, majd pedig belebújtam és a hajamat pedig kiszedtem alóla és kíváncsian figyeltem őt miközben szép lassan begomboltam egy bizonyos pontig a gombokat. Végül elhelyezkedtem a kanapén és a lábaim a lábain pihentek. Egy pillanatra oldalra pillantottam és elmerültem a gondolataimban. Nem tudom, hogy mennyi ideig volt csend, de végül megtörtem.
Azt hiszem itt lenne az ideje, hogy beszéljek a múltamról, magamról.... - mondtam neki komolyan és közben óvatosan rápillantottam. Fogalmam nem volt, hogy miként fog erre reagálni, de ha talán most nem hozom fel, akkor az is lehet, hogy még hónapok fognak úgy eltelni, hogy nem mesélek. Nem tudtam könnyen beszélni róla, de neki elszerettem volna mondani.









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Mon Nov 03, 2014 10:19 pm

Néhány hónap alatt elképesztő mennyire meg tud változni az életünk, ez így volt velem meg Destinyvel is. Nem gondoltam volna, hogy valaha fogok még így érezni valaki iránt. Kate után elvetettem minden reményt, hogy bárkivel is kapcsolatot létesítsek, és inkább lettem egy vérszomjas bérgyilkos. De végül az az eléggé érdekes találkozás is nagyon szépen alakult. Itt van Destiny mellettem, és már a baba vállaláson is gondolkozunk. Megváltoztatott engem bizonyos szinten, persze tudom, hogy nem akart, de ezeket a „döntéseket” én magam hoztam meg. Ma már ha nem hallom a hangját egy napig akkor az éjszaka aludni sem tudok, viszont mikor még először voltunk együtt, utána pedig nem hívtam majd egy hónapig. Csak akkor tudatosult bennem, hogy mennyire megbántottam és mennyire hiányzott, mikor újra megpillantottam azon a bálon. Abban a gyönyörű ruhában, amint közeledik felém… Aminek a vége egy… eléggé nagy pofon lett. Na olyat sem kaptam még senkitől, szúrtak már hasba, vágták már fel az artériákat a karomon, mégis talán ez volt a legigazságosabb mind közül.
Csendben lihegtem hátrahajtott fejjel, és lehunyt szemekkel, miközben próbáltam a normális légzésemet visszanyerni. Egyre mélyebb sóhajok hagyták el a torkomat miután már végeztünk, jobban mondva ő végzett ki engem… Zene füleimnek volt az, mikor meghallottam amint egy nyelés következtében végigfolyt a torkán az általa kikényszerített élvezetemnek a gyümölcse. A hallásom mit ne mondjak eléggé erős, a két énem miatt legfőképpen. Ez a két én, ez olyan furcsának hangzik… De mindegy is. Amint végre sikerült visszanyernem normális szívverésemet, Destinyre lepillantottam aki még mindig csak mosolygott rám.
- Úgy érzem, egyszer te fogod a végemet okozni. - Mondtam neki mosolyogva, aztán kezemet felé nyújtva segítettem fel a kanapéra. Lábam ujjával felkaptam a földön fekvő bokszeremet, és felemeltem magamhoz, majd fel is vettem. Bementem a hálóba, aztán farmerban, egy inggel tértem vissza, amit meghajolva nyújtottam át neki.
- Ha már a másikat… elszakítottam…téptem. - Mondtam mosolyogva, aztán a hátamra feküdtem a nagy kanapén, amin feküdve is elfértem egyedül még én is. Destinyt lábai az enyémen feküdtek, miközben én feküdtem, ő pedig ült.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Mon Nov 03, 2014 9:10 pm


Aiden & Desty
▷ <3  ▷ +18 ▷ Bocsi, gyenge lett bújikAll of me

Eleinte kicsit féltem attól, hogy esetleg úgy gondolja, hogy nem akarom őt közel engedni magamhoz, azért nem is beszélek a múltamról. Szerettem volna, ha mindent tud rólam, ha képes vagyok róla beszélni, de bármennyire is voltam kedves, segítőkész másokkal szemben, illetve amennyire szívesen hallgattam meg másokat, pontosan úgyannyira volt nehéz beszélnem a múltamról. Nem tudnám pontosan megmondani, hogy miért. Talán azért, mert sokáig úgy éltem, hogy nem igazán érdekel másokat az, hogy mi történt velem vagy éppenséggel mi van velem és talán ez volt a legfurább az egészben, hogy végre úgy éreztem, hogy nem vagyok levegő és tényleg valakinek igazán fontos vagyok. De leginkább annak örültem, hogy csak kérdeznem kellett és kaptam válaszokat. Szép lassan megértettem, hogy mi tette ilyenné és miért olyan amilyen. Jobban miként vált azzá a személyé, akibe beleszerettem és minden egyes nappal még inkább beleszeretek.
Nem tudnám megmondani, hogy a régi vagy a mostani szemei tetszettek-e jobban, vagyis inkább melyik tudott jobban megbabonázni. Talán mind a kettő ugyanannyira, hiszen mind a kettő hozzátartozott és egyszerűen egy pillanatra se fordult meg a fejemben az, hogy tegyek az ellen, amivé változott a szemének a színe. Eleinte talán kicsit tényleg szokatlan volt, de pontosan ugyanúgy képes volt megbabonázni, mint a korábbi szempár. Egyszerűen vannak olyan dolgok, amikre nincsenek szavak, mert érezni kell őket és ez is ilyen volt. Éreztem, ahogyan az ujjai, a keze a hajamban "kalandozik", de egyáltalán nem bántam, illetve még egy-két gyengéd simogatást is éreztem. Ajkaimmal újra ás újra birtokba vettem őt lent, majd pedig nyelvemmel is úgymond "megízleltem" őt és kényeztetni kezdtem. Majd pedig nem sokára meghallom a sóhaját és tudom, hogy már nem sok kell ahhoz, hogy átbillenjen azon a bizonyos pontom. Nem sokkal később pedig újra megízlelem élvezete gyümölcsét. Egy darabig még én is hevesen veszem a levegőt és próbálom a szívem normális ritmusát visszanyerni, hiszen azért rám is van egy kisebb hatása annak, ami történt és legbelül örülök annak, hogy újra sikerült neki ilyen téren is örömet okoznom így. Majd egy kisebb idő után rápillantok és egy mosoly jelenik meg az arcomon ahogyan figyelem őt és azt, ahogyan még mindig kicsit szét van esve...









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Mon Nov 03, 2014 3:26 pm

+18

Nem szerettem volna túlságosan elsietni a dolgokat ilyen szinten sem. Tiszteletben tartom, hogy volt neki is saját élete, legyen az boldog, vagy kevésbé. Persze, szeretném tudni mi tette ilyenné mint most, de eszem ágában sincs faggatózni, ezáltal feltépve a múlt sebeit. Majd elmondja, ha akarja, ha nem azt is megértem. Bár ha bizalomhiányban szenved irántam akkor az már messze rossz, mivel egy kapcsolatban pont ez lenne a fő, a bizalom. Na meg a feltétel nélküli szeretet, de ezt úgy érzem már megadtuk egymásnak. Néha pedig túlságosan is. Rólam már tud elég sok mindent, de lényegében azért is, mert a múltamból sok mindent megőriztem, ő neki pedig csak rá kellett kérdezni egy-egy dologra, és szívesen válaszoltam neki. De úgy érzem, ebből már régen össze tudott kerekíteni egy történetet, hogy milyen is voltam akkoriban, a régi időkben, mi tett ilyenné, stb…
Őszintén szólva nem tudom, hogy Destiny-t miért nem ijesztették meg a szemeim. Még én is kissé elkezdtem úgymond félni, hogy mi történik velem, pont mikor végre egyenesbe áll az életem. Nem volt akkora nagy változás mondjuk, mivel eléggé fokozatosan láttam csak. Ellenben Destiny-vel akivel nem is találkoztam jó ideig, eleinte meg még csak kicsit látszott. Aztán mikor meglátta, vártam, hogy ijedtében fog ott hagyni, vagy próbál tenni ellene valamit. De örültem, hogy nem tett semmit, egyszerűen csak abba a részembe is beleszeretett. Kezem bele túrt a dús hajába, és kicsit talán eleinte még simogattam is, de aztán amint egyre intenzívebbé vált a kényeztetése, akkor nem tudtam ilyennel foglalkozni. Intenzív érzés volt, mikor a nyelvével is el kezdett kényeztetni, de az igazán felemelő érzés csak az volt, mikor a kezét is párosította az élvezethez. Már én is úgymond kapkodtam a levegőt, mert egyszerűen megőrjített a játékával. A szemem nem vettem le róla eddig, de mikor már éreztem, hogy a testem megadja magát akkor egy sóhajjal együtt hajtottam hátra a fejemet, mire testem megfeszült a kényeztetésétől, és teljesen elengedtem magamat a szájában. Utána pedig próbáltam mélyebb levegővételekkel visszanyerni a légzésemet.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 10:55 pm


Aiden & Desty
▷ <3  ▷ +18 ▷ All of me

Egyre inkább kezdtem úgy érezni, hogy szeretnék mesélni neki a múltamról. Én szinte már mindent tudtam róla, még talán olyat is, amiről ő se tudott egy darabig. Azt is mondhatnám, hogy együtt jöttünk rá véletlenül a dolgokra. És azért is hálás voltam, hogy nem faggat, hanem engedi azt, hogy szép lassan mondjam el neki, de mondjuk így se meséltem szinte semmit se. Talán itt lenne az ideje, hogy elmondjam. Majd talán most este mesélni fogok, de ez attól is függ, hogy miként alakulnak most még a dolgok. Sok minden történt már velünk és szerintem igazán úgy tudja elfogadni azt, aki vagyok, ha tudja a múltamat is. Tudja azt, hogy mi tett ilyenné és miért élem meg talán másképpen akár ezek az együtt töltött időket is, mint más nők. Mondjuk fogalmam sincs, hogy ők miként élik meg, de szerintem Aiden tudna mesélni, de engem meg nem érdekel. Számomra az a fontos, hogy Ő boldog legyen és én lehessek az, aki miatt boldog. Bármire képes lennék azért, hogy őt boldognak lássam, hiszen szeretem és számomra jelenleg ő a legfontosabb személy az életemben.
Figyeltem őt és nem mozdultam meg, hiszen a szemeivel szinte csak úgy falt, vagy nem is tudom mi lenne a legmegfelelőbb szó rá, de egyszerűen az egész testem beleborzongott. Nem tudom, hogy miként képes erre, hogy egy pillantással is elkezd úgymond a vérem forrni és minden egyes porcikája többet és többet akar belőle, mintha soha nem lenne elég belőle. Teljesen elrabolta a szívemet és behálózta az egész lényemet. Nem igazán láttam az arcát, de biztos voltam abban, hogy valószínűleg nagyon is élvezi, hiszen ha tekintete számomra nem igen árulta el, akkor más testrésze nagyon is. Nem sokkal később pedig meg is éreztem, amint a keze a tarkómra siklott. Egyáltalán nem zavart, hiszen pontosan tudtam, hogy előbb vagy utóbb oda fog vándorolni a keze. Egy ideig még az ajkaimmal, a számmal kényeztettem, majd pedig egyre inkább kezdtem "bevetni" a nyelvemet, hogy még több örömet tudjak neki ilyen téren is okozni. Majd pedig az ujjaimmal is besegítettem, hogy fokozzam a dolgot. Egyre jobban éreztem a kényeztetésemnek a hatását, amire egy aprócska mosoly jelent meg egy pillanatra az arcomon, majd még inkább próbáltam kényeztetni, hogy még több örömet okozzak neki.









Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 10:29 pm

+18

Rájöttem, hogy Destinyről igazából nem tudok még semmit. A múltjáról legalábbis. Sokszor akartam már rákérdezni, de mindig úgy voltam vele, hogy ha ő nem mondja, akkor biztosan fájó pont lehetett neki az a korszak. Én meg nem szeretnék fájdalmat okozni neki. Én úgy ahogy meséltem neki az életemről, de egy bérgyilkosnak nem éppen túl változatos életformája van. Megkapok egy megbízást, kérek egy-két hetet, és semmi nyom nélkül elintézem a kiválasztott személyt, mindössze csak néhány száz…ezer dollárért. Ez így volt velem már jó néhány száz éve, míg meg nem születtek az unokahúgaim, de akkor is 5 év múlva már ugyanúgy öltem sorra az embereket. Elvégre elválasztottak tőlük, emlékeim róluk nem voltak, a dolog meg nem hatott meg nagyon túlságosan. Külsőm úgy sem változik szinte semmit, így az sem tűnt fel, hogy más időt írunk, vagy hogy eltelt már x év.
Sosem titkoltam el előtte, hogy milyen hatással van rám, meg eléggé nehéz is lett volna. Ennyiben a férfi lét úgymond „rossz”, mivel ilyen apró dolgokat még teljesen felöltözve is lehet látni. Egy nőnek viszont nem lehet látni, ha izgalomba jön. Persze ha van rajta nadrág, csak akkor… Amint le-le pillantottam egyszer-kétszer és vissza Destinyre elmosolyodtam a kislányos zavarán, nem értem hogyan tudom még mindig ezt kihozni belőle egy-egy nézéssel, vagy néha érintéssel. Nem mintha zavarna, mert aranyosnak találom, mikor ilyen. És igen, egy pólóm bánta ezt az egész dolgot, de úgy érzem teljesen megérte. Meg lényegében boszorkány is vagyok, tehát bármikor meg lehet azt is javítani, elég csak egy egyszerű igét elmondanom. Mikor a mellkasomat végig csókolta, és elért a férfiasságomhoz, akkor elmosolyodtam, mert már régóta vártam ezt. Amint elkezdte ajkaival kényeztetne, hátravetettem egy pillanatra a fejemet, aztán vissza pillantottam rá. Ennél jobb látvány nem is létezik szinte, a szememet meg nem akartam levenni róla. Kezem pedig hamar le is csúszott a tarkójára, és úgy figyeltem tovább amint kényeztet. A szívverésem viszont rendesen felerősödött mióta szájával kényeztet engem.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 6:54 pm


Aiden & Desty
▷ <3  ▷ +18 ▷ All of me
Az emberek mindig azt mondják, hogy a mosolya, a nevetése vagy hasonló dolgok fogták meg őt a párjában és szép lassan így kezdődött minden, de én nem tudnék egyet választani. Azt mondanám, hogy engem azzal fogott meg, hogy önmagát adta és megmutatta azt, hogy milyen is az igazi énje, amibe beletartozott a nevetése, a mosolya, a boldogsága, az amikor úgy viselkedett, mint egy durcás kisfiú, illetve akkor is ugyanannyira szerettem, amikor esetleg rossz kedve, hangulata volt. Ilyenkor bármit képes voltam azért elkövetni, hogy jobb kedvre derítsem, meg persze ilyenkor újra és újra megjelent az aggódó énem, de ez szerintem egyáltalán nem meglepő. Meg ilyenkor ő is pontosan tudta, hogy ha csak beszélni szeretne, akkor én mindig itt leszek és szívesen segítek, illetve ha tudok, akkor segítek is neki.
Én mindig csak a régi dolgokra tudtam alapozni ilyen téren, hogy vajon mennyire kergethetem őt az őrületbe, hiszen vele ellentétben én nem igazán hallottam az ő szívverését ilyenkor, de nem panaszkodom, hiszen így is pontosan tudtam azt, hogy mikor éppen mennyire sikerült megőrjítenem. Most is tisztában voltam vele, de még inkább örömet szerettem volna okozni neki. Éreztem a tekintetét, amint arra a bizonyos pontra siklik újra és újra. Hiába is próbáltam leplezni a zavaromat, újra sikerült neki kicsit zavarba hoznia, majd hamarosan pedig a kezemmel vettem birtokba a férfiasságát és ott kezdtem el kényeztetni őt. Elkezdtem mozgatni az ujjaimat körülötte,majd pedig le és fel a kezemet. Viszonoztam minden egyes csókját, de éreztem, hogy mennyire nehéz úgymond erre is koncentrálnia. Nem gondoltam volna azt, hogy még mindig képes vagyok egy-egy gyengéd érintéssel ennyire az őrületbe kergetni őt. Majd amikor hangos reccsenéssel megadta magát a pólója, akkor egy kisebb kuncogás hagyta el az ajkaimat, mert nem gondoltam volna, hogy inkább eltépi a saját pólóját, csak hogy nehogy elengedjem őt. Ajkaimmal végül elindultam az állán át a nyakára és egy apró mosoly jelent meg az arcomon, amikor kicsit oldalra billentette a fejét. A kezeimmel továbbra is kényeztettem őt, hiszen a sóhajai egyre jobban biztattak, hogy ne hagyjam abba. Végül pedig elindultam lefelé az ajkaimmal, hogy "megízleljem" őt ott lent és még nagyobb örömet okozzak neki.








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 6:00 pm

+18

Nem is tudom mit szerettem Destinyben a legjobban… A jó kedvét, amivel engem is fel tud vidítani, bármi is bántson, mardosson engem? A humorát, amire válaszokat adva ő is csak mosolyog? Esetleg azt, mikor olyan felém mintha egy tizenhat éves lány lenne, aki szerelmes az első barátjába? Vagy szimplán csak azt, ahogy rám mosolyog mikor meglát? Úgy érzem, nem kell ezek közül választanom, mert minden egyes apró részét szeretem, ezáltal lesz az én szememben ő a legtökéletesebb nő a világon. Mondhatja azt, hogy nem egy csoda, de számomra az. Csak rövid ideje ismerem, mégis most vagyok csak igazán boldog, mikor a nyakamba karol, vagy a hajamba túr egy-egy gyengéd csók közben.
Ha tagadni akartam se tudtam volna, hogy mennyire kívánom őt, de ez nem csak most van, hanem a nap minden pillanatában, mikor a közelemben van. Néha még akkor is ha nincs. Alig vártam már, hogy újra megérintsem odalent, de már az is elég volt, ahogy az ölemben ült a derekáig általam felhajtott pólómban. Így csak elég volt lepillantanom, hogy láthassam legfőbb örömének forrását, ahol nem is olyan régen még a kezem pihent. Nem is egyszer néztem le oda, talán emiatt is voltam már annyira felizgulva.
- Örülök, hogy így go…. - Befejezni sem tudtam volna a mondatomat, mert megéreztem, amint férfiasságom közé fonódnak az ujjai, és elkezdi fel-le mozgatni a kezét. A csókját viszonoztam, de kissé nehéz volt, miközben kezével odalent megőrjített. A kezeim pedig szó szoros értelmében leszakították róla a pólót, mert nem szerettem volna, ha emiatt kellene elengednie engem. Aztán újra elém tárult tökéletes teste, és még közelebb húztam magamhoz, miközben néztem a tevékenységét a kezével. Már a látvány, hogy ezt csinálja, az is rendesen izgalomba hozott engem. Megéreztem gyengéd csókjait a nyakamon, kissé félrehajtott fejjel hagytam érvényesülni őt, miközben egyre több sóhaj szaladt fel a torkomon.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 2:12 pm


Aiden & Desty
cuki  ▷ All of me

Régóta éltem már és magam sem tudtam, hogy miért élek már ennyi ideje. Nem kerestem már régóta úgymond a bajt, de attól még ennek ellenére is sikerült néha eléggé necces helyzetbe kerülnöm. Talán még a mai napig se értem azt, hogy miért adatott meg nekem ennyire hosszú élet. Talán azért, hogy megtaláljam tőt és mind a kettőnk élete fenekestül felforduljon? Talán, bár az is igaz, hogy ő talált meg engem, nem pedig én őt. Bár ez már tényleg részlet kérdése csak, s sokkla inkább az a fontos, hogy újra úgy éreztem, hogy van miért élnem. Nem csak úgy vagyok a nagyvilágban, hanem van kiért mindennap felkelnem.
Jó érzés volt, hogy még ennyi idő után is képes vagyok pontosan annyira lázba hozni őt, mint amennyire ő képes engem. Egyszerűen minden egyes apró darankája a testemnek reagált minden egyes érintésére, a közelségére. Elég volt csak az a tudat, hogy most nincs is semmi rajta és hogy mennyire kíván, s máris ott lent újra és újra görcsebe rándult a legérzékenyebb pontom. Mondhatni minden egyes másodperc elteltével egyre jobban kívántam őt. Mosolyogva figyeltem őt és még egy kicsit meg is emelkedtem, amikor elkezdett mozgolódni. Sejtettem, hogy miért teheti, de mindennek el jön a maga ideje. Nem rohanunk sehova se. Elmosolyodtam, amikor hallottam a szavait és a szemeim biztosan csak úgy csillogni kezdtek a boldogságtól, de nem akarom tagadni, hogy miként érzek iránta és mennyire képes boldoggá tenni egy-egy szóval.
Én is szeretlek! - mondtam neki suttogva, majd picit közelebb hajoltam hozzá, de még mindig a szemeit figyeltem, azokat a pirosan izzó, de ugyanakkor babonázó szempárt, amivel olyan, mintha képes lenne magához láncolni. - Csakis neked köszönhetően lehet maximum csoda, de nem vagyok az. Örökké hálás leszek azért a sorsnak, hogy találkoztunk, mert neked köszönhetően úgy érzem, hogy újra élek és igazán boldog vagyok. - mondtam neki őszintén, majd pedig az ujjammal az álla alányúltam, felemeltem a fejét és egy apró és rövid csókot leheltem az ajkára. Éreztem kezeinek a gyengéd simogatását a combjaimon, majd azt ahogyan néha-néha belemarkolt. A kezeimmel pedig újra ott lent kezdtem el kényeztetni őt.








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 10:32 am

Nagyon furcsa, hogy végre valaki aggódik értem, így az idézőjeles „küldetéseimre” sem úgy megyek, hogy nem érdekel a végeredmény, vagy ő vagy én halok meg, nem fog számítani. De így már kezdek rájönni, hogy van az életemnek végre célja, ezért sem megyek már olyan sok bevetésre, mert tudom, hogy Destiny már akkor is aggódik, hogyha csak nem láthat engem. Nem tudtam, hogy ilyen jó érzés lesz, amint valaki aggódni fog értem, de egy évezred után végre ezt is megélhettem. Azzal a nővel, akivel az életemet akarom eltölteni, legyen akármilyen hosszú is az… Vagy rövid, legalább úgy halok meg, hogy teljes volt az életem. Valakit szerethettem, aki ugyanúgy viszont szeretem engem, talán még jobban is. Ezt az egymás felé mutatott tettek, szavak is bizonyítani tudják. Végre úgy érzem hosszú idő után, hogy élek, és boldog vagyok…
Meglepettsége kiült az arcára mikor felsóhajtottam, de ahogy rá az én, úgy énrám az ő érintései vannak hatalmas hatással. Főleg mikor ilyen érzékeny ponton érint meg ilyen gyengéden, finoman. Oké, hogy csak most fejeztük be az előző adagunkat, máris sikerült szimplán csak egy érintésével, és a közelségével lázba hoznia. Na meg a tudat által, hogy attól a ruhadarabtól olyan egyszerűen meg tudok szabadulni. Már attól elkezdtem odalent megkeményedni, hogy az ujjaim az ő legérzékenyebb pontján pihentek, de az érintése csak erre is rátett még egy lapáttal. Miután az elég hosszasan elnyúló csókunk véget ért, egy apró ideig mozgolódtam, mert így is annyira vágytam már az érintésére, de végül meg is szólaltam.
- Szeretlek! Nem is tudom, hogyan élhettem eddig egy olyan csoda nélkül, mint te. - Mondtam neki szinte suttogva, mert arcunk azóta sem távolodott túlságosan el egymástól. Kezeim eközben még mindig a combján voltak, ahol simogatások mellett néha bele is markoltam egyszer-egyszer.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 2:15 am


Aiden & Desty
cuki  ▷ All of me

Lehet, hogy amiatt tudtam elfogadni azt, amit csinál, mert én is régen éltem úgy. Bár ez szerintem badarság, hiszen saját magamat teljes mértékben megvetettem az ilyen tetteimért, de őt nem. Egyszerűen csak féltettem, de mindennek ellenére ugyanúgy szeretettem. Sőt talán minden egyes nappal egyre jobban beleszerettem, ha ez egyáltalán lehetséges. Egyszerűen csak féltem attól, hogy esetleg egyik nap nem lesz szerencséje, nem fog sikerülni neki és ilyenkor mindig a félelemtől és az aggódástól görcsbe rándult a gyomrom. Általában ilyenkor nem is bírtam aludni. Olvastam, filmet néztem és közben őt vártam. Nagyon ritka volt az, amikor ilyenkor békésen tudtam aludni, amíg távolt volt. De azt hiszem ilyen a szerelem, hogy féltjük a másikat és aggódunk érte mindennél jobban... bár az se kizárt, hogy lehet én voltam túl aggódó, de a munkáját tekintve szerintem érthető.
Éreztem a perzselő tekintetét magamon, illetve a mosolyát is láttam az arcán. Biztos voltam abban, hogy pontosan tudja, mennyire nehéz lehet eltekinteni attól, hogy az egyik kezének az ujjai éppen hol találhatóak meg, de szerencsére nem csinált semmi olyat, amivel "úgymond" el tudott volna téríteni attól, amit éppen csináltam. Fogalmam nem volt arról, hogy mennyire lehet neki nehéz az, hogy ne reagáljon az érintéseimre és csendben üljön, de valószínűleg neki ez még mindig könnyebben ment, mint ha fordítva történtek volna a dolgok. Elmosolyodtam, amikor meghallottam a sóhaját és talán picit meg is lepődtem. Nem gondoltam volna, hogy egy aprócska érintéssel képes vagyok ezt elérni nála, de természetesen örültem ennek. Majd amikor megéreztem ujjainak gyengéd és izgató érintését, akkor egy kisebb sóhaj szakadt fel a torkomból.
A szavait hallva egy kisebb nevetés, kuncogás szerű hang hagyta el az ajkaimat, de mielőtt bármit is mondhattam volna, ajkai az ajkamra tapadtak, majd pedig a nyelve utat tört magának és a nyelvünk vad táncba kezdett. Viszonoztam a csókját szenvedélyesen és úgy, mint aki soha nem lenne képes betelni vele. A kezeim az arcára siklottak és mondhatni a két kezem közé fogtam az arcát és úgy csókoltam őt, miközben pontosan tudtam, hogy milyen hatást is érhettem el nála, de most nem érdekelt. Ebben a csók azt hiszem minden kimondatlan szó benne volt, benne volt az egymás utáni vágy, a szenvedély és minden olyan dolog, amiket nem tudtunk volna szavakkal kifejezni.








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sun Nov 02, 2014 12:40 am

Vicces belegondolni, hogy honnan indultunk, és hol járunk most. Örülök, hogy pont akkor, pont ő volt az, akit ki akartam zsebelni. Mára már a gyereken gondolkozunk, akkor meg épp hogy nem öltük meg egymást. Vagyis legalábbis ő, mert akkor láttam benne a gyilkolási vágyat, de ez a stílusomnak volt köszönhető már akkor is. Végül ebbe a stílusba szeretett bele. Rendesen meg is változtatott engem Destiny, mert ilyen gondolataim már nincsenek, hogy valakit is ki zsebeljek, vagy hasonló. A „függőségemen” nem tudok segíteni, de lehet ez is csak idők kérdése lesz. Már így is kiderült, hogy ha valaki, ő nagy benyomást tud tenni rám.
Nos, igen… A tetteim elárultak mindent, mikor olyan intenzíven faltam őt odalent. Nem értettem, most mit akadékoskodik, hogy akarom-e vagy sem. Ha nem akarnám, akkor valószínűleg abba hagytam volna. Bár talán elég lett volna csendben maradnom, mosolyognom, és folytatnom a ténykedésemet. Abból is tökéletesen megértett volna mindent. A kezeim ugyanúgy ott pihentek a legérzékenyebb pontján, látszólag próbálta ignorálni, de éreztem odalent, hogy ez nem igazán sikerül neki. Csendben hallgattam, és odafigyeltem minden szavára, minden mozdulatára. Elmosolyodtam mikor ujját végighúzta az ajkamon, míg a másikkal meg a mellkasomat járta be. Mikor elért oda a keze, egy jóleső sóhaj szökött fel a torkomon, miközben rá mosolyogtam, és a szemeimet sem vettem le róla. A kezeim közben azt a bizonyos pontot végigsimították kellő ügyességgel, majd a combjára vándorolt vissza, és ott simogattam őt tovább lassan.
- Ó, csak fogd be és csókolj meg! - Mondtam egy kisebb kuncogás után, aztán nyelveink máris észveszejtő táncba kezdtek, miközben odalenti érintése is újra megtette a hatását. De őszintén most nem ezzel foglalkoztam, sokkal inkább erre a csókra figyeltem.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 01, 2014 9:18 pm


Aiden & Desty
cuki  ▷ All of me

Emlékszem az első találkozásunkra, de akkor még a legmerészebb álmaimban se gondoltam volna azt, hogy így fogok érezni a közelében, illetve iránta. Nem nagyon hittem abban, hogy tényleg lehet olyan, hogy egy pillantásból a másik fél tudja azt, hogy mire is vágyok vagy esetleg mit gondolok, de amióta Aiden-nel találkoztam többek között ezt is megcáfolta. Nincs szükségünk mindig szavakhoz ahhoz, hogy tudjuk a másik mire vágyik. Elég csak a másikra pillantani és máris tudjuk. Olyan, mintha ezer éve együtt lennék, pedig még csak pár hónapja. Régóta élünk, még is még csak mostanában találkoztunk. Mindig azt mondják, hogy a jó dolgokra érdemes várni és azt hiszem igazuk is van ebben az embereknek. Vannak olyan dolgok, személyek, akikre megéri várni.
Eleinte egyszerre rémisztett meg és töltött el boldogsággal azok az érzések, amit a közelében éreztem, vagy ahogyan a testem reagált akár a legkisebb érintésére, hiszen egészen eddig soha nem történt ilyen. Nem történt még olyan, hogy valaki ekkora hatással legyen rám. De mára csakis boldogsággal tölt el, meg persze a többi velejáró dologgal.
Tagadhatnád, de fölösleges lenne, hiszen a tetteid elárultak édesem. - mondtam neki egy kisebb kuncogás kíséretében és mosolyogva figyeltem őt. Majd amikor a kezeimmel megállítottam a kezeit, akkor láttam rajta, hogy nem érti mi történhetett és talán tényleg egy kicsit hirtelen cselekedtem, de nem voltam abban biztos, hogy ha tovább várok, akkor is képes lennék neki esélyt adni arra, hogy megálljon, meggondolja magát. Miközben lassan és halkan beszéltem őt figyeltem végig.
Elmosolyodtam a válaszán, majd azon is, ahogyan lecsukott szemmel hagyta, hogy újra és újra végig simítsak a testén. Majd amikor a keze a két lábam közé vándorolt, akkor abban a pillanatban szinte a tekintetünk találkozott és abban a másodpercben újra egy fura, de jól eső bizsergés járta át az egész lényemet. Egy pillanat erejéig újra az ajkamba haraptam, ahogyan az ujjai nem mozdultak meg, hanem ott lent megpihentek....
Nem, nem szeretném, hogy legyen visszaút, de attól még esélyt adhatok rá. Illetve miért akarnám, hogy legyen visszaút? - kérdeztem úgy, mintha a keze nem is ott lent "pihenne". Nehéz volt így beszélni, de próbáltam összeszedni magamat, mert nem hiszem el, hogy még mindig ilyen hatással tud rám lenni. Persze ezt egyáltalán nem bánom. - Hiszen pontosan tudod, hogy mennyire vágyom az ajkaid érintésére. - s közben a mutatóujjamat gyengéden végig húztam az ajkain. - Azt is tudod, hogy mennyire szeretem azt, amikor testünk szinte "összeolvad"..... - s közben az ujjam "végigszaladt" a mellkasán, majd pedig a másik, a szabad kezét felemeltem és a tenyerét és az ujjait érintettem meg miközben újra beszélni kezdtem. - Szeretem érezni, ahogyan hozzám érsz ezzel a hatalmas, erős és férfias kezeddel, amivel azokat a gyengéd és érzéki érintésekkel jutalmazol meg. - majd pedig mélyen a szemébe néztem. Egy picit megmozdultam és az ujjam tovább siklott lefelé a testén egészen odáig. - S szeretem érezni azt, ahogyan bennem vagy és megajándékozol az élvezeted „gyümölcsével"... - mondtam neki egyre halkabban, de egy pillanatra se vettem volna le róla a tekintetemet. Ez mind igaz volt és még oly sok minden, amikre szavakat nehéz találni. Egyszerűen olyan érzések fogtak el amikor vele voltam, amikre igazából nem nagyon léteztek megfelelő szavak. Egyszerűen érezni kell ezeket, mert megpróbálhatjuk elmondani, de teljesen soha nem fogjuk tudni...








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 01, 2014 7:00 pm

Mondják az emberek, hogy egy nő akkor a legszebb ha őszinte szívéből mosolyog. Én is mindig ezt érzem, amint meglátom , hogy egy fél mosollyal az arcán az alsó ajkába harap, aztán felpillant rám. Azoktól a nézésektől néha már el tudnék olvadni, néha pedig még ebbe is sikerül erotikát belevinni, egyszerűen csak a szemét kell figyelmesen figyelnem, és az mindent elmond. Néha elég egy pillantás, hogy mindent elmondjon, néha pedig egy szó elég ehhez. Főleg köztünk, mert ott van az az egy bizonyos szó, amit szeretünk hangoztatni. Egyszerű, de mégis ha a másiktól meghalljuk, akkor mindig ki tud hagyni egy-egy ütemet a szívünk, de az örömtől.
Lágyan elmosolyodtam, hogy már csak attól is megváltozott az egész testtartása, hogy elkezdem cirógatni a combját. Nem hittem volna, hogy valakit ennyire fogok szeretni mint őt, teszek bármit, mondok bármit, mind hatással van rá valahogyan.
- Nem tagadom, ízletes vagy. - „Vágtam” is vissza neki egyből, a csókját pedig ugyanolyan szenvedéllyel viszonoztam mint amilyennel ő adta. A kezeim eközben még mindig a combján futották le a megszokott köröket, majd hirtelen elkapta a kezemet. Meglepődve néztem rá, mert nem értettem most mit tettem. Nem akartam a szavába vágni, így csendben vártam, hogy befejezze a mondatot.
- Ez minden vágyam. - Mondtam neki mosolyogva, miközben az összes érintését csendben, lehunyt szemmel élveztem. Olyasmi ez, mint mikor először járta körbe a testemet a kezével, talán még annál is intenzívebb. Aztán lassan kinyitottam a szememet, és felpillantottam rá, kezeim pedig a combjáról a két lába közé vándoroltak, ahol újonnan érezhettem a kellemes nedvességet.
- Úgy érzem, te nem is akarod, hogy legyen visszaút. - Mondtam neki egy mosollyal, majd pedig egy apró csókot loptam tőle. Kezeim viszont ugyanúgy ott maradtak a helyükön, mintha csak melegíteni akarnám azokat ott.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 01, 2014 5:50 pm


Aiden & Desty
cuki   ▷ All of me

Amikor megláttam a mosolyát, már akkor tudtam, hogy minden színlelés hiába volt, mert pontosan tudja azt, hogy képes volt azzal az egy mondattal kicsit zavarba hoznia. Más részről meg igazán vicces volt, ahogyan próbált utánozni, bár azért azt még gyakorolnia kellene, hogy vissza tudja adni olyan jól, ahogyan abban a pillanatban mondtam azt. De azzal is tisztában voltam, hogy ha teljesíti azt, amit kértem, akkor meg egy újabb kínzás dolog lett volna számomra. De nem bánom, hogy így történtek a dolgok, hiszen minden így volt tökéletes ahogy volt.
Ez az én szerencsém. - mondtam neki mosolyogva és egy picit oldalra is billentettem a fejemet. Úgy figyeltem őt és a pirosas színben pompázó szemeit. Sok embert talán megijesztenének, ahogyan talán az is, amivel Aiden "foglalkozik", de számomra ezek a dolgok tették még inkább különlegesebbé őt. Egyszerűen minél inkább felszínre került az igazi énje, annál inkább szerettem bele. Mintha minden egyes másodpercben képes lenne újra és újra az ujjai köré csavarni valamivel. Elmosolyodtam, amikor megéreztem a kezeit magam körül, majd hamarosan újra az ölében találtam magamat. Amikor pedig gyengéd simogatásait megéreztem a combom vonalán, akkor egy aprót az ajkamba haraptam, hiszen a testem máris reagált az érintésére. A gyomrom és legérzékenyeb pontom is szinte egyszerre rándult görcsbe. Elegendő volt egyetlen csábító érintés ahhoz, hogy újra a testem lángokba boruljon és a vérem szép lassan elkezdjen forrni.
Hmmm, ez úgy hangzik, mintha a kedvenc "ételed" lennék. - mondtam neki szinte suttogva és közben az ujjaimat végig húztam az ajkain, majd pedig szenvedélyesen adtam neki egy csókot. És egy pillanatra még a szemeimet is lehunytam, amikor éreztem, hogy a kezei egyre feljebb vándorolnak a combomon. Lassan a kezem a kezeire siklott, mintha ezzel akarnám megállásra kényszeríteni azokat a férfias, nagy, de ugyanakkor gyengéd érintésekre képes kezeit.
Jól gondold meg, hogy folytatod-e, mert nem lesz visszaút... mert már most is.. - s egy aprót az ajkamba haraptam és így pillantottam rá. Talán csak a megfelelő szót kerestem és azért haboztam, vagy magam sem tudom, hogy azért nem szólaltam meg rövidebb ideig, mert a szemei újra rabul ejtettek. Talán mind a kettő egyszerre volt igaz. - megőrjítetted a testemet. - fejeztem be szinte alig hallhatóan és közben az ujjaim végig siklottak izmos karjain felfelé, egészen a válláig, majd pedig a lapockájára, majd vissza előre mellkasára vándoroltak, mintha csak minden apró izmot ki akarnának tapintani, de közben végig őt figyeltem.








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 01, 2014 4:28 pm

Kislányos zavarán elmosolyodtam, akármennyire is próbálta palástolni, tudhatná már, hogy előlem nem tudja. Sikerült már kiismernem őt eléggé ahhoz, hogy az ilyenek szembetűnjenek nekem. Viszont tényleg aranyos volt, mikor már azon a küszöbön egyensúlyozott, és akkor kért tőlem ilyeneket. Ha korábban kéri, még talán teljesítem is, de az már kínzás lett volna, ha akkor hagyom abba. Bár… Nem egyszer hagytam már abba épp mielőtt sikerült volna átlépnie azt a bizonyos küszöböt, csak hogy tovább kínozhassam. Viszont ő meg ugyanezt nem egyszer viszonozta, szóval ilyen szempontból eléggé kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, amit adunk azt meg is kapjuk előbb vagy utóbb.
- Igen, pontosan ilyennek. - Mondtam neki a csók után, miközben egyik hajtincsét a füle mögé simítottam, és mélyen a szemébe néztem. Azok a szemek meg tudnának egyszerűen őrjíteni engem, olyan gyönyörűek és igézőek. Még meg is érteném, hogyha vámpír lenne, de az övéi már annyira abnormálisan gyönyörűek, mint amilyet eddig még sosem láttam. Viszont a legmeglepőbb számomra mégis az, hogy a szemeim vörös csillogása nem rémiszti meg őt egyáltalán, sőt. Még majdhogynem jobban tetszenek neki ez a szempár. Bár lehet csak egyre inkább szerelmes lesz belém… Egy apró mosollyal, talán kicsi szomorúsággal pillantottam rá, mikor a pólómért nyúlt, aztán miután felvette, akkor közelebb húztam magamhoz, és az ölembe ültettem, combját pedig elkezdtem simogatni lassan, gyengéden.
- Ne hidd, hogy egy póló utamat fogja állni a repetától. - Mondtam neki halkan, miközben egy újabb csókkal adományoztam meg őt, és kicsit feljebb is hajtottam a pólóm alját, hogy ne azt kelljen simogatnom, hanem a finom, sima bőrét.
Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a witch, I've got the magic in me.
✤ Posztok száma : 881
✤ Születésnap : 1055-11-19
✤ Regisztráció : 2013-11-03
:

✤ Foglalkozás & hobbi : ₰ Helping to my friends

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Sat Nov 01, 2014 2:04 pm


Aiden & Desty
cuki  ▷ All of me
Rég éreztem már magamat így, mint az elmúlt percekben. Talán soha életemben nem éltem meg ezt a dolgot még így, mint amióta vele vagyok. Az emberek sok mindent megélnek legyen szó erről vagy másról, de mindig lesz egy olyan személy, akivel minden teljesen másabb lesz. Minden sokkal jobb lesz és amikor úgy érzed, hogy egy "mesében" élsz. Számomra ő volt ilyen. Vannak szerencsések, akik egyből megtalálják a "másik felüket", de igazából az emberek akkor szerencsések, ha megtalálják azt, aki mellett minden annyira különleges tud lenni. És most már én is szerencsés vagyok, hiszen megismertem őt és így alakultak a dolgaink. Mosolyogva figyeltem őt és abban a szempárban, mosolyban képes voltam újra ás újra elveszni. Minden egyes ilyen alkalomkor, amikor így nézett rám úgy éreztem, hogy még jobban beleszeretek. Egyszerűen úgy lopta be magát a szívembe és úgy szerezte meg, hogy észre se vettem. Gyengéden végig simítottam az arca vonalán, majd mosolyogva néztem azt ahogyan mellém dől. Egy darabig nem mozdultam meg, majd amikor megszólalt, akkor kuncogni kezdtem és az volt a szerencséje, hogy nem volt párna a közelemben. Oldalra fordultam és úgy figyeltem őt, miközben a mosolyom egyre szélesebb lett, illetve kicsit megráztam a fejemet.
Ezt még gyakorolnod kell, ha tökéletesen vissza szeretnéd adni. - mondtam neki viccelődve, de részben csak a zavaromat próbáltam leplezni. Ezt mondtam neki akkor, mert ez volt az igazság. Sokszor kimondom, amit gondolok, amire vágyok, de ez szerintem nem baj. Még akkor se, ha éppen azt csináljuk.
De te pontosan ilyennek szeretsz, nem igaz? - kérdeztem tőle mosolyogva, majd pedig viszonoztam gyengéd csókját. Egy darabig csak figyeltem őt, majd pedig szép lassan felültem és belebújtam a felsőjébe. Szerettem a felsőit hordani, hiszen tökéletesek voltak rám. Mondhatni nem voltak túl rövidek, de nagyon kényelmesek voltak. Meg szeretettem ilyenkor belebújni. Bár azt is pontosan tudom, hogy legszívesebben annak örülne, ha fedetlen testtel rohangálnék előtte a lakásban, de akkor vajon melyikünk adná meg magát hamarabb a vágyainak, hogy a másikat újra "birtokba" vegye.








Because there's a

                     special person
who can cheat a smile
 
       on your face.


Back to top Go down
View user profile
avatar
I'm a dragon, I was born in fire.
✤ Posztok száma : 154
✤ Regisztráció : 2014-05-29

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   Fri Oct 31, 2014 10:19 am

Kellemes érzés volt ilyen hosszú idő után újra ezt csinálni vele. Noha rendesen kifáradtam, de úgy gondolom megérte ennyit várni erre a dologra. Még így is több időt vártunk ezzel mint az első alkalomnál. Megcsókoltam, 15 perc múlva meg már kanapén ülve kényeztetett. De, nem mindig úgy alakulnak a dolgok ahogyan szeretnénk, most viszont nagyon is úgy alakultak. Végig őt figyeltem miközben elértük azt a bizonyos pontot, mikor a nevemet kiáltotta akkor mégis lehunytam egy pillanatra a szememet, kellemes bizsergető érzés futott végig az egész lényemen mikor meghallottam amint és ahogyan mondja. Mindig is élveztem mikor a nevemet kimondta, de ilyen pillanatokban természetesen csak még jobban. Mosolyogva figyeltem, amint ő is próbálja összeszedni magát ezután, majd végül sikeresen megpihentünk. Mármint, átvitt értelemben, mert épp hogy levegőt kapott én máris az ajkaihoz hajolva csókoltam meg őt. Élveztem amint puha kezei végigsimítanak a hátamon, és lábai az enyémmel játszadoznak. Mióta ezt befejeztük még mindig benne voltam teljesen ugyanúgy ahogyan azelőtt, végül viszont kihúztam magam belőle, és mellé huppantam le a kanapéra. Más esetben már nyúltam volna az alsómért, de most viszont tudom, hogy egy lélek sincs a házban, Destinynek tetszik a látvány, és nem is vagyok szégyellős.
- Kérlek, ne, veled együtt akarok elmenni. - Mondtam kissé magasabb hangon, kezeimmel kicsit gesztikulálva miközben Destinyre is rápillantottam. Igen, eddig bírtam ki, hogy ne kezdjek el csipkelődni vele.
- Még eközben is olyan aranyos tudsz lenni. - Egy mosollyal megfűszerezve közöltem vele az álláspontomat, majd az arcát egyik kezembe fogtam, és úgy húztam közelebb magamhoz egy csók erejéig. Ezzel nem fogok tudni betelni soha…
Back to top Go down
View user profile
Sponsored content

Honey, keep my secrets well
PostSubject: Re: Nappali   

Back to top Go down
 

Nappali

View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 3Go to page : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Whispers of the Night :: Napjaink :: New York :: Lakónegyed :: Villák, kúriák :: Shepard villa-