Tudom, hogy mekkora szívás lehet az, ha érzelemből cselekszik az ember. Olyankor túlságosan is eluralkodnak a szív szabályai.. Amik elég bénák tudnak lenni. Nem szeretem az érzelmet a bosszúval kavarni. Hiába a bosszú maga is egy érzés, de ez még egyáltalán nem azt jelenti hogy követnem is kellene. Vagyis nem teljes mértékben. Mert oda kell figyelnem minden egyes lépésre, ha valakit el akarok tenni láb alól. Egy embernél még nincs büntetés, viszont így.. Kicsit szívás.
- Nem számít, hogy hol kaptak el. Elkaptak. Legközelebb, ha valami ilyesmit veszel a fejedbe vonj bele olyat is, akit ez érzelmileg kevésbé érint. Mondjuk engem. Nem azért hordok egy gyűrűt az ujjamon, mert éppen ráillik. Melletted vagyok minden szarban és melletted is leszek. - Nem vagyok egy hűséges típus, de arról soha nem hazudnék, hogy a szívem az övé. Bármekkora szarságba is kerül.. Ott akarok lenni mellette, de ha egyszerűen úgy dönt, hogy a saját feje után megy sokat nem tehetek érte.
- Aggódtam érted.. El sem tudod képzelni, hogy mennyire.. - Talán pont ezért van két új játékszerem. Mert pótolni akartam.. Vagy legalábbis valamennyire el akartam terelni a gondolataimat az egészről. Négy év elég hosszú idő.. Még így is, hogy mondhatni örökké élek. Vagyis éppen elég ideig ahhoz, hogy már-már megunjam azt a személyt, aki visszanéz a tükörből. Semmi változás. Kicsit idegesítő, de ugyanakkor rosszul is lennék, ha ráncok kezdenének megjelenni az arcomon.
Hosszasan csókoltam karomat a nyaka köré tekertem.. Annyira hiányzott.. És még mindig ugyanúgy forr köztünk a levegő. Megnyugtató.
- Kárpótolhatnál azzal, hogy csatlakozol hozzám.. Mit szólsz? - Beleharaptam az alsó ajkamba, miközben felnéztem rá a szempilláim alól. Nagyon is szeretném, hogy csatlakozzon hozzám.. Sokkal izgalmasabb lenne kettesben fürdőzni, mint egyedül. Ebben szerintem egyetérthetünk. Na, meg persze ezzel el is kezdhetne kárpótolni engem az elmúlt négy év miatt. Na, meg persze azért is, mert már jó ideje itt volt, de nem volt mersze bekopogtatni az ajtómon.
- Én is szeretlek.. Mindennél jobban. - Teljesen őszinte voltam.. Őt szeretem és most, hogy itt van előttem.. Még egy kicsit jobban. Ez persze nem azt jelenti, hogy fejvesztve rohanok és befejezem a kapcsolataimat.. Tulajdonképpen az ember nem is számít.. Hamarosan úgy is meghal.. Viszont a másik.. A világos fae.. Na, ő magában hordozza az izgalmat, mivel elméletileg a kapcsolatunk tiltott.. Hozzá csak az izgalom vonz.. Viszont Neal-től.. Mind a kettőt megkaphatom.
   

Annyi minden kavargott bennem, de inkább csöndben maradtam. Nem én vagyok az, aki magyarázattal tartozik. Én nem tűntem el négy évre, majd bukkantam fel a lakásán, mintha semmi nem történt volna. Legalábbis, ha jól láttam akkor a képeket nézegette, ami pontosan egyenlő volt ezzel, szóval ahh.. Egyszerűen nem értem, hogy mit gondolt.. Annyi mindent a fejéhez vágnék most és nem csak szavakat, hanem tárgyakat is, de mégis inkább próbálok nyugton maradni sé végighallgatni, hogy mégis mi a francot akar nekem mondani. Mert, amíg nem tudok mindent semmi jogom nincsen az ítélkezésre.
- Az nem kifejezés.. Kalandos évek.. Aha.. Bővebben? - Összefontam a karomat a mellkasom előtt, mert tényleg kíváncsi voltam arra, hogy mégis mit jelent nála ez az egész kalandos évek dolog.. Nem érzek bűntudatot azért, amit az elmúlt négy évben tettem. Megegyeztünk, hogy találkozgatunk mással is. Succubus vagyok az istenért. Tudom, hogy a farkasok egy életre választanak párt, de ez még nem azt jelenti, hogy neki is hűségesnek kell lennie. Ha megtetszik egy nő, hát fusson utána. Engem nem zavar. Főleg, mivel nagyon jól tudom, hogy én is pontosan ugyanezt csinálom. Csak én férfiakkal. Meg nem is futok utánuk. Ők futnak utánam. De nem is ez a lényeg. Övé a szívem. Ez mindig is így volt és mindig is így lesz. Visszatalálunk a másikhoz történjék bármi.
Csendben hallgattam végig, hogy mégis mit csinált az elmúlt négy évben párszor a homlokom tetejére szalad a szemöldököm.. Megölt valakit? Egy Fae-t? Hát remek nem is lehetett volna okosabb húzás tőle ez az egész.. Megvártam míg a végére ér minden mondandójának utána pedig nagy levegőt véve kezdtem bele abba, amit én akartam mondani.
- Szóval megöltél egy világos Fae-t és emellett voltál még akkora szerencsétlen is, hogy egyenest az ajtódhoz vezetted a rendőröket. Téged sem az eszedért fognak elrabolni mellőlem, drágám. - Már bele is kezdtem a szokásos csipkelődésembe, mert ez egyszerűen nem tudtam elhagyni. Meg hát nem értem, hogy tudta ennyire elcseszni.. Megértem, hogy indulatból cselekedett, de azért jobban is oda figyelhetett volna.
- Aztán pedig itt van az is, hogy három hónapja itt vagy és még sem merted ide tolni a képedet.. Hát köszönöm szépen, hogy végre megtisztelsz a jelenléteddel. Ez az én ajándékom. - A következő pillanatban a tenyerem, már az arcán csattant. Megérdemelte ezt a pofont. De, ha itt van már három hónapja, akkor talán tud a két kis játékszeremről, ami rám nem vett olyan jó fényt, de tisztában van azzal, hogy nem ő az egyetlen férfi az életemben.. Habár ő az egyetlen, akit igazán szeretek.. Őket is szeretem csak őket máshogyan.. Ah, bonyolult.
- Köcsög vagy. Méghozzá jó nagy, de hiányoztál. - Mondtam, majd magamhoz rántottam és szenvedélyesen megcsókoltam. Már hiányzott, de még mennyire. El sem tudnám mondani.. Nincs hozzá fogható férfi. Elég sok fordult már meg az ágyamban, de még egy sem hasonlított hozzá.. Fogalmazhatnék úgy  is, hogy túlságosan tökéletes.

   

Már jó ideje nem tettem ki a lábam itthonról. Ez egyáltalán nem vall rám. Imádok az utcán járkálni. Vagy szőke parókával a fejemen vagy pedig egyszerűen önmagamként.. Szegény srác. Fogalma nincs arról, hogy ki vagyok és arról, hogy a kapcsolatunk amolyan tiltott dolog. Amiről nem tud, az nem fáj. Az ágyban nem politizálni kell. Legalábbis nem ebben az esetben. Nem tudom, hogy meddig tudom húzni a dolgot, de reményeim szerint a lehető legtovább. Bár egyszer el kell mondanom neki az igazat. Akkor pedig nincs kizárva az, hogy egy életre magamra haragítom és egy ellenséggel több lesz a listámon. De érdekel is ez engem? Túlságosan is jó pasi, hogy a közeli jövőben lemondjak róla. Főleg, mivel most csak ő van meg az emberkém.. Viszont vele nem megyek sokra.. Kíváncsi lennék, hogy mégis hol van Neal. Nem értem miért töprengek ezen, amikor már 4 éve annak, hogy elhúzta a csíkot? Azt hittem, ami köztünk van az igaz volt.. Annak ellenére, hogy én nem igazán foglalkoztam azzal, hogy hű legyek hozzá.. Szeretem. Övé a szívem még négy év után is, de természetem miatt szükségem van férfiakra.. Egy pedig nem elég. Már túl nagy elkötelezettség kellene ahhoz, hogy valaki a folytonos töltő állomásom legyen.. vagy mi.
Kellemesen áztattam magam a kádban, mikor meghallottam egy kis szöszmötölést a bejárat felől. Nem tanúsítottam neki különösebb figyelmet, mert aki hozzám tört be nagyon rosszul fog járni. Az egyszer biztos.  Nem érdemes hozzám betörni. Szívesen élveztem volna még egy kicsit a fürdőmet. Ezt a tervemet tönkretette a legkevesebb, hogy legalább ezért fizetni fog.  
Kiszálltam tehát a kádból, majd pedig felkaptam a köntösömet és egy kisebb kés társaságában megindultam a zaj irányába. A lehető leghalkabban lépkedtem, ami kapóra is jött, mert sikerült a betolakodó mögé lopakodnom, majd pedig egy határozott mozdulattal mögé léptem és a torkához szorítottam a késemet. – Eléggé rossz helyet választottál barátom. – Suttogtam a fülébe, majd mélyen beszippantottam az illatát.. Felismertem.. Túlságosan is. Eldobtam a késemet és hátráltam pár lépést. – Neal? – Kérdeztem, miközben egy nagyon nyeltem. Kicsit talán le is sápadtam. Erre aztán nem számítottam. Négy év után felbukkan a lakásomon. Mégis miért? Meg egyáltalán mi tartott ennyi ideig? Felesleges feltennem ezeket a kérdéseket. Ő is nagyon jól tudja, hogy magyarázatot kell adnia arra, hogy mégis hova tűnt el és miért.